Jogszabályfigyelő

Foglalkoztatási támogatások

Változott a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet.

Alkalmi munkavállalók foglalkoztatása

A foglalkoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény 18/A §-ának (2) bekezdése értelmében támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki vállalja az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyvvel) rendelkező munkanélküli foglalkoztatását. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka.

A támogatás új feltétele, hogy a munkaadó által a munkavállaló AM-könyvébe beragasztott közteherjegyek együttes összege a naptári negyedévben elérje a tízezer forintot, és a munkaadó a támogatás iránti kérelmét a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig benyújtsa.

Keresetpótló juttatás

A munkanélküli részére egy naptári évben legfeljebb 90 napra állapítható meg keresetpótló juttatás. Az új szabályok szerint a keresetpótló juttatás összege a munkanélküli-járadéknak a keresetpótló juttatás iránti kérelem időpontjában érvényes alsó határa.

A módosítások 2001. szeptember 8-án léptek hatályba.

[23/2001. (IX. 7.) GM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet és a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet módosításáról]

Pénzforgalom

Számlanyitás

2001. szeptember 12-étől a hitelintézet csak akkor nyithat pénzforgalmi számlát, ha a nyilvántartásba már bejegyzett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy szerepel a nyilvántartásban, valamint közölte az adószámát és a statisztikai számjelét. A nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság számlanyitásához az alapító okirat (társasági szerződés) egy másolati példánya szükséges (az így nyitott pénzforgalmi számla terhére mindaddig nem lehet fizetési megbízást teljesíteni, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy benyújtotta a bejegyzése iránti kérelmét, valamint nem közölte az adószámát és a statisztikai számjelét).

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély köteles átadni a hitelintézetnek az APEH-nyilvántartásba vételről szóló okirat másolati példányát is. Az egyéni vállalkozónak csatolnia kell az egyéni vállalkozói igazolvány másolatát.

Rendelkezés a számla felett

Ha jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számlatulajdonos, a bankszámla feletti rendelkezéshez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges.

A meghatározott célra elkülönített és ily módon kezelt, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól már kikerült pénzeszközök (pl. óvadékkénti, illetve akkreditívvel, bankgaranciával, fedezetigazolással kapcsolatos elkülönítés) az elkülönítés időtartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. A hitelintézet a számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére csak pénzfizetésre szóló végrehajtható bírósági, illetve közigazgatási határozatok, továbbá a lejáratkor az egyenes váltóadós által megjelölt hitelintézetnél fizetés végett bemutatott váltó alapján, valamint jogszabályban meghatározott más esetekben terheli meg a bankszámlát.

Jelentősen változott a pénzforgalomról szóló 6/1997. évi (MK. 61.) MNB rendelkezés is. Módosultak a VIBER-rendszerre, az azonnali beszedési megbízásra, készpénzfelvételre vonatkozó szabályok.

[155/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet módosításáról,

A pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés módosításáról]

Elektronikus aláírás

Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményeket a 16/2001. (IX. 1.) MeHVM rendelet tartalmazza.

Fejlesztési adókedvezmény

Megszületett a társasági adóhoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet. A kormány nem engedélyezi az adókedvezményt, ha az adózó ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, illetve ha az adózó bejelentette a végelszámolását a bírósághoz. Az állami adóhatóság a feltételek teljesítését legkésőbb az adókedvezmény első igénybevételét követő negyedik adóévben ellenőrzi. Ha az a régió, megye, kistérség, amelynek része a beruházás helye szerinti település, térségi fejlesztési programmal rendelkezik, a fejlesztési programnak és a beruházásnak összhangban kell állnia a térségi fejlesztési programmal.

A kedvezmény feltétele egyebekben, hogy

• az adózónak a kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott köztartozása,
• az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést,
• az adózónak a kérelem benyújtásának napjától a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóév utolsó napjáig nem áll fenn 60 napot meghaladó köztartozása,
• a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság nem kötelezte jogerősen bírság megfizetésére az adózót bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás miatt,
• a beruházási forrás legalább 25 százaléka saját forrás,
• az adózó a beruházást nem kezdte el.

A rendelet szól a kedvezményezett települési önkormányzatokról, az egyes ágazatokra vonatkozó különös rendelkezésekről, az adókedvezmény mértékéről és az igénylés rendjéről is.

[162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről]

Szakképzés

2001. szeptember 22-én hatályba lépett a szakképzési törvény végrehajtási rendelete.

Együttműködési megállapodás

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével teljesíti a hozzájárulási kötelezettségét, a rendelet hatálybalépését, illetve a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán bejelentkezni az erre a célra szolgáló nyomtatványon. A bejelentkezési nyomtatvány másolatát meg kell küldeni a területileg illetékes gazdasági kamara részére.

A bejelentkezési nyomtatványhoz a következő eredeti okiratokat vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni:

• az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés adatlapja,
• a 30 napnál nem régebbi cégkivonat, amennyiben a cég nincs bejegyezve, akkor a cégnyilvántartási törvény végrehajtása tárgyában kiadott 8/1998. (V. 23.) IM rendelet szerinti tanúsítvány, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezeteknél az azonosításra alkalmas okirat (egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány, egyéb szerveknél a nyilvántartásba vételüket igazoló okirat),
• az együttműködési megállapodás,
• a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés.

