Az új szabályok egy része a magánszemélyek adóterheinek csökkentését célozza, kedvezményeiket növeli, több paragrafus pedig a devizaliberalizáció, a készülő tőkepiaci törvény módosítása és az európai jogharmonizáció kényszere miatt változott. Cikkünkben – a teljesség igénye nélkül – a személyi jövedelemadó és az adózás rendjéről szóló törvény főbb változásait ismertetjük. A munkaadókat érintő teendőket külön is kiemeljük.
Személyi jövedelemadó
Adótábla
Már a 2000-ben kihirdetett törvény tartalmazta a 2002-től érvényes, megemelt sávhatárokat. A progresszív jövedelmeket továbbra is három adókulcs terhelheti – 20 százalék, 30 százalék, 40 százalék, – de az adótábla alsó sávhatára 480 ezer forintról 600 ezer forintra, a felső pedig 1 millió 50 ezer forintról 1 millió 200 ezer forintra nő. Ezzel összefüggésben változott az adójóváírás érvényesíthetősége is, bár az alkalmazandó szabályok nem módosultak. Ha az éves bevallott jövedelem nem haladja meg az 1 millió 200 ezer forintot (jogosultsági határ), akkor teljes egészében érvényesíthető a bér alapján egyébként járó adójóváírás (bér 10 százaléka, maximum 3000 forint/hó), ha ez a jövedelem nem több 1 millió 400 ezer forintnál, akkor az adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelemrész 18 százalékával.
Az adósávok szélesítésével nőtt a családi kedvezmény címén mentesülő jövedelemösszeg is, de az adókedvezmény havi összege – 3000, 4000, 10 000 forint – nem változott. A családi kedvezményt a munkáltatói adóelőleg-levonásnál a már ismert nyilatkozatok birtokában kell figyelembe venni.
Adómentes nyugdíj
Az adórendszer bevezetése óta a nyugdíj mindig egyéb jövedelemnek számított, kedvezményként az adótábla szerint rá eső adót nem kellett megfizetni. E szabályozásból fakadt, hogy a kizárólag nyugdíjjal rendelkezőknek nem kellett bevallást adniuk, adót fizetniük, azonban a nyugdíj mellett más jövedelemmel rendelkezőknél a bevallásban a nyugdíjnak is szerepelni kellett, aminek progresszivitást növelő hatása volt. 2002-től a nyugdíj nem számít bevételnek, nem visel adót. Ebből következik, hogy a nyugdíjat a bevallásban nem kell szerepeltetni, így a mellette szerzett jövedelmeket alacsonyabb adó fogja terhelni. Az adóelőleg levonásakor a magánszemély a nyugdíja figyelmen kívül hagyásával nyilatkozhat arról, hogy más jövedelmei várhatóan nem haladják meg az adósáv – megemelkedett – legfelső határát, így a kifizető a 40 százalékos adókulcs helyett az adótábla alacsonyabb kulcsaival állapíthatja meg az adóelőleg összegét. A nyugdíj új fogalommeghatározása a korábbiakhoz képest csak kisebb érdemi változást jelent: ezentúl a kiváló és érdemes művészek járadéka mellett a népművészet mestereit megillető törvény szerinti járadék is nyugdíjnak számít.
Adóterhet nem viselő járandóságok
Az adóterhet nem viselő járandóságok egyéb jövedelemnek számítanak, bevallási kötelezettség esetén ezeket is szerepeltetni kell, amiből az is következik, hogy a kifizetőnek már az adóelőleg levonása során számolnia kell vele. Ahhoz, hogy a jövedelemre az adótábla szerint jutó adót a számított adóból levonhassa, a magánszemélynek nyilatkoznia kell az adóterhet nem viselő járandóság összegéről. A munkáltató az adóterhet nem viselő járandóságok közül azt veszi figyelembe, amelyet ő folyósít, valamint azt is, amelynek havi összegéről a magánszemély nyilatkozik.
Nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek
A nyugdíj adómentessé válása következtében a jogszabályban eddig szereplő "nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek" új összefoglaló címet kaptak. Az adóterhet nem viselő járandóságok – pl. gyes, gyet, ösztöndíj, szociális gondozói díj – köre néhány új juttatással bővült.
