Az adómegállapítás feltételei
A munkáltató akkor állapítja meg a munkavállaló személyi jövedelemadóját, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Az elszámolás – a jogkövetkezmények tekintetében – az adóbevallással egyenértékű.
Munkáltató
Az adómegállapítás szempontjából munkáltatónak számít az olyan jogi személy, cég, egyesülés, szervezet, egyéni és társas vállalkozó, amely belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkezik, és a magánszemélyeket a Munka Törvénykönyve, vagy külön törvény szerint munkaviszonyban, avagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély bedolgozói jogviszonyban, munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban, gazdasági társaságban, pjt.-ben vagy szakcsoportban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
Munkáltató lehet magánszemély is, ha belföldön lakóhellyel rendelkezik, és valakit (például bejárónőt, kertészt) munkaviszonyban foglalkoztat.
Társas vállalkozás
A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat és az MRP-szervezet.
Nyilatkozat az adóelszámolásról
A munkáltatói adómegállapítás alapfeltétele az adóév utolsó napján is munkaviszonyban lévő alkalmazott erről szóló nyilatkozata. A magánszemélyeknek ugyanis az adóévet követő január 15-éig írásban kell nyilatkozatot adni arról, hogy önállóan nyújtanak be adóbevallást, vagy helyettük a munkáltató számoljon el. Ha valakinek egyidejűleg több munkáltatója is van, akkor valamennyi munkáltató felé meg kell tennie a nyilatkozatot.
Az adóévet követő január 1. utáni munkahely-változtatás esetén a dolgozóval annak a munkáltatónak kell elszámolnia, amelyikhez a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta. Ha ennek alapján az új munkaadó kötelezett az elszámolásra, akkor csatolni kell a korábbi munkáltató által az adóévről kiállított jövedelemigazolást.
Ha valaki az adóévet követő január 1-je után szünteti meg a munkaviszonyát, de január 15-éig nem létesít új munkaviszonyt, és a korábbi munkáltatójának sem ad nyilatkozatot, akkor adóbevallást kell készítenie. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a magánszemély ugyan új munkaviszonyt létesített, de sem a korábbi, sem az új munkaadójának nem adott az elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal, a gyesen, gyeden lévő kismama munkaviszonya nem szűnik meg, ezért minden munkáltató köteles ezekkel a dolgozókkal is elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
Egyéb igazolások, nyilatkozatok
Ahhoz, hogy – a nyilatkozat alapján – a munkáltató korrekt módon meg tudja állapítani az év végi adófizetési kötelezettséget, rendelkeznie kell az alkalmazottak bevételnek nem számító összegre és az adócsökkentő kedvezményekre jogosító igazolásaival. Ezeknek egy részét ugyan év elején és közben célszerű bekérni, de mindegyikkel legkésőbb az adóévet követő február 20-áig rendelkezni kell. Ugyanezen időpontig kell bekérni a korábbi adóévekben kapott, megosztási kötelezettség alá eső végkielégítés figyelembevételéhez szükséges igazolásokat is.
Családi adókedvezmény
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése a munkáltatói elszámolásban. Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.
Az együtt élő házastársaknak az elszámoláshoz nyilatkozniuk kell a családi kedvezmény megosztásáról is. Ilyenkor a nyilatkozatot a dolgozó házastársának is alá kell írnia, továbbá fel kell tüntetni a házastárs nevét és adóazonosító jelét.
Az adóelszámoláshoz a munkaadónak azt is tudnia kell, hogy a családi adókedvezményt a házastársak közül ki akarja év végén érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során az adóelőleg levonásakor kinél vették azt figyelembe. Tehát – főszabályként – a házastársak eltérhetnek az év közben hozott döntésüktől.
Más a helyzet a saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő jogcímén igénybe vett családi kedvezmény esetében, ugyanis az említettekkel közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint – csak egyikük jogosult érvényesíteni a kedvezményt. Ezért, ha év közben valaki az erre jogosultak közül az adóelőleg levonásánál már érvényesítette a kedvezményt, az év végén is csak ő kérheti a figyelembevételt, míg házastársa csak a megosztást kérheti.
Lakáscélú hiteltörlesztés
A most módosított adótörvény visszamenőleges szabálya a lakáscélú hiteltörlesztés új kedvezménye és megosztási lehetősége. A kedvezmény megosztása csak akkor lehetséges, ha a magánszemély közli a hitelintézettel megkötött szerződés szerinti adóstársának nevét, adóazonosító jelét és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói adómegállapítás során erre nézve is nyilatkoznia kell a dolgozónak.