A rendelet részletesen szabályozza az együttműködési megállapodás tartalmát.

Visszatérítés

A negyedéves visszatérítési igényt az a hozzájárulásra kötelezett nyújthatja be, akinek az igazolt visszatérítési igénye az adott negyedévben, a tárgyév első napjától számítva eléri az 50 000 forintot. Az ennél kisebb visszatérítési igény az éves bevallásban érvényesíthető.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki negyedévente kívánja visszatéríttetni a többletköltséget, az első három negyedévben felmerült igényét az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett "Adatlap a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon nyújthatja be a negyedév lezárását követő hó – vagyis október – 20-ától. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető.

A rendelet – többek között – meghatározza a fejlesztési támogatásra, annak elszámolására, az alaprészből adható, beruházási célú támogatásra vonatkozó szabályokat, az alaprésszel kapcsolatos pénzügyi teendők lebonyolítására, illetve a felsőoktatási intézmények hallgatói részére együttműködési megállapodás keretében szervezett gyakorlati képzésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működésére vonatkozó szabályokat is.

Fejlesztési támogatás

Az, aki gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, azzal is csökkentheti a bruttó kötelezettségét, hogy fejlesztési megállapodás alapján a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló felhalmozási támogatást (fejlesztési támogatást) nyújt a szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára. A támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás – hozzájárulásra kötelezettenként – a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet.

A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell

• a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, statisztikai számjelét,
• a támogatott gyakorlati képzés céljának és tartamának részletes leírását, helyszínét, időtartamát, formáját, tárgyi feltételrendszerét,
• a tárgyévben a támogatott gyakorlati képzésben részesülő tanulók szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát,
• a szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási intézményben a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló fejlesztések tételes felsorolását,
• a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, folyósításának módját, a felhasználásról szóló beszámolás feltételeit,
• a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a támogatott gyakorlati képzéssel kapcsolatban,
• a hozzájárulásra kötelezett által vállalt egyéb feladatokat,
• az elkülönített számla vagy alszámla számát.

A szakképző iskola és felsőoktatási intézmény elkülönítetten köteles nyilvántartani a fejlesztési támogatást. A kedvezményezett szakképző iskolák és felsőoktatási intézmények a tárgyévet követő év január 15-éig a fejlesztési támogatási szerződéseket vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát – a szerződések szerinti támogatók nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és a támogatás összegét tartalmazó összesítőt – kötelesek megküldeni az OM alapkezelőnek.

Saját munkavállalók részére szervezett szakképzés

A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeire és az elszámolás szabályaira a 32/2001. (IX. 14.) OM rendeletet kell alkalmazni.

A hozzájárulásra kötelezettnek az elszámolási kérelmet a képzés megkezdésének tárgyévében az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) területileg illetékes szervezeti egységéhez kell benyújtania. Egy elszámolási kérelemhez több képzési adatlap is csatolható. Az adatlap mintáját a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A hozzájárulásra kötelezett a saját felelősségére megkezdheti a képzést a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntése előtt is. Ha a kötelezett a képzést az elfogadó döntés hiányában kezdi meg, és a bizottság a kérelmet elutasítja, akkor a hozzájárulási kötelezettséget nem lehet csökkenteni a képzés költségeivel.

[A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény végrehajtásáról szóló 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet

A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet]

Pedagógusok

Az új munkajogi szabályok hatálybalépése miatt a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtási rendeletét is módosítani kellett. E szerint munkaerő-kölcsönzés szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására pedagógus-munkakörben, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat.

A munkajogi szabályokon túl pedagógus-munkakörben rendkívüli munkavégzést akkor lehet elrendelni, ha

• a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
• a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a fővárosi, megyei munkaügyi központ munkaerő-közvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre – a közoktatásról szóló törvény 87. §-ának (4) bekezdésében szabályozott – pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre,
• a betöltött munkakör feladatainak ellátása váratlanul lehetetlenné vált,
• a tantárgyfelosztásban ellátatlan maradt tanítási órák száma nem teszi lehetővé pedagógus foglalkoztatását,
• a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program e nélkül nem szervezhető meg,
• arra a kollégiumi ügyelet megszervezése miatt van szükség.

[156/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról]

Jegybanki alapkamat

2001. szeptember 10-étől a jegybanki alapkamat mértéke 11 százalék.

[2/2001. (MK 100.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]

Jövő évi munkarend

2002-ben a munkaszüneti napok körüli munkarend a következő:

• augusztus 10., szombat munkanap,
• augusztus 19., hétfő pihenőnap,
• december 24., kedd pihenőnap, december 28., szombat munkanap.

[25/2001. (IX. 19.) GM rendelet a 2002. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről]

Üzemanyagárak

Az APEH közzétette a 2001. október 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát kérnie.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 232 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 242 Ft/l

Keverék 231 Ft/l

Gázolajok 210 Ft/l

(Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye a 2001. október 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról)