733 talált cikk a gyermek kifejezésre

Kérdés: Az intézményünkhöz – amely nem minősül sem szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek, illetve ilyen hálózat tagjának, sem köznevelési intézménynek vagy szakképző intézménynek – tartozó iskolai tálalókonyhákban dolgozókra a Kjt. rendelkezései az irányadók. Van olyan konyha, ahol olyan kevés a közalkalmazott, hogy abban az esetben, ha bármelyikük nyugdíjba megy, nem tudjuk a létszámot feltölteni, viszont a nyugdíjas kolléganő továbbra is szívesen dolgozna a tálalókonyhán úgy, hogy a nyugdíját is szeretné megtartani. Megoldás lehet-e a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás? Milyen egyéb lehetőséget tudnának javasolni?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka részére a munkáltatónak milyen határidőn belül kell választ adnia arra, hogy tudja-e majd foglalkoztatni vagy nem? Meddig húzhatja az időt, hogy információt adjon a munkavállalónak?

Kérdés: Az önkormányzat jelenleg feladatellátási szerződéssel is lát el bölcsődeműködtetési feladatokat, amely mellett működik jelenleg is önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, amely ezen feladatokat látja el. A szerződést egy magánvállalkozással kötötték, az ingatlan, amelyben a bölcsőde működik, önkormányzati tulajdonban van, a vállalkozó bérli azt. Az önkormányzat új bölcsődei egység építésébe kezdett, amelynek megvalósulása esetén a feladatellátási szerződést megszüntetné a vállalkozóval, és az új bölcsőde egy jelenleg is működő, több bölcsődét működtető intézmény egyik telephelyeként látná el a feladatot, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti státuszban dolgoznak. Amennyiben a vállalkozó és az önkormányzat között megszüntetésre kerül a feladatellátási szerződés, és az önkormányzat szeretné az új intézményegységben továbbfoglalkoztatni a kft.-ben dolgozó munkavállalókat, esetükben megvalósulhat-e az Mt. 36–40. §-a szerinti munkáltatói jogutódlás, át tudnak-e kerülni munkaviszonyból közalkalmazotti jogviszonyba? A bölcsődében ellátott gyermekeket az önkormányzati intézmény szintén szeretné fogadni. A kft. által működtetett bölcsődéből az új intézményegységhez ingóságot nem kíván átvenni az önkormányzat, a gyermekek ellátása az újonnan épülő ingatlanban valósulna meg.

Kérdés: A dolgozó munkarendje kötetlen. Olyan munkakörben dolgozik, hogy külföldiekkel kell neki szorosan együttműködni (nem vezető beosztású). A munkáltató heti szinten engedélyezett egy nap otthoni munkavégzést. A dolgozónak külföldi a felettese, de Magyarországon dolgozik, magyar munkáltatónál. A munkáltatója engedte számára, hogy 9–15 óráig legyen bent napi szinten a cégnél, a többit pedig otthonról pótolja, mert van kiskorú gyermeke, ezzel is segítve a rugalmasságot, hogy tudja vinni óvodába/iskolába. A munkáltató észrevette, hogy a dolgozó visszaél ezen bizalmával, és több napot van otthoni munkavégzésen, továbbá nem is dolgozza le a napi 8 óráját, pontosan olyan időadatokat ír be, ami nagy valószínűséggel valótlan. Például, hogy reggel 5-től 7-ig dolgozik otthonról, és sajnos már volt rá példa, hogy találkoztak vele a boltban, vásárolt munkaidőben. Mit tud tenni a munkáltató, hogy egységesen járjon el a többi munkavállalóval szemben? Attól tart a munkáltató, hogy másoknak is megtetszik ez a helyzet. Hogyan tudná szabályozni, hogy bent kell neki lenni heti 4 napot? Hogyan tudná ellenőrzés alá vonni? Van-e erre egyáltalán lehetősége a munkáltatónak kötetlen munkarend esetén?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő pedagógus felhalmozott szabadságának egy részével is szabadon rendelkezhet a munkáltató a Púétv. 90. §-ának (3) bekezdése alapján?

Kérdés: A 6/2024. HM rendelet 90. §-ának (2) bekezdése alapján apasági szolgálatmentességre jogosult a hivatásos állományú katona, melyet a gyermeke születését követő második hónap végéig kell kiadni. Amennyiben az apa a munkáltató felé 60 napon túl jelenti be gyermeke születését, a munkáltató részéről mi a helyes eljárás? Apasági szolgálatmentesség megállapítható-e a határidő lejártát követően is (késedelmes bejelentés esetén)?

Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.

Kérdés: Ha a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát az anyuka megszakítja, majd pár hónap múlva újra úgy dönt, hogy visszamegy fizetés nélküli szabadságra, az első hat hónapban jogosult lesz ilyenkor is szabadságra?

Kérdés: Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka kiveheti-e nyolcórás munkaszerződés alapján a felhalmozott szabadságát, ha mellette gyermek otthongondozási díjat (GYOD) folyósítanak a számára? Le kell-e ilyenkor mondani a GYOD-ot, vagy mivel szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem szükséges? Ugyanez a kérdésem lenne a táppénzzel kapcsolatosan is.

Kérdés: Hogyan számoljuk a végkielégítésre való jogosultságot kikölcsönzött munkavállaló esetén, ha a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza dolgozni, de ezen idő alatt a kölcsönvevő felmondja az együttműködést a kölcsönbe adóval? Az utolsó kikölcsönzés idejét kell alapul venni a kikölcsönzés megszűnéséig, amíg a kölcsönvevő megszakítja a kikölcsönzést, vagy folyamatosan „ketyeg” az idő a kikölcsönzés kezdetétől, amíg az anyuka vissza nem tér aktív állományba? Függetlenül attól, hogy a kölcsönvevő „kiszállt” a kölcsönzésből?