162. Munkaügyi Levelek / 2018. március 26.

TARTALOM

3210. kérdés Egészségügyi alkalmatlanság kérdései
Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
3211. kérdés Munkavállaló felelőssége az eltűnt küldeményekért
Egyik szervezeti egységünkben a munkavállalók partneri megbízás alapján a postai küldemények kezelését látják el. Ennek keretében felveszik a partner részére érkező összes postai küldeményt (ideértve a készpénzt is), és annak adminisztrációját követően átadják azt a megbízónknak. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy a partner részére nem minden küldemény került átadásra; dokumentáció viszont csak a postai átvételnél van, de ott tételesen minden küldeményre. Megállapítható-e a munkavállalók kárfelelőssége, akik kezelték a küldeményeket?
3212. kérdés Szabadság kiadása részmunkaidő esetén
Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont - mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel - nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
3213. kérdés Munkaidő felső határa az egészségügyben, több jogviszony esetén
Ha van két munkahelyem az egészségügyben, dolgozhatok heti 60 óránál többet?
3214. kérdés Éves szabadság mértékének megállapítása részmunkaidő esetén
Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?
3215. kérdés Jubileumi jutalom - nem csak közalkalmazotti jogviszonyban
Aki nem közalkalmazott, annak jár a jubileumi jutalom?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3216. kérdés Jubileumi jutalomra jogosító idő
Jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapításához kérném a segítségét. A dolgozó 1977-ben kezdett el dolgozni egy vállalatnál. Innen áthelyezéssel ment egy iskolába, ahol 1989-1999-ig közalkalmazotti jogviszonyban állt. 1999-től 2005-ig csak munkaviszonya volt. 2005 óta ismét közalkalmazottként dolgozik. A jubileumi jutalomba az 1977-1989-ig tartó időszak beszámít-e?
3217. kérdés Alapbér időarányos számítása
Munkavállalónk munkaviszonya 2018. január 2-ával kezdődött, teljes munkaidőben foglalkoztatjuk, és havibéres díjazásban részesül. Jár-e részére a teljes havi alapbére, vagy - mivel a "fizetett ünnepen" még nem állt munkaviszonyban - csak időarányos díjazásra jogosult (pl. 200 000 Ft/184 óra x 176 óra)?
3218. kérdés Bérpótlék fizetése egyszerűsített foglalkoztatásban
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén szombati vagy vasárnapi munkavégzéskor pótlékot kell-e a munkavállalónak fizetni? Ha igen, milyen mértékűt?
3219. kérdés Készenléti pótlék - nem jár készenlét alatti munkavégzéskor
Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét? A 20%-os készenléti díjat az alapbér után kell kiszámítani és milyen időszakra? A munkavállaló nem teljesítménybért kap, hanem havibéres dolgozó. Arra az időszakra, amikor a készenlét ideje alatt ténylegesen munkavégzés történik, jár-e a készenléti díj összege, vagy ezt le kell vonni a készenléti díjból? A készenlét ideje alatt végzett munkára jár az 50 vagy 100% pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint, és még ezenfelül a dolgozó alapbére is?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3220. kérdés Bérfejlesztésből történő kimaradás
Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
3221. kérdés Bérpótlék beépítése az alapbérbe
Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3222. kérdés Gazdasági ügyintéző besorolása
Közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintézőnk 2014-ben szakképző iskolában letett érettségi bizonyítvánnyal (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol, informatika tantárgyakból) rendelkezik, és mellette OKJ 54-345-01 Logisztikai ügyintéző szakképesítéssel, amely emelt szintű szakképesítést ad. Az előzőekben említett végzettségek alapján jelenlegi "E" fizetési osztályba soroltuk be. A fizetési osztályba sorolását megfelelően állapítottuk meg?
3223. kérdés Munkavállalónak címzett levél munkáltatói lemásolása
Joga van a munkáltatónak lemásolni azt a hivatalos levelet, amely különösen személyes, és amely miatt egy nap szabadságot kér a munkavállaló?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3224. kérdés Krónikus betegségről való tájékoztatás
A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel - jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) - küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
3225. kérdés Jegyző és aljegyző - a kinevezés képesítési feltételei
Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3226. kérdés Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején
Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
3227. kérdés Munkaruha kézbesítőnek
Állami felügyeletű iskolában a kézbesítőknek milyen időközönként és milyen munkaruházat (cipő, táska, esőkabát) jár?
3228. kérdés Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége - áthárítható-e a polgármesterre?
A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére