Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2002. december 17-étől 8,50 százalék.
[8/2002. (MK 159.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]
Üzemanyagárak
A 158. Magyar Közlönyben megjelent a január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény. Ha a magánszemély az üzemanyagot az alábbi árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 228 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 235 Ft/l
Keverék 227 Ft/l
Gázolajok 207 Ft/l
(APEH-közlemény a 2003. január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakról)
Foglalkoztatás
A 2002. évi LIII. törvény több szempontból módosította
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt,
– a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt,
– a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvényt,
– a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt,
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt,
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, valamint
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt, illetve
– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt.
(A foglalkoztatással kapcsolatos fenti törvénymódosításokkal februári számunkban részletesen foglalkozunk.)
Január 1-jétől, ha a munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés címen nyújtott támogatás mértéke meghaladja a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott csekély összegűnek minősülő (de minimális) támogatás mértékét, a támogatás a rendelet szerinti foglalkoztatási támogatásnak minősül, és megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó vállalja a pályakezdőnek legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott, de minimális támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell.
Nem nyújtható csoportos személyszállítás támogatása a szállítási ágazatba tartozó, valamint az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet ellátó munkaadónak.
[2002. évi LIII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról, 256/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet, továbbá a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról]
Kollektív szerződések regisztrálása
Január 1-jétől hatályos az a rendelet, amely szerint a szerződő felek a kollektív szerződés megkötését követő 30 napon belül kötelesek a bejelentő adatlapot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium részére megküldeni. A bejelentési kötelezettség valamennyi kollektív szerződésre vonatkozik. A bejelentési kötelezettség teljesítésével egy időben a több munkáltató, valamint a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés egy példányát letétbe kell helyezni a minisztériumban.
[9/2002. (XII. 20.) FMM rendelet a kollektív szerződések regisztrálási rendjéről és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 19/1997. (XII. 18.) MüM rendelet módosításáról]
Közvetítés
Március 17-étől lépnek hatályba a közvetítésre vonatkozó szabályok. A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodást hozzanak létre.
Az Igazságügyi Minisztérium a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról közvetítői névjegyzéket vezet.
A közvetítésre szóló felkérésnek tartalmaznia kell:
– a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
– a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
– ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
– a vita tárgyát, és
– a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.
A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.
A közvetítő a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy elfogadja-e a felkérést.
A közvetítőnek díj jár, és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is. Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a felek és a közvetítő szabadon állapodnak meg.
(2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről)
Vám
Január 1-jétől változott a Kereskedelmi Vámtarifa. Az új tételeket a 22/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet tartalmaza.
Megjelent az idei GATT kedvezményes vámkontingensekről szóló jogszabály is. A 23/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendeletben foglaltakat a 2003. január 1-jét követő vámkezeléseknél 2003. december 31-ig kell alkalmazni.
Ugyancsak január 1-jétől hatályos a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről szóló 24/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet.
Számtalan helyen módosult a vámtörvény végrehajtási rendelete. A változások közt szerepel a készpénzben nyújtott vámbiztosítékra, valamint a kezességre, illetve a vámkezelés megtagadására vonatkozó szabályozás.
[22/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet módosításáról, 23/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet a 2003. évi GATT kedvezményes vámkontingensekről, 24/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet, a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről, 265/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról]
Nehéz tehergépkocsik
Új szabály, hogy január 1-jétől a nehéz tehergépkocsik munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, szeptember 1-jétől június 14-éig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig nem közlekedhetnek. A nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsikra az adott nap 8 órától 22 óráig vonatkozik a közlekedési tilalom. Ha a munkaszüneti nap péntekre vagy hétfőre esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni.
Kivételt képeznek a közlekedési korlátozás alól
– a nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsik, a november 4. és március 1. közötti időszakban,
– az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,
– a lakossági költöztetéshez használt,
– a betonkeverő felépítményű (kevert betont szállító) és betonszivattyúval felszerelt,
– a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó szállításokat végző tehergépkocsik.
A tilalom alól a gazdasági és közlekedési miniszter egyedi elbírálás alapján, rendkívül indokolt esetben meghatározott időre, de legfeljebb egy naptári évre felmentést adhat, illetőleg veszélyhelyzetben e rendelkezés végrehajtását átmenetileg felfüggesztheti. (Az idén január 1-jén érvényben lévő, visszavonásig érvényes felmentések december 31-én érvényüket vesztik.)
[253/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról]
Felnőttképzés
Változtak a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjai. Az intézményakkreditációs teljes eljárás 400 000 forintba, az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás 300 000 forintba, a programakkreditációs eljárás pedig programonként 90 000 forintba kerül. Ha a kérelmező a székhelyén kívül telephelylyel rendelkezik, a mellékletben meghatározott díj kétszeresét kell fizetnie. A díjról – amelyet a kérelem benyújtását megelőzően kell befizetni az NFI 10032000-00285582-00000000 számú bankszámlájára – a befizető 15 munkanapon belül számlát kap. Az akkreditációs eljárás díjai az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
[7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól]
Cégeljárás, cégjegyzék
Január 1-jétől a cég tevékenységi köreit a KSH által kiadott hatályos nómenklatúra szerint kell felsorolni, a TEÁOR-szám után feltüntetve a KSH-közleményben szereplő évszámot (annak utolsó két számjegyét) is. A tevékenységre vonatkozó cégjegyzékrovatban első helyen továbbra is a cég főtevékenységének kell szerepelnie. Azoknak a 2002. december 31-éig a cégjegyzékbe már bejegyzett TEÁOR-számoknak a helyébe, amelyek automatikusan átfordíthatóak a TEÁOR '03-nak megfelelő TEÁOR-számmá, január 1-jén a TEÁOR '03 szerinti szám kerül automatikusan a cégjegyzékbe. A TEÁOR '98 és TEÁOR '03 nómenklatúra értelmében azonos TEÁOR-számok alatt feltüntetett tevékenységi körök esetében a "03" évszámjelölést tüntetik fel automatikusan. Azoknak a tevékenységi köröknek, illetve TEÁOR-számoknak a TEÁOR '03-nak megfelelő módosítását azonban, amelyek a vonatkozó KSH-közlemény értelmében automatikusan nem sorolhatók át, a cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégjegyzékben vezetett egyéb adatai első változásakor, de legkésőbb 2004. március 31-ig. A cégjegyzékváltozások közzétételi kötelezettséget egyik esetben sem keletkeztetnek.
[23/2002. (XII. 13.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet módosításáról]