Bérbeadás
Ha a magánszemély a munkáltatójának, társaságának 2001-ben bérbe adott ingatlant, akkor az ebből származó jövedelmével kapcsolatban választhat, hogy külön adózó jövedelemként, vagy az összevont adóalap részeként adózik-e utána. Amennyiben az utóbbi mellett dönt, nyilatkoznia kell a választásról. Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kell figyelembe venni. Ha valakinek már az elmúlt évben volt bérbeadásból jövedelme, és a progresszív adózást választotta – miután a választás legalább négy adóévre szól –, az ez évi bérbeadás jövedelmét is így kell elszámolni. Ha 2000-ben külön adózó jövedelmet vallott be, akkor ez évben – nyilatkozata alapján – választhatja a progresszív adózást.
Adóelszámolást kizáró okok
Az előzőek szerint a magánszemély dönt tehát arról, hogy az elszámolás egyszerűbb formáját választja, vagy önadózó lesz. A személyijövedelemadó-törvény szerint bizonyos esetekben kizárt a munkáltatói elszámolás. Ennek megfelelően
– nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha a magánszemélynek az adóév utolsó napján nincs munkáltatója, vagy ha a munkáltatón kívül több kifizetőtől és különböző forrásból származó jövedelmet szerzett. Ilyenkor a magánszemélynek önadózás útján saját magának kell megállapítania az adót;
– nem tehet nyilatkozatot az egyéni vállalkozó, még akkor sem, ha ténylegesen nem gyakorolta tevékenységét, valamint az olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó bevétele a 250 ezer forintot meghaladja. Az egyszerűsített nyilatkozatra jogosult őstermelő ez évben adóbevallás benyújtására kötelezett, mivel százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, és erről a saját maga által elkészített adóbevallásban kell számot adnia;
– nincs helye nyilatkozatnak, ha a magánszemély bármely bevételéből a jövedelmet tételes költségelszámolással kívánja megállapítani, hiszen ebben az esetben a felmerült és elszámolható kiadásokat – egy esetleges adóellenőrzés során – az adóhatóságnál igazolni kell;
– önadózóként kell bevallást készíteni akkor is, ha a magánszemélynek egyes külön adózó jövedelmei – néhány kivételtől eltekintve – után adómegállapítási és/vagy adófizetési kötelezettsége van. Ilyen eset lehet, ha az adóévben ingatlanértékesítés miatt jövedelmet kell megállapítania, vagy ha adózatlan vagyoni érték kivonásából származik jövedelme;
– munkáltatói elszámolást kizáró ok, ha a magánszemély befektetési adóhitelt érvényesít vagy érvényesített és fennálló adóhitele van, ha valamely korábban igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnie, illetve ha költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet miatt 12 százalékos adófizetési kötelezettsége van.
A munkáltatói adóelszámolás esetei
Általános szabály, hogy a munkáltató készítheti el az adóelszámolást, ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól kapott munkabért vagy osztalékot, árfolyamnyereséget, de akkor is, ha egymást követően több munkáltatótól kapott jövedelmet, és az erről szóló igazolást átadta az adómegállapításra jogosult munkaadónak.
Elszámolás költségtérítés esetén
Az alkalmazott ugyanazon munkáltatótól a munkabér, az osztalék, az árfolyamnyereség mellett költségtérítésben is részesülhet, illetve – megbízási szerződés, munkaadónak történő bérbeadás alapján – önálló tevékenységből is származhat jövedelme. Ilyen esetben akkor van lehetőség a munkáltatói adómegállapításra, ha a munkavállaló nem él a tételes költségelszámolás lehetőségével.
Mivel a gépjármű-költségtérítéssel szemben szinte mindig minden költséget csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni – ami tételes költségelszámolást jelent –, ezért a munkáltató nem számolhat el azzal a dolgozójával, aki bármilyen, gépjárművel kapcsolatos költséget útnyilvántartás alapján számol el. A költségtérítés címén szerzett bevétellel szemben bizonylat nélkül elszámolható költségek azonban nem zárják ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét. Ebből következik, hogy az alkalmazottnak kiküldetési rendelvény alapján adott, a jogszabályi mértéket meg nem haladó gépjármű-költségtérítés, belföldi napidíj kifizetése esetén nem kell önadózónak lennie a dolgozónak.
Egyéb ellátásban is részesülők nyilatkozata
Nyilatkozhat az a magánszemély is, akinek nyugdíja, adóköteles társadalombiztosítási ellátása, tartalékos katonai illetménye, munkanélküli-járadéka, pályakezdők munkanélküli-segélye, átképzési és képzési támogatása mellett kizárólag a munkáltatótól származó jövedelme van.
