Bírságok a munkáltatóval szemben

Munkaügyi bírság

A munkaügyi bírság objektív alapú szankció, ami azt jelenti, hogy vétkességre tekintet nélkül szabható ki. A szabálysértési bírságoktól eltérően (amikor az elkövetőt bírságolják), a munkaügyi bírság minden esetben a foglalkoztatót sújtja. A munkaügyi felügyelő a megyei (fővárosi) felügyelőség területén lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől vagy a telephelyétől. Amennyiben az ellenőrzés során szabálytalanságokra – netán szabálysértésekre – derülne fény, a felügyelő különböző szankciókkal élhet. A munkaügyi bírság az egyik legsúlyosabb szankció, a kisebb súlyú szabálytalanság elkövetésekor a felügyelő elősorban felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartására, bizonyos esetekben megtilthatja a foglalkoztatást, és ha a munkaadó külföldieket illegálisan foglalkoztat, úgy a munkabér kétszeresének megfizetésére kötelezheti.

A munkaügyi bírság kiszabása

A munkaügyi bírságról a munkaügyi ellenőrzésekről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) rendelkezik. Amennyiben a munkaügyi ellenőrzések során az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megyei (fővárosi) felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelője szabálytalanságot tapasztal, akkor – többek között – javaslatot tehet a munkaügyi bírság kiszabására is. A munkaügyi bírságot azonban már a felügyelőség vezetője szabja ki.

A munkaügyi bírság kiszabásának feltétele azonban, hogy a szabálytalanság több munkavállalót érintsen. Ez alól kivétel, ha a munkáltató eljárása a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, a munkáltató nem tartja be a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat. Ugyanis ilyenkor az is elég, ha csak egy munkavállalót érint a jogszabálysértés. Független a bírságolás a szabálytalansággal érintett munkavállalók számától akkor is, amikor a munkáltató nem tesz eleget a szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességeknek, és nem tartja be a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói feladatok végrehajtására vonatkozó szabályokat sem.

Nincs akadálya annak, hogy a felügyelő az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata mellett szabálysértési eljárást is lefolytasson. Egy ellenőrzés során azonban ugyanannak a jogszabályi rendelkezésnek a megsértése miatt – ha munkaügyi bírságot kiszabtak – szabálysértési eljárás nem folytatható le, és rendbírság sem szabható ki.

A bírság mértéke

A munkaügyi bírság mértéke 50 000 forinttól akár 3 millió forintig is terjedhet. A bírság mértéke az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet.

Mérlegelés

A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, valamint az érintett munkavállalók számát. A hatóság a bírság összegének meghatározásakor a szabályszegéseket értékeli, és nem a munkáltató körülményeit, vagy azt vizsgálja, hogy miért történhettek meg a jogszabályszegések, illetve milyen út vezetett ehhez a helyzethez. A mérlegelés tehát nem azt jelenti, hogy az ellenőrző hatóságnak a munkáltató vagyoni viszonyaira, működésének időtartamára, a szabályszegések elkövetésének az okaira tekintettel kell a bírságot kiszabnia. Mindezek alapulvételére akkor lenne lehetőség, ha a jogszabály nem mérlegelési, hanem méltányossági jogkört biztosítana a hatóság számára.

Jogorvoslat

A felügyelő, valamint az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el. A bírság kiszabásáról szóló határozat ellen 15 napon belül a közigazgatási II. fokú szervhez lehet fellebbezést benyújtani, majd a II. fokú határozatot a közléstől számított 30 napon belül lehet – jogszabálysértésre hivatkozva – a bíróság előtt megtámadni.

Másodfokú hatóság

Figyelni kell arra, hogy a munkaügyi bírságot nem a felügyelő, hanem a felügyelőség vezetője szabja ki, így fellebbezni az OMMF elnökéhez lehet. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 85. §-ának a) pontja alapján ugyanis az OMMF elnöke hatósági ügyekben a megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője, illetve az OMMF felettes szervének minősül. A felügyelő felettes szerve hatósági ügyekben az OMMF.

Bírósági út

A munkaügyi bírságot államigazgatási eljárás keretében szabják ki. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 349. §-ának (5) bekezdése alapján 2000. március 1-jétől a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, ennek során a bíróság a közigazgatási perek szabályai (Pp. XX. fejezete) szerint jár el. A bíróság a felügyelőség által hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja. Az ellenőrzés során a munkaügyi szerv és a foglalkoztató között jön létre jogviszony, a felek között keletkezett jogvita eldöntését pedig a foglalkoztató végső soron a közigazgatási bíráskodás szabályai szerint kérheti a bíróságtól.

A jogerős munkaügyi bírságról szóló határozatnak a törvényessége a közigazgatási bíráskodás szabályai szerint vizsgálható felül. A per a közigazgatási per szabályai szerint folyik le, aminek jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni. A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. (Esetünkben alperesként a II. fokon eljáró OMMF elnökét kell perbe vonni.) Ha a bíróság megállapítja, hogy a határozat jogszabálysértő volt, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és – szükség esetén – a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és a határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.

Rendbírság

A rendbírságról a 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet szól. A jogszabály alapján a megyei (fővárosi) munkaügyi központ központi szervezeti egysége rendbírság fizetésére kötelezheti

– azt a munkaadót, aki nem, vagy nem a meghatározott időpontban, továbbá hiányos vagy valótlan adattartalommal tett eleget a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A §-ában, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38. §-ában előírtak szerinti, a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a munkaügyi központtal szemben,

– a munkaadót, ha az a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,

– azt a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót, aki nem vetette magát nyilvántartásba, nem, vagy nem az előírt módon, továbbá hiányos vagy valótlan adattartalommal tett eleget a magán-munkaközvetítői tevékenységről szóló 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének,

– aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, és az erről szóló államigazgatási határozatban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,

– azt a munkaadót, aki valótlan adattartalommal, hiányosan vagy nem, illetve nem az előírt időpontban teljesítette a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló MüM rendeletben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét.

A rendbírság összegét az eljárás során elbírált kötelezettségszegés súlyának, az elkövetés körülményeinek figyelembevételével, a fokozatosságot szem előtt tartva kell a munkaügyi központnak megállapítania.

Szabálysértési bírság

Már utaltunk rá, hogy a munkaügyi ellenőrzés során tapasztaltak alapján a felügyelő szabálysértési eljárást is lefolytathat. A szabálysértési eljárás nagyrészt a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő hatáskörébe tartozik, de bizonyos esetekben eljárhat a bányafelügyelet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is. A munkaügyi szabálysértések elkövetéséért pénzbírságra számíthatnak a munkaadók.

Százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a munkáltató

– a munkavállaló hátrányos megkülönböztetése miatt,

– a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó szabályok megszegése miatt,

– a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértéséért,

– külföldiek illegális foglalkoztatásáért,

– munkavédelmi szabálysértésért.

Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a munkáltató,

– aki orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben annak ellenére foglalkoztat valakit, hogy a munkavállaló nem rendelkezik előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították,

– aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza.

Hatvanezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki

– a magán-munkaközvetítés szabályainak,

– a munkaerő-kölcsönzés szabályainak a megsértése miatt.