Adatszolgáltatás - az előző munkáltatótól a felvételi eljárás során

Kérdés: Gyanítom, hogy a volt munkáltatóm rossz véleményt közöl rólam, ezért nem hívnak be állásinterjúra. Úgy tudom, hogy a munkavállaló írásos beleegyezése nélkül a volt munkáltató nem adhatna ki adatokat. Mit mond erről a törvény?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges [Mt. 10. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címkék:    

Lakcímadat közlése a munkáltatóval

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése, megszüntetése vagy az Mt.-ből származó igény érvényesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Egészségügyi alkalmasság ellenőrzése

Kérdés: Cégünknél - a tevékenység veszélyességéből eredően - szigorú szabályok vonatkoznak az egészségügyi alkalmasság ellenőrzésére. Egy új szabályzat szerint a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell a munkáltató részére, hogy milyen ismert betegségük van, illetve hogy szednek-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. Szabályos, hogy erről nyilatkoztassuk a munkavállalókat? Előfordul, hogy hosszabb betegség után az üzemorvos olyan kollégákat is alkalmatlannak nyilvánít, akiknek időközben lejár a keresőképtelen állománya. Kell-e fizetünk díjazást addig a munkavállalónak, amíg bár keresőképes, alkalmatlanság miatt mégsem tudjuk foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem javasolt a kérdés szerinti nyilatkozat alkalmazása. Legfeljebb csak úgy, ha egyértelművé teszik a munkavállalók számára: az adatszolgáltatás önkéntes (ezt a nyilatkozatba is célszerű belefoglalni). Az egészségügyileg alkalmatlanná váló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
Részlet a válaszából: […] ...2015. január 1-jétől érvényes "Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz" kiadvány I.5. pontja szerint "Az alkalmazásban állók átlagos statisztikai létszámának számításánál a statisztikai létszámba tartozás feltételeinek teljesülését kell vizsgálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.