Jövedelem egyetlen társaságtól
A társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagjával abban az esetben van lehetőség az adóelszámolásra, ha a tag az előbb említett jövedelmeket a már írt feltételek mellett kizárólag ugyanazon társaságtól kapja.
Biztosítópénztári tagság
Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosítópénztár tagja, és a támogatói adományból jóváírt összeget kizárólag a munkáltatója (társasága) fizette be, úgy akkor van lehetősége nyilatkozatot tenni, ha a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet az egyéni számlán, amely egyéb jövedelemként adóköteles.
Több kifizető
Főszabályként, ha a magánszemély a munkaadón kívül más kifizetőktől is kap jövedelmet, akkor önadózóvá kell válnia. Ez alól kivétel az az eset, amikor ez a más kifizetőktől kapott jövedelem 10 ezer forintot meg nem haladó osztalékjövedelem, és az adó levonása megtörtént. Ilyenkor a munkaadónak a más kifizetőktől származó osztalékjövedelmet a munkáltatói elszámolásban nem kell feltüntetnie.
Alkalmi munkavállalás
Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét – az egyéb feltételek megléte esetén –, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkaadónak átadta.
Összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizető
A költségvetési szervek összevont bérszámfejtési körébe tartozó kifizető akkor is elszámolhat a munkavállalóval, ha ugyanazon elszámolási körbe tartozó más kifizetőtől egyéb jövedelmet szerez a dolgozó.
A nyugdíjjárulék visszaigénylése
Minden feltétel megléte esetén sem érdemes a magánszemélynek a munkáltatói adóelszámolást kérni, ha a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot maga kívánja visszaigényelni. Ezt a személyi jövedelemadó-bevallás benyújtásával akkor teheti meg, ha a járulék-"plafont" meghaladóan levont nyugdíjjárulékot a munkáltatón keresztül nem igényelte vissza.
Határidők
Nyilatkozat az adóelszámolás módjáról
Említettük, hogy a december 31-én munkaviszonyban lévő dolgozókat január 15-éig kell nyilatkoztatni az adóelszámolás módjáról.
Kifizetői igazolás
Január 31-éig kell elkészíteni és átadni a dolgozóknak az úgynevezett kifizetői igazolást, majd be kell kérni az elszámolásról nyilatkozó magánszemélyektől a bevételből levonható összegekre, illetve az adócsökkentő kedvezményekre jogosító igazolásokat.
Az elszámolás közlése
Az adóköteles jövedelem és a személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb március 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást, és erről olyan időpontban adja át az igazolást, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs még az adóbevallásában, a munkáltatói elszámolásában érvényesíthesse március 20-áig.
"Rendelkező" nyilatkozat
Nem szabad elfeledkezni a magánszemélyek 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatainak összegyűjtéséről sem. A rendelkező nyilatkozatokat – a már ismert formában – legkésőbb március 25-éig kell a munkáltatónak átadni.
A munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége
A munkáltatónak (kifizetőnek) az általa kifizetett teljes összegekről adózónként adatot kell szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje nyomtatványon március 31., adathordozón pedig április 20.
Jogkövetkezmények
A magánszemély csak a törvényben felsorolt feltételek megléte esetén kérheti a munkáltatói elszámolást. A munkáltató a szükséges feltételeket nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó figyelmét a tudnivalókra, sőt – ha tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről – arra is, hogy a magánszemélynek adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
Mulasztási bírság
A munkáltatói elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély – az önadózóként elkészített adóbevallás helyett – a munkáltatói elszámolással is eleget tesz adóbevallási kötelezettségének. Azt, hogy a dolgozó kérte-e a munkáltatói adóelszámolást, a január 15-éig tett nyilatkozat bizonyítja. Ezért a nyilatkozatokat a munkaadó (és a magánszemély is) köteles az elévülési idő végéig megőrizni. Ha az adóelszámolás a dolgozó erre vonatkozó nyilatkozata ellenére nem készül el, akkor a kiszabható mulasztási bírság a munkaadót terheli.
Adóhiány
Ha a munkáltató megállapította és levonta az adót, akkor az adóhatóság azt csak a munkaadótól követelheti, azonban a munkáltató adómegállapításával szemben megállapított adóhiányt a magánszemélynek kell megfizetnie (hiszen az őt terhelő adóról van szó).
A helytelen adómegállapítás szankciója
A helytelen adómegállapítás miatti adóbírság, késedelmi pótlék természetesen már a munkáltatót terheli.
Elszámolással kapcsolatos jogvita
Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkaadó székhelye szerinti illetékes adóhatóság dönt.
