×

260. Munkaügyi Levelek / 2024. május 14.
TARTALOM

     
4965. kérdés  
Óvodában dolgozó munkavállaló elérte a nők 40 éves nyugdíjjogosultságához szükséges időt, és kérvényezte a nyugdíjának visszamenőleges megállapítását. A Nyugdíjfolyósító Intézet felé benyújtandó foglalkoztatói nyilatkozatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem írta alá. Ebben az esetben megtagadható-e ennek a nyilatkozatnak a kiadása a munkavállaló felé, mely igazolná, hogy a munkavállaló köznevelési intézményben dolgozik, és így nem lenne szükséges a nyugdíja szüneteltetése a fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya mellett?
4966. kérdés  
Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?
4967. kérdés  

A munkavállaló munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló és a munkáltató jogvitájukra egy bizonyos törvényszék illetékességét kötik ki. Ez a bíróság a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság, amely nagyon messze (az ország másik végében) van a munkavállaló állandó lakóhelye, valamint tartózkodási helye szerint illetékes bíróságtól, és így volt ez a munkaszerződés aláírásakor, azaz e rendelkezés kikötésekor is. Most a munkavállaló perelne, azonban nagyon hátrányos neki a kikötött bíróságra eljárni. Egyetértenek-e azzal, hogy munkaszerződésben nem lehet kikötni kizárólagos illetékességet, vagy pedig ez lehetséges?

4968. kérdés  
Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. A 3/2023. (VII. 14.) OKFŐ utasítás 4.5 pontja alapján többletfeladat ellátásáért eseti illetménykiegészítés fizethető OKFŐ jóváhagyással. Amennyiben ezt a feladatot a rendes munkaidőn túl látja el a munkavállaló, túlórát kell-e utána fizetni?
4969. kérdés  

Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00–14:00 és 14:00–22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00–13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?

4970. kérdés  
Költségvetési szerv alá tartozó egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló háziorvos, asszisztens, fogszakorvos, iskolavédőnő és iskolaorvos munkakörökben is vannak munkavállalóink. Szeretnénk felvenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyokhoz kapcsolódóan adminisztratív feladatok elvégzésére egy dolgozót. Az egészségügyi adminisztratív feladatokat ellátó dolgozót milyen jogviszonyban lehet alkalmazni: egészségügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban?
4971. kérdés  
Munkavállalóink más telephelyi munkavégzés után az autóval karamboloztak. Személyi sérülés nem történt, viszont a rendőrségi helyszínelés idejére ott kellett maradniuk, ezért késő éjszaka érkeztek haza. Milyen díjazásra jogosultak a kieső szabadidejükért?
4972. kérdés  
Ügyfelem 24 órás készenléti jellegű munkakörben (portás, telepőr) foglalkoztat magánszemélyeket. Az egyik magánszemély megbetegedett. Valószínűleg hosszú távon betegállományban marad. A helyi munkaerőpiaci helyzet nem teszi lehetővé teljes állású kollégával a kiváltását. Ezért helyettesítését egyszerűsített foglalkoztatás keretében tervezi. Ők hasonló munkakörben dolgoznak máshol, és szabadidejükben dolgoznának az ügyfelemnél. A munkaidő reggel hattól következő reggel hatig tartana. Megteheti ezt ilyen módon? Annyi biztos, hogy az Efo-tv. nem tiltja. Viszont az Mt. az egyszerűsített munkaviszonyban maximalizálja a munkaidő hosszát 12 órában. Vonatkozik ez a készenléti jellegű munkára is?
4973. kérdés  

A 38/2024. Korm. rendelet szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni. A "365 napon (...) munkaviszonnyal rendelkezik" kitétel egy év – közszférában töltött – jogviszony meglétét feltételezi? És ehhez például 20 év jogviszonnyal rendelkező dolgozó 10 évvel ezelőtti közszférában eltöltött jogviszonya is beszámítható? Vagy csak a március 31. napját közvetlenül megelőzően szerzett jogviszony számítható be? Vagy a 365 napon belül bármennyi jogviszony elegendő a megjelölt munkáltatóknál? A másik kérdésem a "tárgyév március 31-ét megelőző" fordulatra vonatkozik. Ha új belépő dolgozóról beszélünk, és például szeptember 1-jén kezdődik a jogviszonya, esetében is a március 31-ét megelőző jogviszonyok vehetők figyelembe?

Kapcsolódó címkék:  
4974. kérdés  
A munkaidőnaptárban a március 31-e, húsvétvasárnap nem munkaszüneti nap. A hivatalosan kihirdetett 2024. évi munkaszüneti napok listájában sem szerepel, így arra jutottunk, hogy ez a nap nem munkaszüneti nap, így azoknak a munkavállalóknak, akik ezen a napon dolgoztak, nem jár a 100% munkaszüneti napi pótlék (csak a vasárnapi 50% pótlék jár, a munkáltató tevékenységének függvényében). Van olyan kölcsönvevő partnerünk, aki vitatja ezt az álláspontot az Mt. 102. és 140. §-ában foglaltakra hivatkozva. Melyik álláspont a helyes?
4975. kérdés  

A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?

4976. kérdés  

Intézményünkben negyedéves munkaidőkeret szerint dolgozunk. A munkaidőkereten felüli munkaórák elszámolása (túlóra-kifizetés vagy szabadidő-megváltás) április hónapban megtörténhet-e?

Kapcsolódó címkék:    
4977. kérdés  
Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.
Kapcsolódó címkék:  
4978. kérdés  

Van-e Magyarországon olyan munkarend, amely biztosítja azt, hogy a dolgozók 2-3-4 hónapot dolgozzanak "erőltetettebb" tempóban, amely után akár 2-3 hét vagy akár egy hónap pihenőidőt biztosít a munkáltató? Ez azért merül fel kérdésként, mert több, messziről érkező külföldi dolgozóval számolunk, akiknek az átlag rendes szabadság, ami a magyar jogszabályok szerint járna, nagyrészt évi egy alkalommal való hazalátogatást tenne lehetővé, ami számukra kevés lenne.

4979. kérdés  
Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
4980. kérdés  
A munkavállaló ugyanolyan jellegű kötelezettségszegést többször követ el, és ezeket a munkáltató minden esetben szankcionálja. A sokadik alkalom után az ugyanolyan jellegű, de ismételten elkövetett kötelezettségszegés szolgálhat-e felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás alapjául, vagy pedig a kétszeres értékelés tilalmába ütközne? Amennyiben szolgálhat, a korábbi szankcionált kötelezettségszegésekre hivatkozhat-e a munkáltató a felmondásban, illetve azonnali hatályú felmondásban?
4981. kérdés  
A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
4982. kérdés  
A Púétv. 40. §-ának (4) bekezdésében hatósági engedélyt ír elő, és legfeljebb annak a lejáratával vagy a meghosszabbításával újabb határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jöhet létre, így a három évet meghaladhatja a köznevelési foglalkoztatási jogviszony időtartama. A hatósági engedély mit takar a törvényi előírásban?
4983. kérdés  
Milyen szankciókkal járhat a munkáltató számára, ha ugyan 50 fő feletti, de a munkavállalók részéről nincs semmilyen érdeklődés, kezdeményezés az üzemi tanács választásával kapcsolatban? Az eddigi tagok már nem akarják vállalni, új jelentkező pedig nincs. Érheti a munkáltatót valamilyen hátrány ebben az esetben? Azon jogszabályi előírások tekintetében mit kellene alkalmazni, ha esetlegesen nem kerülne megválasztásra új üzemi tanács, amikor a szerepe nevesítve van, például egy esetleges csoportos létszámleépítés esetén? Illetve a felügyelőbizottságban – mivel csak az üzemi tanács jelölhet munkavállalót – mi történik abban az esetben, ha nincs üzemi tanács?
4984. kérdés  
Önmagában akár a csekélyebb jellegű kötelezettségszegésnek a tendenciózus, ismétlődő jellege magát a kötelezettségszegést jelentőssé teszi-e, és ezáltal lehetséges-e az azonnali hatályú felmondás?