A cégek jövőjében meghatározó, hogy vezetői mennyire ismerik fel a környezeti kihívásban a lehetőséget, mennyire képesek a környezettudatos cégirányítás kialakítására." Ez a megállapítás a nemrégiben tartott Országos Környezetvédelmi Innovációs Konferencián hangzott el. Ezen a szakemberek a környezetvédelem, illetve a kutatásfejlesztés összefüggéseivel foglalkoztak.
A termékek és a szolgáltatások környezeti hatásai, a környezetkárosító folyamatok egyre erőteljesebb társadalmi reakciót váltanak ki. A társadalom egyre erősödő környezeti tudatossága, a szigorodó környezetvédelmi előírások mind több céget és vállalkozást arra késztetnek, hogy eddigi tevékenységüket átértékeljék és a korábbinál hatékonyabb környezeti menedzsment rendszert hozzanak létre. A környezeti menedzsment rendszer hatékony működésében érdekeltek köre egyre bővül. Ezért a politikai, az államigazgatási, a pénzügyi, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra is aktív alkotója. Az érdekelt felek sokszínűségéből adódóan a környezeti menedzsment rendszereket a rendezett működésnek, az átláthatóságnak, a nyitottságnak, továbbá a folyamatos teljesítményjavulásnak, azaz a professzionalitásnak kell jellemeznie.
Kis vita
Még a szakemberek között is sokan vannak, akik az ISO 14000-es sorozatot az ISO 9000-es sorozathoz tartják hasonlatosnak. Ez azonban a témához értő legjobb szakértők szerint komoly tévedés. Az ISO 9000-es módszereken nevelkedett szakembergárda általában jó minőségtanúsítási tudással rendelkezik, ám híján van a környezetvédelmi ismereteknek. A másik tábor viszont – idesorolható a környezetvédők egy része – csak most tanulja a szabványosítás tudományát és gyakorlatát.
A két szabványosítási, minőségvédelmi rendszer között alapvető jogi különbségek is vannak. A minőségbiztosításban – azaz az ISO 9000-es sorozatnál – a termékekre, illetve a termelésre vonatkozó, a fogyasztók igényeit figyelembe vevő, főként iparági szabályokat fogalmazták meg. A jogi megfelelés éppen ezért e területen alapvetően a termékfelelősségre, az ügyfélinformációra és a félrevezető reklámozás témáira vonatkozik.
A környezetvédelmi szabvány – azaz az ISO 14000-es sorozat – alapvető követelménye a jogi megfelelés. Az adott állam nemzeti jogrendszerének komplexen harmonizálnia kell a nemzetközi joggal. Ez a rendszer elsősorban nem az egyes fogyasztók igényeire összpontosít, hanem nemzeti, nemzetközi, össztársadalmi igényeknek tesz eleget. Ezt a megállapítást támasztja alá az Európai Tanúsítás Akkreditációja, az EAC két évvel ezelőtt kiadott Irányelvek a környezetközpontú irányítási rendszereket (KIR) tanúsító szervezetek akkreditálásához (EAC/ G5)" című dokumentuma. Ez a direktíva egyértelműen leszögezi, hogy a KIR bevezető tanúsítását a minőségtanúsítástól elkülönítve kell elvégezni.
ISO 14000
Az ISO 14000-es sorozat több egységből áll. Ezek között szerepelnek a környezetközpontú irányítási rendszerek, a környezeti auditálás, a környezeti védjegyek, a környezetiteljesítmény-értékelés, továbbá az életciklus-elemzés, a környezettudatos irányítás és a környezeti szempontok érvényesítése a termékszabványokban. Hazánkban eddig a környezetközpontú irányítási rendszerekhez, a környezeti auditáláshoz, a környezetiteljesítmény-értékeléshez tartozó szabványokat adták ki Magyar Szabványként (MSZ). A szakértők azonban úgy vélik, hogy e szabványok – még véglegesítésük előtt – máris kezdenek elavulni, ugyanis a piac, valamint a társadalom még az ISO 14000-es sorozatnál is komolyabb és jóval komplexebb irányítási rendszert igényel. Ez magában foglalná a környezetvédelem mellett a munkabiztonságot, az ipari higiéniát, a foglalkozás-egészségügyet, a vészhelyzeti felkészültséget (a polgári védelmet) és a tűzbiztonságot. Ilyen rendszer már több világcégnél is kezd kialakulni. Ezen a területen a vegyipar a legfejlettebb.
A feladatokból adódóan vállalati szinten a legfelső vezetésben kell megbízni megfelelő hatáskörrel és felelősséggel felruházott vezetőt, annak érdekében, hogy a teendőket összehangolja. E témáknak – a társadalmi igényből fakadóan – a cég mindennapi életében meg kell jelenniük úgy, hogy a probléma utólagos megoldása helyett a megelőzés kerüljön előtérbe. A környezetvédelmi szabványoknak ugyanis be kell épülniük a vállalkozás működésébe. Ezt figyelembe kell venni többek között a tervezésnél, a termelésnél, az üzemfenntartásnál, a kutatásfejlesztésnél, a beszerzésnél, a minőség-ellenőrzésnél, de a marketingnél, sőt a PR-tevékenységben is. E követelmények teljesítéséhez pedig komoly innovációs munkára van szükség minden vállalkozásnál.
Környezetközpontú irányítás
A szakértők szerint a szabványosított környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) elterjedése Magyarországon nem valósult meg olyan gyors ütemben, mint ahogyan azt feltételezték. Ennek oka egyrészt a vállalkozások közvetlen érdektelensége e témával kapcsolatban, másrészt viszont az (elsősorban) állami támogatások hiányában keresendők. Ez a megállapítás – hangsúlyozzák a szakértők – leginkább a kis- és középvállalatokra igaz. Jelenleg Magyarországon 16 ISO 14001-es szabvány szerint tanúsított cég működik, és mintegy 50-re tehető azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésén dolgoznak. Az ISO 14000-es sorozatot már bevezetett cégek tőkeerősek, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében is élen járnak. Ilyen cég többek között a Mol Rt. Tiszai Finomítója, a Dréher Sörgyár Rt. budapesti gyára, a Taurus EMERGÉ Gumiipari Kft.-je, vagy az Unilever Magyarország Kft. rákospalotai élelmiszer-ipari gyára.
A hazai tapasztalatok szerint a KIR bevezetése elősegítette a cégeknél a környezettudatos vállalati gazdálkodás megvalósulását, a környezeti teljesítmény folyamatos javulását, az érdekeltekkel folytatott nyíltabb kommunikációt. A KIR bevezetéséhez a vállalatok nagy része külső tanácsadó cég segítségét vette igénybe, általában ugyanazt, amelyik a minőségbiztosítási rendszer felépítésében is részt vett a cégnél.
Jelenleg Magyarországon környezetvédelmi jellegű kutatásfejlesztésre évente mintegy 400 millió forintot fordítanak. Ez az összeg az utóbbi időben nem növekedett. Ugyanakkor a különböző környezetvédelmi feladatok megoldására Magyarországon mintegy 25-30 milliárd forintot fordítanak különféle, jórészt állami forrásokból. Ehhez az összeghez járul még az a fent említett pénz további 25-30 százaléka, amelyet a hazai vállalatok invesztálnak a környezetvédelembe évente.