Külföldi munkavállalók
A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint az év első nyolc hetében 5763 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok foglalkoztatására, s a kérelmek közül egy kapcsolódott a kedvezménytörvényhez. A tavalyi helyzethez képest annyi változás történt, hogy négy – a közép-magyarországi, az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a közép-dunántúli – régióban csökkent, három térségben pedig – dél-alföldi, nyugat-dunántúli és dél-dunántúli – nőtt a kiadott engedélyek száma.
Működő vállalkozások
79 ezerrel nőtt a működő vállalkozások száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a múlt évben, s így az év végéig összesen 840 ezer 575-öt regisztráltak. A legtöbb vállalkozás 2001-ben – ahogyan a korábbiakban – az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások területén, illetve a kereskedelemben és a javítási ágazatokban tevékenykedett. Előbbiek száma 246 ezer, utóbbiaké pedig 198 ezer.
Informatikai képzés
A hazai cégek képzési költségeikből egyre nagyobb hányadot fordítanak informatikai oktatásra – derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt., a Webigen Rt., valamint a Sun Microsystems Magyarország együttműködésével készült felmérésből. A vizsgálat tanúsága szerint tavaly a vállalatok két százalékponttal többet áldoztak a számítástechnikai ismeretek bővítésére, mint egy évvel korábban. A cégek életében különösen az informatikai biztonság kérdése került előtérbe.
Uniós felkészítés
Az uniós felkészülés segítésére az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) operatív bizottságot hozott létre – hangzott el a szervezet februári, évadnyitó tájékoztatóján. A tervek szerint megteremtik az ipartestületek közötti számítógépes összeköttetést, illetve közzéteszik mindazon szakági információkat, amelyek a közösségi normákról tájékoztatnak. Az évadnyitón hangzott el, hogy változnak a mikrohitelezés feltételei: a kölcsön futamideje a jelenlegi háromról öt évre nő, illetve bővül az igénybevevők köre, a kölcsön teljes összege forgóeszköz-finanszírozásra is felvehető.
Kamarai javaslat
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) – más szervezetekkel karöltve – javaslatot dolgoz ki a fővárosi helyi adók mérséklésére, a budapesti vállalkozók adóztatása ugyanis közép-kelet-európai viszonylatban is magas. A külföldi tanácsosi és vegyes-kamarai évadnyitón – ahol a bejelentés elhangzott – szó volt a BKIK által kidolgozott beruházási és befektetésösztönzési rendszerről is. Ez utóbbi célja, hogy a jelenleg szigorú befektetési és beruházási feltételek javuljanak.
Együttműködési megállapodás
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) februárban együttműködési megállapodást kötött. A felek célja, hogy a közös érdekeken alapuló feladataikhoz kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak. A BM OKF – egyebek közt – előadót és oktatási anyagokat biztosít partnerének, illetve szükség szerint javaslatot tesz a közös ellenőrzések során végrehajtandó biztonsági intézkedésekre. Az OMMF közös ellenőrzéseket szervez, és minden olyan információt átad a BM OKF-nek, amellyel segítheti annak munkáját.
Állástalanok – számokban
Az idén januárban 25 391-gyel nőtt decemberhez képest az állástalanok száma, így a hónap végén országszerte 368 164 munkanélkülit regisztráltak. Az adatokból azonban az is kitűnik, hogy a szezonális hatások kiszűrésével decemberhez képest nem romlott a helyzet, ellenkezőleg: az állástalanok száma 1200-zal csökkent. A területi eltérések továbbra is jelentősek, míg Budapesten 2,4, addig – például – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18,5, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 18,1 százalékos a munkanélküliségi ráta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2001-ben – éves átlagban – 233 ezer volt az állástalanok száma, s ezzel a 2000. évi 6,4 százalékos ráta 5,7 százalékra mérséklődött.
Klaszterek fejlesztése
A regionális klaszterek fejlesztésére – a múlt évben – meghirdetett pályázatra 26 tömörülés jelentkezett, s közülük a 11 nyertes 229 millió forint állami támogatáshoz jutott. Az idén a térségi klaszterek létrehozását szolgáló pályázatra 350 millió forint áll rendelkezésre, amely elsősorban a vállalkozók közötti együttműködés szervezését, a menedzsment kialakítását, illetve az infrastrukturális háttér fejlesztését hivatott szolgálni.