Díjazás a tanulónak
A szakképzésről szóló törvény szerint a tanulót gyakorlati képzése alatt a tanulószerződés alapján a hónap első napján érvényes minimálbér 6 százalékának megfelelő díjazás illeti meg. Tanulószerződés nélkül a nyári szakmai gyakorlaton foglalkoztatott tanulónak is kell díjazást fizetni, amelynek összege megállapodástól függ. A jövedelemadó-törvény – függetlenül attól, hogy van-e tanulószerződés vagy nincs – a szakképzéssel összefüggő juttatásból a minimálbér 6 százalékát meg nem haladó összeget adóterhet nem viselő járandóságnak tekinti. A korlátot meghaladóan adott összeg – csakúgy, mint a szociális gondozói díjnál a 48 ezer forintot meghaladó juttatás – egyéb jövedelemként adózik.
Ösztöndíj
Az adóterhet nem viselő jövedelmek körében tételesen felsorolt ösztöndíjak közül új az egyház által jogszabály alapján folyósított ösztöndíj.
Külföldi jövedelem
2002-től a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás mellett az olyan külföldről származó jövedelem sem visel adóterhet, amely a kettős adózást kizáró egyezmények értelmében belföldön nem adóztatható, de az adó mértékének kiszámításánál figyelembe veendő. Az egyezmények szerint ilyen jövedelmek jellemzően az úgynevezett nem önálló tevékenységből származó juttatások.
Lakáshitel adókedvezménye
Megszűnik a lakáscélú, elkülönítetten kezelt, legfeljebb 60 ezer forint összegű megtakarítás 20 százalékos adókedvezménye – ezzel az adókedvezménnyel utoljára a 2001. évi bevallásban lehet élni -, bár a korábban igénybe vett adókedvezmény visszafizetési kötelezettsége megmarad. Ha a magánszemély a megtakarítást nem lakáscélra használja fel, akkor a korábban igénybe vett adókedvezményt – függetlenül attól, hogy mely évi adóbevallásában érvényesítette – 20 százalékkal növelt összegben vissza kell fizetnie.
Hitelkedvezmény
Megemelkedik azonban a lakáscélú hitel visszafizetésére vonatkozó kedvezmény. A szabály alkalmazásához új fogalommeghatározást találunk a lakásra, a lakótelekre, valamint a lakáscélú felhasználásra.
Lakás
Lakásnak a tanyán lévő lakóház, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény számít, ha készültségi foka eléri a szerkezetkész állapotot. Szerkezetkésznek akkor számít az épület, ha elkészült és ráépült a tetőszerkezet, ezentúl tehát nem feltétel a használatbavételi engedély megléte.
Lakótelek
Lakótelek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, továbbá az a földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt szerepel, vagy amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.
Lakáscélú felhasználás
Lakáscélú felhasználásnak minősül a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak visszterhes megszerzése, a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, valamint a belföldi lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez. Lakáscélú felhasználásnak tekintendő még a hitelszerződés megkötésekor hatályos jövedelemadó-törvény rendelkezései szerinti lakáscélú felhasználás is.
Mi után jár a kedvezmény?
Az adókedvezmény – az eddigi szabályozáshoz hasonlóan – az 1993. december 31-e után megkötött lakáscélú hitelszerződések alapján a tőke, a kamat és a járulékos költségek törlesztéseként igazolt összeg után jár. Az ennek megfelelő hitelszerződés utáni adókedvezmény mértéke 2002-től az igazolt törlesztés 40 százaléka (eddig 20 százalék volt), de legfeljebb adóévenként 240 ezer forint (eddig 35 ezer forint volt). A kedvezmény az adós magánszemélyt illeti meg, de lehetősége van arra, hogy azt az adóstársával megossza. Fontos, hogy megosztás esetén az együttesen igénybe vett kedvezmény összege nem haladhatja meg a 40 százalékos és a 240 ezer forintos korlátot.
A hitelszerződések közül a lakás-takarékpénztártól felvett hitel törlesztése alapján csak akkor vehető igénybe adókedvezmény, ha az áthidaló kölcsönnek minősül. A többszörös kedvezmény elkerülése miatt a kedvezményes kamatozású munkáltatói lakáscélú kölcsönre ez az adókedvezmény nem jár.
