×

Kizárás a társaságból

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 59. számában (2003. január 2.)
A gazdasági társaság tagjainak kezdeti egyetértése utóbb sokszor megbomlik, ám ez nem jár feltétlenül a cég megszüntetésével. Gyakran elég a korábbi összhang helyreállításához, ha a többiekkel szembefordult tagot kizárják a társaságból. A kizárás olykor az egyetlen lehetőség arra, hogy valaki megváljon a kft.-jétől.

A társaságból való kizárás a tagsági jogviszony megszűnésének olyan sajátos módja, amely szankciós jellegű, hiszen arra akkor van lehetőség, amikor a tagsági viszony fenntartása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Tagkizárás a korlátolt felelősségű társaságnál, a közkereseti társaságnál, a betéti társaságnál, a közös vállalatnál és az egyesülésnél lehetséges, a részvényes nem zárható ki a részvénytársaságból.

Az 1998-tól hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) a kizárás jogintézményét lényegesen megváltoztatta a korábbi szabályozáshoz képest, jórészt a gyakorlatban jelentkező problémák és tapasztalatok figyelembevételével.

A kizárás általános szabályai

A Gt. kizárásra vonatkozó szabályai a korábbi társasági törvény rendelkezéseitől jelentős mértékben eltérnek. Ennek megfelelően

– a korábbi szabályozás szerint a társaság legfőbb szervének – például a taggyűlésnek – volt hatásköre a tag kizárására. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ebben a kérdésben bíróság jogosult dönteni a társaság erre irányuló kérelme alapján;

– a "régi" Gt. rendelkezései szerint a tagot írásban fel kellett szólítani a kizárásra okot adó körülmény megszüntetésére, és ha a tag ennek sem tett eleget, akkor nyílt meg a lehetőség a kizárásra. A jelenlegi szabályok ezt az írásbeli előzetes felszólítást nem követelik meg a bírósági kereset benyújtása előtt;

– amennyiben a tag a vagyoni hozzájárulást nem teljesíti, az a tagsági jogviszonya megszűnését eredményezi a jelenlegi szabályok szerint. Korábban ez a mulasztás a tag kizárását vonta maga után;

– az új szabályozás a kizárási ok – "...a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti" – általános megfogalmazásával viszonylag nagy szabadságot biztosít a társaságnak arra, hogy a tag kizárása iránt keresetet terjesszen elő (a bírói kontroll megléte azonban arra ösztönöz, hogy a cégek csak megalapozott esetekben forduljanak a bírósághoz);

– a hatályos szabályok szerint kéttagú társaságnál kizárásra nincs lehetőség, továbbá az a tag sem zárható ki, aki a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

A tagkizárásra irányuló per

A perindítás feltételei

A gazdasági társaság, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagjának a társaságban maradása veszélyezteti a céljai elérését, illetve káros a számára, peres eljárás keretében kezdeményezheti a nem kívánatos tag kizárását. A perindításról a gazdasági társaság legfőbb szervének háromnegyedes szótöbbséggel kell határoznia. A kizárás kérdésében az érintett tag nem szavazhat, és személyét a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A határozatot írásba kell foglalni, és haladéktalanul a kizárt tag tudomására kell hozni. A "tudomására hozás" írásbeli értesítést, vagy olyan egyéb módot jelent, ami hitelt érdemlően bizonyítható. E szerint, ha az érintett tag jelen van, a taggyűlésen ki kell hirdetni a határozatot, amit a kizárt tag is tudomásul vesz, és ez a jegyzőkönyvvel bizonyítható. Ha nincs jelen, írásban kell értesíteni, vagy bármi más bizonyítható módon tájékoztatni. Lényeges, hogy amennyiben a taggyűlésen a kizárás több taggal szemben felmerül, úgy minden érintett tagról külön-külön kell a szavazni. Csak ennek a határozatnak a birtokában jogosult a társaság – mint felperes – az adott taggal szemben a kizárás iránti per megindítására.

A kereset benyújtásának határideje

A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos határidőn belül elő kell terjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál. Ez a határidő jogvesztő jellegű, ami azt jelenti, hogy a határidő túllépése miatt nincs lehetőség igazolási kérelem előterjesztésére. A perindítási határidő mindig csak az adott határozat meghozatalától számít, ami azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása esetén egy újabb, azonos tartalmú határozat alapján ismét megnyílik a tizenöt napos határidő a keresetindításra.

A perindításról hozott társasági határozat ellen külön per nem indítható, ami azt is jelenti, hogy a bíróság nem vizsgálja hivatalból, hogy vajon a kizárást kezdeményező határozatot minden formaság betartásával jogszerűen hozták-e meg, de a kizárási perben az alperes – azaz a kizárni kívánt tag – hivatkozhat arra is, hogy a perindításról szóló határozat valamilyen formai hiba miatt jogellenes.

Eljárási szabályok

Az úgynevezett kizárási kereset gyors elbírálásához a társaságnak alapvető érdeke fűződik. Ezért a Gt. speciális eljárásjogi rendelkezésekkel igyekszik előmozdítani ezekben a perekben az érdemi határozat gyors meghozatalát. A tag kizárása iránti perben a bíróság első és másodfokon is soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől, választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától számított tizenötödik napra ki kell tűzni.

A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye. A felperes az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra a kizárási per folyamán nem térhet át, vagyis kötve van a kereseti kérelemben foglaltakhoz. A per bármely szakában jogosult azonban elállni a keresettől, alperesi hozzájárulás nélkül is.

Az ismertetett eljárási szabályokból látható, hogy a kizárást kezdeményező társaságnak nagyon körültekintően kell eljárnia a kereset összeállítása során, annak megszövegezésekor. Az a tény, hogy a felperes a keresetében előterjesztetteken nem terjeszkedhet túl, megköveteli a kizárásra okot adó tényállás és azok bizonyítékai pontos és teljes körű előterjesztését. A bizonyítás a társaságot terheli, tehát csak olyan indokokat lehet eredményesen felhozni a taggal szemben, amelyek alapot szolgáltatnak a kizárásra, és amelyeket a társaság bizonyítani is tud. A kereseti kérelemben valamennyi kizárási okot elő kell terjeszteni, mert a beadást követően azon már változtatni, ahhoz hozzátenni nem lehet.

Más polgári perekkel ellentétben a kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye. A kizárási perben hozott határozat elleni fellebbezés előterjesztésének határideje is rövidebb az általános jogorvoslati határidőnél, ennek megfelelően a kizárás elleni fellebbezés benyújtására nyolc nap áll a felek rendelkezésére.

A jogerős ítélet ellen nincs helye perújításnak.

A tag és a társaság viszonya a kizárás jogerős elbírálásáig

A tagsági jogok gyakorlása

Főszabály szerint a tag mindaddig változatlanul gyakorolja a tagsági jogait, amíg a kizárás kérdésében nem születik jogerős határozat.

A tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztése

A bíróság azonban kérelemre felfüggesztheti a tagsági jogok gyakorlását, az eljárás jogerős befejezéséig. A felfüggesztés mindkét félnek érdekében állhat, hiszen az nemcsak a tagot, hanem a társaságot is érinti. A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, továbbá jogutód nélküli megszűnéséről sem. A felfüggesztett tag a vagyoni jogain kívüli, egyéb tagsági jogosítványait nem gyakorolhatja, a felosztott eredmény reá eső része azonban megilleti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.

A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági viszony a kizárást kimondó ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg, eddig az időig jár a tagnak a rá eső nyereséghányad, a nyereséget ugyanis a tag vagyoni hozzájárulása keletkezteti, és ameddig a társaság tagja, addig a befektetett tőkéje neki dolgozik.

Kizárás a korlátolt felelősségű társaságból

Ha a bíróság jogerős döntést hozott a kft. tagjának kizárásáról, rendezni kell a kizárt tag üzletrészét.

Az üzletrész értékesítése

Kizárásnál is érvényesül az az alapvető szabály, hogy a korlátolt felelősségű társaság fennállása alatt a törzsbetétet a tagnak nem lehet visszaszolgáltatni, így a társaságnak a tag tulajdonát képező üzletrészt értékesítenie kell.

A rendelkezési jog megszerzése

Első lépésben a társaság magához vonja az üzletrészt, vagyis időlegesen megszerzi az üzletrész feletti rendelkezési jogot, az árverés lebonyolítása érdekében. Ilyenkor az üzletrész a törvény erejénél fogva a társaság rendelkezése alatt áll, amelyet az meghatározott módon és feltételekkel köteles értékesíteni (átruházni). Ha ez nem jár sikerrel, akkor más módon kell olyan intézkedést hozni, amelynek eredménye ugyancsak az, hogy a társaságnak az üzletrész feletti rendelkezési joga megszűnik.

 

A nyilvános árverés szabályai

A bíróság által kizárt tag üzletrészének értékesítése a társaság kötelezettsége. Ennek során a társaság, a tagok és a hitelezők érdeke egyaránt arra irányul, hogy a társaság törzstőkéje ne csökkenjen a tag kizárása folytán. Annak a célnak az elérése, hogy az értékesítés reális forgalmi értéken valósuljon meg, a nyilvános árverés a legmegfelelőbb formája.

Határidő

Az árverést a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő negyvenöt napon belül kell megtartani. A nyilvános árveréstől csak akkor lehet eltérni, ha ahhoz a kizárt tag kifejezetten hozzájárul. Ilyen eset lehet, ha például a tagok veszik meg az üzletrészt, azonban – mert ilyenkor rendszerint hátrányosabb értékesítési feltételekkel lehet számolni – az ilyen értékesítésre csak a kizárt tag beleegyezésével van lehetőség.

Hirdetmény

Az üzletrész nyilvános árverésre bocsátása előtt a Cégközlönyben árverési hirdetményt kell közzétenni, az árverés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően. A hirdetményben meg kell jelölni

– társaság nevét és székhelyét;

– az árverés helyét és idejét;

– a fizetés módját és határidejét;

– a kikiáltási árat és az árverésre kerülő üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat.

Személyes jelenlét, meghatalmazás

Az árverésen vevőként személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet – a kizárt tag kivételével, hiszen ennek hiányában a tag azonnal ismét a társaság tagjává válhatna. Az árverésen a vevőt meghatalmazott is képviselheti. Ilyenkor a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.

Az árverés rendje

Az árverést közjegyző jelenlétében kell megtartani, ami az árverés törvényességét hivatott biztosítani. Az árverésen az üzletrészt a legjobb ajánlatot tevő vevő veheti meg, aki köteles a teljes vételárat kifizetni, kivéve ha a hirdetményben a társaság ettől eltérő fizetési módot határozott meg.

Elővásárlási jog

Tekintettel a korlátolt felelősségű társaság személyes jellegének megőrzéséhez fűződő érdekre, a társaság tagjait és a társaságot – ebben a sorrendben – az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával elővásárlási jog illeti meg, amelyet az érintettek az árveréstől számított harminc napon belül az ügyvezető felhívására gyakorolhatnak. Ez alatt az idő alatt úgynevezett függő jogi helyzet keletkezik. A legjobb ajánlatot tevő árverési vevővel ugyanis csak akkor jön létre az ügylet, ha az elővásárlásra jogosultak nem élnek e jogukkal. Az árverési vevő ez alatt az idő alatt kötve van ajánlatához, amelytől csak akkor szabadul, ha valamelyik elővásárlásra jogosult él törvényes jogával.

Eredménytelen árverés

Az árverés eredményét az ügyvezető közli a jogosultakkal. Ha az első árverésen a legmagasabb ajánlat nem éri el az üzletrész társasági szerződésben meghatározott értékének kétharmadát, az üzletrész eladására nincs lehetőség. Az így meghiúsult első árverés többször is megismételhető. A megismételt árverés során az üzletrész alacsonyabb áron is eladható, de a társaság követelésénél alacsonyabb áron azonban ilyenkor sem értékesíthető.

Ha az árverés eredménytelen volt – például árverési vevők, vagy a minimális kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat hiánya miatt -, és azt nem kívánják többször megismételni, a volt tag csak a törzsbetétjének általa szolgáltatott hányadára, illetve a törzsbetét összegére tarthat igényt. Ez az eset gyakran még kedvezőbb is lehet a volt tagra nézve, mert legalább a törzsbetétként szolgáltatott értéket megkapja, szemben egy esetleges alacsonyabb árverési vételárral.

Az üzletrésztulajdon megszerzése

Az árverési vevő úgynevezett eredeti szerzésmóddal szerez tulajdont, ami azt jelenti, hogy a vevő – ha jóhiszeműen szerzi meg a dolgot – tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos, vagyis a tulajdonszerzőnek nem kell vizsgálnia az eladó tulajdonjogát. A kizárt tagot a költségek levonása után az árverésen elért teljes vételár megilleti.

Döntési lehetőségek az eredménytelen árverés után

Az árverés eredménytelensége esetén a társaság az utolsó árverést követő harminc napon belül határoz arról, hogy az üzletrészt

– a törzstőkén felüli vagyonából megvásárolja, vagy

– bevonja, illetve

– a társaság tagjai vásárolják meg, törzsbetéteik arányában.

Az üzletrész bevonására csak akkor nyílik lehetőség, ha a társasági szerződés ezt kifejezetten megengedi. Az érintett tag beleegyezése nem szükséges az üzletrész bevonásához, ha a bevonás feltételeit a társasági szerződés már akkor is tartalmazta, amikor a tag az üzletrészét megszerezte.

A bevonás elrendelésével az üzletrész megszűnik, és értékével a törzstőkét – a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával – csökkenteni kell.

A Gt. csak a szavazati jog gyakorlását zárja ki az ilyen üzletrésznél. Ezért minden egyéb, az üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogosítvány (például az osztalékhoz való jog) megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot.

Közkereseti társaság és a betéti társaság

A tagkizárásra a korábbiakban ismertetett általános szabályok az irányadók.

Azonnali hatályú felmondás

Érdemes azonban megemlíteni azt a lehetőséget, amely a közkereseti és betéti társaságoknál járható út a nem kívánatos tagoktól való megszabadulásra. Ez a lehetőség a tagsági viszony azonnali hatályú felmondása.

A felmondási jogosultság alapján bármely tag írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Ez a kizárásra okot adó magatartás egyik lehetséges következménye, amellyel a sérelmet szenvedő, jogszerűen eljáró tag vagy tagok élhetnek. A társaságok általában olyankor alkalmazzák, amikor a kizárási per indításához szükséges szavazati arány nem biztosítható, vagy a tagok közötti egyetértés nincs meg, illetve a törvény eleve kizárja az ilyen per indításának lehetőségét. Alkalmazható akkor is, amikor a kizárási per indításával kapcsolatos vitákat vagy a hosszadalmasabb pereskedést a tagok nem kívánják vállalni, és rövid úton kívánja egy vagy több tag akár a társaságból való kiválása révén is megszüntetni a további együttműködést a nem kívánatos másik, avagy többi taggal.

A felmondás hatálya, módja

Az azonnali hatályú felmondás olyan egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelynek a hatályosulásához a közlésen túl nem szükséges annak külön elfogadása is. A felmondás közléséhez azonban fontos jogkövetkezmények fűződnek, ezért az csak írásban és indokolással érvényes. Az azonnali hatályú felmondást csak a cég törvényes képviselőjével lehet hatályosan közölni.

Perindítási lehetőség

Amennyiben az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége vitatott, a vita rendezésére peres úton van lehetőség, amikor is a társaság a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti keresettel élhet a tag ellen. A keresetet a tag is benyújthatja a társaság ellen, ha az valamely követelésének kiadását megtagadta.

Közös vállalat

Közös vállalat esetében az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a tag kizárásának kezdeményezése, a határozat meghozatalához háromnegyedes szótöbbség szükséges. A tag kizárására egyebekben az általános szabályokat kell alkalmazni.

Egyesülés

Az egyesülés legfőbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a tag kizárásának kezdeményezése. A kizárásra az általános szabályok alkalmazandók.

Tőkeleszállítás korlátolt felelősségű társaságnál

A taggyűlés a törzstőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani. A törzstőke nem szállítható le hárommillió forintnál alacsonyabb összegre. Ha a leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb százezer forintnál.

Amennyiben a törzstőke Gt. által előírt leszállítására azért nincs lehetőség, mert ezzel a társaság törzstőkéje a Gt.-ben meghatározott legkisebb összeg alá csökkenne, a taggyűlés köteles határozni a társaság más társasági formába átalakulásáról vagy a társaság jogutód nélküli megszűnéséről

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem