Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott adatszolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Lakcímadat közlése a munkáltatóval

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségét is, mivel e szabály szerint az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató kezelheti a munkavállaló lakcímadatát, kötelezheti a lakcímváltozásról szóló tájékoztatásra is. Amennyiben a munkavállaló a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti, ez munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül. A következmények súlyosságától függően megalapozhat akár azonnali hatályú munkáltatói felmondást is, vagy a kollektív szerződésben, illetve ennek hiányában munkaszerződésben kikötött joghátrány (pl. megrovás, vagyoni hátrány) alkalmazását is.A munkáltató ugyanakkor adatkezelőnek minősül, és mint ilyen, a vele közölt adatokat csak célhoz kötötten, szabályozott módon és ideig kezelheti, és az illetéktelenek hozzáférését meg kell akadályoznia. A munkavállaló a GDPR 13-14. cikkében foglalt tájékoztatáskéréshez való joga alapján információt kérhet a munkáltatótól (adatkezelőtől) arról, hogy kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést, vagy kinek továbbította a személyes adatait. Amennyiben a munkáltatótól jutna a munkavállaló címe harmadik személy tudomására, a GDPR alapján, ha vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3805

2. találat: Adatszolgáltatás - az előző munkáltatótól a felvételi eljárás során

Kérdés: Gyanítom, hogy a volt munkáltatóm rossz véleményt közöl rólam, ezért nem hívnak be állásinterjúra. Úgy tudom, hogy a munkavállaló írásos beleegyezése nélkül a volt munkáltató nem adhatna ki adatokat. Mit mond erről a törvény?
Részlet a válaszból: […]létesítését megelőzően jellemzően a jelölt hozzájárulása, esetleg a leendő munkáltató jogos érdeke jöhet számításba, bár ez utóbbi csak nagyon szűk körben képzelhető el [GDPR 6. cikk (1) bek. a), f) pont]. Hogy pontosan milyen jogalapon kívánja kezelni a lehetséges munkáltató ezeket az adatokat, az adatkezelésre, és így a jelöltekre vonatkozóan kötelezően elkészítendő és hozzáférhető tájékoztató tartalmazza (GDPR 13. cikk).Az előző munkáltató csak akkor jogosult bármilyen adatot az új, lehetséges munkáltatónak átadni, ha utóbbi az adatok kezelése jogalapját számára megfelelően igazolta - ennek legegyértelműbb módja, ha bemutatja a jelölt hozzájárulását ezen adatok kezeléséhez. Vagyis, a korábbi munkáltató jellemzően csak a volt munkavállalója hozzájárulásával adhat ki adatot egy új, potenciális munkáltatónak - ha pedig a hozzájárulása nem szükséges, akkor is az új, lehetséges munkaadónak erről tájékoztatnia kell a jelöltet, még mielőtt megkapja a volt munkáltatótól az adatokat.Az Mt. egyébként szabályozza a munkáltatónak a munkaviszony megszűnését követő munkavállalói értékeléssel kapcsolatos feltételeit. Ennek lényege, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3804
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Egészségügyi alkalmasság ellenőrzése

Kérdés: Cégünknél - a tevékenység veszélyességéből eredően - szigorú szabályok vonatkoznak az egészségügyi alkalmasság ellenőrzésére. Egy új szabályzat szerint a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell a munkáltató részére, hogy milyen ismert betegségük van, illetve hogy szednek-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. Szabályos, hogy erről nyilatkoztassuk a munkavállalókat? Előfordul, hogy hosszabb betegség után az üzemorvos olyan kollégákat is alkalmatlannak nyilvánít, akiknek időközben lejár a keresőképtelen állománya. Kell-e fizetünk díjazást addig a munkavállalónak, amíg bár keresőképes, alkalmatlanság miatt mégsem tudjuk foglalkoztatni?
Részlet a válaszból: […]közlésére a munkavállaló nem kötelezhető. Az Mt. szerint, a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben továbbá csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges [Mt. 10. § (1) bek.].A fentiek alapján nem javasolt a kérdés szerinti nyilatkozat alkalmazása. Legfeljebb csak úgy, ha egyértelművé teszik a munkavállalók számára: az adatszolgáltatás önkéntes (ezt a nyilatkozatba is célszerű belefoglalni). Az egészségügyileg alkalmatlanná váló munkavállalóval kapcsolatban a legújabb bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló egyébként nem keresőképtelen,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3019

4. találat: Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
Részlet a válaszból: […]feltétel hatálya alá (Útmutató I. 2.2 pont). Kizáró feltétel hatálya alá tartoznak többek között:- a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától,- a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve ha a munkáltató az ellátásban részesülőt foglalkoztatja),- a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után (függetlenül a betegség miatti távollét jogcímétől, pl. betegszabadság).Az Útmutató I.2.2 pontja szerint a statisztikai állományi létszámba történő visszakerülés feltétele a munka tényleges felvétele, illetve a fizetett szabadság megkezdése. Például az a munkavállaló, aki a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt marad tovább távol munkájától, a statisztikai állományi létszámba továbbra sem számít bele. Ha azonban a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2311