Főszabályként a megemelt mértékű adókedvezmény először a 2002. évi adóból vonható le, de – az átmeneti rendelkezések alapján – meghatározott esetekben már a 2001-ben fizetett törlesztőrészletekre is érvényesíthető. Amennyiben az 1993. december 31-ét követően hitelintézettel megkötött lakáscélú felhasználásra felvett hitelt lakótelek vásárlása, belföldi lakás építése, építtetése, egy lakószobával történő bővítése mellett új lakás tulajdonjogának, vagy új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a visszterhes megszerzésére fordították, akkor a 40 százalékos, maximum 240 ezer forintos kedvezmény már 2001-től alkalmazható. Új lakásnak minősül az a lakás, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor, amennyiben azt a kedvezményt igénybe vevő magánszemélyt megelőzően más lakcímként nem jelentette be. Ha egy magánszemély például maga építette a lakóházát, majd halála után fia megörökölte (ez nem minősül átruházásnak), és valaki lakáscélú hitel segítségével vásárolja meg, akkor érvényesítheti a magasabb kedvezményt, ha korábban sem az építő, sem az örökös a lakóépületet lakcímként nem jelentette be (feltehetően még akkor is, ha valamelyiküknek ugyan be kellett volna jelentenie, de azt nem tette).
A feltételeknek meg nem felelő "használt" lakás lakáscélú hitellel történő megszerzése esetén 2001-ben még a régi mértékű, a törlesztés 20 százalékáig, legfeljebb 35 ezer forintig terjedő adókedvezmény érvényesíthető. 2002-től azonban már minden esetben a megemelt összegű kedvezmény vehető igénybe.
Munkáltatói adóelszámolás
Az adókedvezményt a munkáltatói adóelszámoláskor a munkaadónak kell figyelembe venni. Ha az adós magánszemély a kedvezményt adóstársával megosztja, akkor nyilatkoznia kell az általa igénybe nem vett kedvezmény összegéről, meg kell jelölnie az adóstárs adóazonosító számát, valamint a lakótelek, a lakás helyrajzi számát. (A 2001-es munkáltatói elszámoláshoz a magánszemélynek feltehetően arról is nyilatkoznia kell, hogy már a magasabb, vagy a régi mértékű adókedvezményt érvényesíti.)
Külföldről származó jövedelmek
Már említettük, hogy adóterhet nem viselő járandóságnak számít az az egyezményes országból származó jövedelem, amely külföldön adóköteles, de Magyarországon az adómérték kiszámításánál figyelembe kell venni. Az egyéb, az összevont adóalapba tartozó külföldi jövedelem után továbbra is az úgynevezett átlagadókulcs alkalmazásával kiszámított adót kell levonni a számított adóból, azonban némiképp módosult szabályok alapján.
Ha a jövedelem (például jogdíj) olyan külföldi országból származik, amellyel van kettős adózást kizáró egyezményünk, akkor a számított adóból levonható a külföldön megfizetett adó, legfeljebb e külföldi jövedelemre az adótábla átlagos kulcsával számított összeg. Az átlagadókulcsot – amely a számított adó osztva az összevont adóalappal – 2002-től nem három, hanem két tizedesre kerekítve kell meghatározni. Ha a jövedelem nem egyezményes országból származik, akkor a külföldön megfizetett adónak legfeljebb a 90 százalékát lehet levonni, amely nem haladhatja meg az átlagadókulccsal kiszámított adó összegét.
Kamatjövedelem
Ha a magánszemély olyan állambeli magánszemélytől kap kamatot, amellyel a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adózás elkerüléséről, akkor az ilyen jövedelem egyéb jövedelemnek számít, és nem nulla százalékkal adózó kamatnak.
Ingatlanértékesítés
A nem egyezményes országban fekvő ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából számított jövedelem ugyancsak egyéb jövedelemnek számít, és nem 20 százalékkal adózik. A jövedelem kiszámításakor a bevételből le lehet vonni a megszerzésre szerződés szerint fordított összeget, vagy a bevétel 75 százalékát, azonban sem az értéknövelő beruházások, sem az "idő múlása" nem érvényesíthető. A nem egyezményes államokban lévő ingatlan bérbeadásakor a magánszemély nem választhatja a 20 százalék melletti adózást, kizárólag az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint állapíthatja meg jövedelmét.
Adóparadicsom
Ugyancsak szigorúbb szabályok vonatkoznak az ún. "adóparadicsomi" társaságoktól (ahol nincs társasági adó, vagy annak mértéke 10 százalék alatti, és nincs adóztatásra vonatkozó egyezmény) származó jövedelmekre. Az adóhatóság helyett az adózónak kell bizonyítania az ellenőrzött külföldi társaságtól természetben kapott bevétel (pl. értékpapír, ingatlan) szokásos piaci értékét.
Szintén megfordul a bizonyítási teher akkor is, ha a magánszemély adóparadicsomi társaságnak fizet ellenértéket. Ezt a költséget ugyanis nem ismeri el a törvény, csak abban az esetben, ha a magánszemély bizonyítja, hogy valóban a bevétel megszerzése érdekében merült fel. (Ezekre a szabályokra azért van szükség, mert az adóparadicsomi társaságok jellemzően nem együttműködők az információnyújtásban.)
Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott kamatot a jövőben egyéb jövedelemként be kell vallani – nem nulla százalékkal adózik. Az osztalék szintén egyéb jövedelemnek számít, így 20 százalék helyett sávosan progresszív adó terheli. Egyéb jövedelem az adóparadicsomi társaságból kivont jövedelem (a kapott bevételnek a részesedés megszerzésére fordított része), valamint az általa kibocsátott értékpapír elidegenítésekor keletkezett árfolyamnyereség, függetlenül attól, hogy az értékpapírt a magánszemély kinek értékesíti. Ezek a jövedelmek sem adózhatnak a kedvezményes 20 százalékkal.
Tőkejövedelmek
Árfolyamnyereség
Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre – részvény, üzletrész, kárpótlási jegy forgatásakor keletkező jövedelem – vonatkozó szabályok között új fogalommeghatározás található az árfolyamnyereségre, az árfolyamveszteségre, valamint az értékpapír megszerzésére fordított értékre. Fontos változás, hogy árfolyamnyereség ezentúl nemcsak az elidegenített, hanem – a tulajdonjog átadása nélkül – birtokba adott értékpapír esetében is keletkezhet.
A korábbi szabályok szerint a nyilvánosan forgalmazott értékpapírok árfolyamvesztesége is érvényesíthető volt, ha a magánszemély értékpapír-forgalmazásra jogosult társaság közreműködésével vásárolt és adott el. 2002-től árfolyamveszteség csak a magyar tőzsdére bevezetett értékpapírokon keletkezhet, bár az nem feltétel, hogy a veszteség tőzsdei forgatáson keletkezzen.
A jövedelemadó-törvény tételesen sorolja föl az értékpapír megszerzésére fordított érték egyes eseteit, a fel nem sorolt esetekben (pl. ajándékozás, öröklés) a szerzési érték nulla. Változik a jövedelem megállapításának időszaka, ha a kifizető befektetési szolgáltató.
A brókercégnek ezentúl nem ügyletenként, hanem negyedévente kell megállapítania az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és az azt terhelő 20 százalékos adót. A negyedévben az ő közreműködésével átruházott értékpapírokon elszámolt árfolyam-különbözetet összeszámíthatja, amennyiben a negyedévben nem érvényesített árfolyamveszteség marad, azt a következő negyedévekben figyelembe veheti. A brókercég csak az általa lebonyolított ügyleteken keletkezett különbözetet számíthatja össze, az árfolyamveszteség egyik kifizetőtől a másik kifizetőhöz nem vihető át. A befektetési szolgáltatónak a kiállított kifizetői igazolásban összesítve kell feltüntetnie a közreműködésével átruházott értékpapírokra az adóévben elszámolt árfolyam-különbözetet, továbbá az adóévben keletkezett továbbvihető árfolyamveszteségnek azt a részét, amelyet még nem vett figyelembe.
Ha a kifizető nem minősül befektetési szolgáltatónak, akkor továbbra is ügyletenként kell az árfolyamnyereséget megállapítani. Az év közben figyelembe nem vett árfolyamveszteséget a magánszemély az adóbevallásában számolhatja el, mégpedig bármilyen (nem csak a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott, brókercégnél forgatott részvényein elért) árfolyamnyereséggel szemben. A még mindig megmaradó árfolyamveszteség az adóévi bevallásban a tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem csökkentésével is elszámolható. Ha még ezek után is marad "átvihető" veszteség, akkor az a magánszemély döntése szerinti megosztásban az adóévet követő, vagy az adóévet megelőző évi bevallásban érvényesíthető az árfolyamnyereségből, illetve a tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletekből származó jövedelem megállapításakor. A visszamenőleges elszámolásra – amelyet önellenőrzéssel lehet végrehajtani – első ízben a 2003-ban keletkezett veszteségnél van lehetőség.
Összetett származtatott ügyletek
Az árfolyamnyereséghez nagyon hasonló az új szabályozás. A tőzsdei összetett és származtatott ügyletek esetén is negyedévente kell a jövedelmet megállapítani, az adót pedig a negyedévet követő hónap 12-éig kell levonni és megfizetni. Ha a negyedévenkénti veszteség meghaladja a nyereséget, akkor a különbözet ugyanazon kifizetőnél az adóévben figyelembe vehető. A kifizetőnek ugyanolyan tartalmú igazolást kell kiállítania, mint amilyen az árfolyamnyereségre vonatkozó igazolás. Az igazolt veszteséggel először az adóévi tőzsdei és származtatott ügyletek nyereségét, majd az árfolyamnyereségből származó jövedelmet lehet csökkenteni.
Az ezek után is fennmaradó rész adózói döntés alapján vagy a következő, vagy a megelőző adóévre vihető át. Fontos, hogy a tőzsdén kívüli összetett vagy származtatott ügyletekből származó jövedelem egyéb jövedelemként adóköteles, míg a portfóliókezelő által fizetett hozam olyan jogcímen adóköteles, amilyen jogcímen ahhoz a magánszemély hozzájut.
Értékpapír-kölcsönzés
Az értékpapír-kölcsönzést a tőkepiacról szóló törvény úgy szabályozza, hogy a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére díj ellenében értékpapírt ad át azzal a kikötéssel, hogy a kölcsönbevevő azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt visszaad neki egy későbbi időpontban. Ilyen szerződés csak határozott időre köthető, futamideje nem lehet hosszabb egy évnél.
A kölcsönbe vevő magánszemély az értékpapír forgatása után az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik, a kölcsönbeadónál keletkező jövedelem pedig a következők szerint adózhat. Ha a kölcsönbe vevő kifizető befektetési szolgáltató, befektetésialap-kezelő vagy elszámolóház, akkor a tőle kapott díj külön adózó jövedelem, az adó mértéke 20 százalék. Ha a kifizető nem befektetési cég, akkor a magánszemély e jogcímen szerzett bevétele teljes egészében egyéb jövedelemként adóköteles. Előfordulhat, hogy a kölcsönbeadó kifizető, a magánszemély által fizetett díj pedig nem éri el a szokásos piaci ár és az adóév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat időarányos szorzatát. Ilyenkor a kamatkülönbözet miatt a kifizetőnek 44 százalékos adót kell fizetnie.
Az értékpapír-kölcsönzésből jövedelmet szerző magánszemélynek mindenképpen önadózónak kell lennie, vele a munkáltató nem számolhat el.
Vállalkozásból kivont vagyon
Vállalkozásból kivont jövedelemről akkor beszélhetünk, amikor a társas vállalkozás jogutód nélkül megszűnik (ideértve a vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelmének megszüntetését, elutasítását), amikor a jegyzett tőkét tőkekivonással leszállítják, vagy a magánszemély tagi jogviszonya nem elidegenítés, hanem kizárás, felmondás miatt szűnik meg.
A magánszemély bevételét, a levonható értéket a tagi jogviszony megszűnése, illetve a jegyzett tőke leszállítása esetén a számviteli nyilvántartások alapján, míg a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat, ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás szerint kell megállapítani. Az így megállapított bevételből jogutód nélküli megszűnéskor levonható az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összege.
A jegyzett tőke leszállításakor a bevételt az értékpapír megszerzésének a jegyzett tőke leszállításával arányos része csökkenti, míg a tagi jogviszony megszűnése esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték mellett a jogviszony megszűnésével összefüggő átvállalt kötelezettségek együttes összege vehető figyelembe.
A jövedelemszerzés időpontja a társaság megszűnése esetén az utolsó üzleti évről készített zárómérleg mérlegfordulónapja, a cégbejegyzés visszavonásakor, illetve a bejegyzési kérelem elutasításakor pedig az előtársasági időszakról készített beszámoló mérlegfordulónapja. Ez azt jelenti, hogy a záró adóbevallásban már szerepelnie kell a vagyonkivonásból származó jövedelemnek. Minden más esetben a kifizetés, a juttatás napja a jövedelem megszerzésének időpontja.
Ha a kifizetés részletekben történik, akkor először a bevétel jövedelemtartalmának a kifizetését kell vélelmezni, és az adót le kell vonni. Az adó mértéke egyébként nem változott, 20 százalék maradt.
Kiemelt adózók, elektronikus aláírásJelentősen megnövekedtek a kiemelt adózók körét meghatározó árbevételi (9000 millióról 11 000 millió forintra) és adókötelezettségi (450 millióról 1200 millió forintra) értékhatárok. 2001-ben az adóévtől eltérő üzleti évet választók közül a havi bevallók a kiemelt adózók igazgatóságához tartoztak. A jövőben ez csak abban az esetben maradhat így, ha teljesítik a megemelkedett értékhatárokat. Ezentúl elektronikusan is bevallhatók az állami adóhatósághoz tartozó adók és a jövedéki adó, de kizárólag minősített elektronikus aláírás alkalmazható. A kiemelt adóalanyoknak kötelező lesz ezt alkalmazni az adóbevallás és az adatszolgáltatás teljesítése során. Miután minősített aláírásra van szükség, ezt a kötelezettséget a Hírközlési Felügyelet által közzétett első minősített hitelesítési szolgáltató nyilvántartásba vételét követő 180 nap utáni hónaptól kell teljesíteni. Amennyiben 2002. március 1-jéig nem teszik közzé az első minősítő hitelesítési szolgáltatót, akkor az APEH ad a kiemelt adózóknak hitelesített aláírást, amelyet azonban csak az általa kezelt adókkal kapcsolatban lehet alkalmazni (a jövedéki adónál nem). Az elektronikus teljesítésre kötelezett adózói körön kívül mások csak fokozatosan élhetnek ezzel a lehetőséggel. A törvény – határidő meghatározása nélkül – felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel kiadott együttes rendeletében határozza meg azon adózók körét, akik adóügyeikben az elektronikus aláírást alkalmazhatják. |
Családi gazdálkodó
A családi gazdálkodás feltételeit a termőföldről szóló törvény módosítása határozza meg. Az itt szabályozott családi gazdálkodó és a családi gazdaság nem foglalkoztatott családtagja a jövedelemadó-törvény szerinti őstermelői tevékenysége tekintetében (fejenként) évi 6 millió forint bevételig mezőgazdasági kistermelőnek számít, még akkor is, ha családi gazdálkodóként az adóév utolsó napján veszik nyilvántartásba. Mint mezőgazdasági kistermelő a családi gazdálkodó választhatja az átalányadózást, vagy – közös döntés alapján – a költségelszámolást. Költségelszámolás esetén alkalmazható a bevétel 40 százalékának megfelelő kistermelői költségátalány elszámolása (ez felső korlát nélküli, tehát 2,4 millió forint költség vehető figyelembe), ebben az esetben a bevételeket és a kiadásokat a közös őstermelő tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell megosztani. Tételes elszámoláskor lehetőség van arra, hogy a gazdasághoz tartozó tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékét az üzembe helyezés évében egy összegben vegyék figyelembe, még akkor is, ha azok egyedi bekerülési értéke meghaladja az 50 ezer forintot. Sőt, az egyösszegű költségelszámolás miatt keletkezett veszteség – a főszabálytól eltérően – korlátlan ideig, de legkésőbb e tevékenység megszüntetése adóévéig elhatárolható, a későbbi adóévekben elszámolható.
Termőföld értékesítése
Ha a magánszemély (kivéve, ha maga is családi gazdálkodó) termőföldjét családi gazdálkodó magánszemélynek értékesíti, akkor a kapott bevétel után nem kell adóznia. Ennek feltétele, hogy a családi gazdálkodó ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okiratban nyilatkozzon arról, hogy családi gazdálkodóként már nyilvántartásba vették, és a földet a gazdasághoz használja. Az eladó által nem adózott bevétel a családi gazdálkodó jövedelmének számít, jogtalan nyilatkozattétel esetén a jogkövetkezmények is őt terhelik. Az így megszerzett termőföldet a családi gazdálkodónak a megszerzést követő 5 adóéven belül nem szabad elidegenítenie (eladnia, ajándékoznia, ingyenesen átadnia, apportálnia). Ha ezt mégis megteszi, akkor jövedelemnek vagy a korábbi vételár, vagy az eladási ár számít, attól függően, hogy melyik a magasabb. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a családi gazdálkodó az eladott földért kapott teljes vételáron az elidegenítést követő 12 hónapon belül termőföldet vásárol a családi gazdaságba. Ha az újabb termőföldet 12 hónapon belül, de az adóbevallás benyújtását követően vásárolja meg, akkor az e jövedelemre megfizetett adó önellenőrzéssel igényelhető vissza.
Adómentes juttatások
Sportcélú juttatások
A természetbeni juttatások egyik gyakori formája, amikor a munkáltató, a kifizető uszodajegyet, bérletet biztosít a magánszemélynek. A juttatás a kifizető által működtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás címén adómentes volt. Ezentúl csak a kifizető által fenntartott sportintézmény sporteseményén nyújtott ingyenes, kedvezményes szolgáltatás lesz adómentes, bár a törvény nem határozza meg, mi számít fenntartásnak, illetve ilyen szolgáltatásnak.
Iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdéshez a munkáltató eddig is hozzájárult, vagy úgy, hogy a munkavállalónak, vagy úgy, hogy gyermekének adott beiskolázási segélyt. Az ilyen juttatás adóköteles jövedelemnek számított. 2002-től a munkaadó legfeljebb évi 10 ezer forint értékű természetbeni juttatást adhat adómentesen a nevelési ellátásra jogosult szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastársa útján az óvodás, általános, illetve középiskolás gyermek részére. (A 10 ezer forint gyermekenként adható.)
Az adómentesség a természetben adott tankönyvre, taneszközre és ruházatra, illetve ezek számla ellenében történő megtérítésére vonatkozik, ugyanis a pénzbeli juttatás az alkalmazott, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmeként már adóköteles. Az adómentesség további feltétele, hogy a természetbeni juttatásra a tanév első napját megelőző két hónapon belül kerüljön sor. A szülő, a vele közös háztartásban élő házastársa nyilatkozni köteles a munkáltatónak, hogy a gyermek után mástól nem kapott adómentes juttatást. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a házastárs és a gyermek adóazonosítóját, illetve természetes azonosítóit, a munkaadónak pedig a juttatásról adatot kell szolgáltatnia. Ha a magánszemély valótlan nyilatkozatot tesz, az adóhiány és a jogkövetkezmények őt, nem pedig a munkáltatót terhelik.
Társasági adó
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának hatására jöhetnek létre a végrehajtói irodák. A végrehajtói iroda – az ügyvédi irodához hasonlóan – a társasági adó alanyának számít, az önálló bírósági végrehajtó, illetve a végrehajtói iroda tagja az egyéni ügyvéddel, illetve az ügyvédi iroda tagjával azonos módon adózik.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adót két változás is érinti (maga az áfatörvény nem változott). A családi gazdálkodót, ha kizárólag őstermelői tevékenységet végez, 6 millió forintig illeti meg az alanyi adómentesség. Amennyiben az adó alapját külföldi fizetőeszközben fejezik ki – ez már belföldi partnerek között is lehetséges -, akkor az átváltáskor egy meghatározott napon érvényes MNB által közzétett devizaárfolyamot kell alkalmazni. Ez a meghatározott nap a szolgáltatást saját nevében megrendelő adófizetési halasztásának lejárati időpontja, folyamatos értékesítésnél a bizonylat kibocsátásának a napja, egyébként pedig az adófizetési kötelezettség napja. Mivel ezek az időpontok mindenki számára megismerhetők, ezért a számlán az alkalmazott árfolyamot nem kell feltüntetni. Ezt az átváltási szabályt kell alkalmazni a fogyasztási adóval kapcsolatban is.
Adózás rendje
Bankszámla
A devizaliberalizációval összefüggésben az új szabályozás kimondja, hogy minden bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi bankszámlával kell rendelkeznie, amelyet az adószám megismerésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie. Ugyanis az adót, illetéket forintban, és – átutalás esetén szabályosan – csak belföldi bankszámláról lehet fizetni, az adóhatóság is kizárólag ilyen számlára utal át támogatást, adó-visszaigénylést. Ha valaki mégis külföldi bankszámláról kezdeményez átutalást, akkor a megfizetés időpontjának nem a számla megterhelésének napja számít (mint szabályos esetben), hanem az a nap, amikor a pénzt az adóhatóság számláján jóváírják.
A számlaszám megváltozását főszabályként az adózónak kell bejelentenie. Ha azonban a szám a számlát vezető hitelintézet intézkedése érdekkörében felmerült ok miatt változik, akkor a bejelentési kötelezettség is a pénzintézetet terheli.
Adóazonosító szám
2002-től már biztosan egyértelmű, hogy ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésekor az eladó adóazonosító jelét kell az adásvételi szerződéssel együtt a földhivatalhoz beküldeni. Ha az eladó nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor a természetes azonosító adatokat kell a nyomtatványon feltüntetni.
Az adóazonosító jelet egyébként a magánszemélynek kell megkérnie, mégpedig az adóköteles jövedelmének megszerzését megelőzően. Adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemélynek a kifizető, a munkáltató nem fizetheti ki a járandóságot. Vannak azonban olyanok, akiket ezek a szabályok mégsem ösztönöznek az adóazonosító jel igénylésére. 2002-től az adóhatóság hivatalból is megállapíthatja az azonosító jelet, ha a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztják, illetve ha a magánszemélyt adóhatósági eljárás miatt kell nyilvántartásba venni.
Ellenőrzés
Ha az adózó vagyongyarapodása nincs arányban az adómentes és bevallott jövedelmek összegével, akkor az adó alapja becsléssel is megállapítható. A becslési eljárások során gyakori tapasztalat, hogy az adózó a vagyongyarapodás forrását az elévülési időszak előtti időben jelöli meg. Eddig az állítás valódiságát az elévülésre vonatkozó szabályok miatt nem lehetett ellenőrizni. Az új szabályozás nem jelenti ilyen esetben az elévülési idő meghosszabbodását, azonban lehetőséget ad az adóhatóságnak arra, hogy az állítás valóságtartalmát az elévülési időszakon túl is ellenőrizze. Ha kiderül, hogy a forrás nem korábban keletkezett, akkor az adót meg kell fizetni, ha azonban az állítás igaz, akkor az adóhatóság nem állapíthat meg adóhiányt.
Meghosszabbodik, a bűncselekmény büntethetőségének elévülési idejéhez igazodik az adómegállapítási jog elévülése az adó- és tb-csalásból származó jövedelmek esetében. Nyolc év áll az ellenőrzéshez rendelkezésre akkor, ha az adó- és tb-csalást a büntetőbíróság jogerősen megállapította.
Uniós csatlakozásAz Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltétele, hogy Magyarország a társaságiadó-törvényben biztosított beruházási adókedvezmények várható hatásairól tájékoztatást tudjon adni. Ehhez azonban olyan adatokra van szükség, amellyel jelenleg az APEH nem rendelkezik. Ezért a törvény új bejelentési kötelezettséget ír elő azon adózók számára, akik a 3, illetve 10 milliárdos beruházási adókedvezménnyel élnek, illetve éltek. A bejelentést – amely a beruházás helyére, várható értékére és az üzembe helyezés várható időpontjára vonatkozik – a beruházás megkezdését követő harminc napon belül kell teljesíteni. Azoknak, akik 2002. január 1. előtt fogtak ilyen beruházásba, az adatszolgáltatási kötelezettséget 2002. január 31-éig kell teljesíteniük. A módosított törvény már most tartalmaz az EU információcserére, kézbesítési és behajtási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket. Ezeket a szabályokat azonban majd csak a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni |
