151. Munkaügyi Levelek / 2017. július 17.

TARTALOM

2992. kérdés Nyelvvizsga nélküli alkalmazás pedagógus munkakörben
A pedagógusok minősítésével és besorolásával kapcsolatosan szeretném a jogértelmezésüket kérni. Egy óvodában pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, pedagógiai asszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazott két év gyakornoki időt követően sikeres minősítő vizsgát tett. A sikeres minősítő vizsga alapján a közalkalmazott besorolása 2017. január 1. napjától PED. I. fokozatra változott. A közalkalmazott időközben abszolutóriumot szerzett egy óvodapedagógus-képző főiskolán, azonban a nyelvvizsga hiánya miatt részére oklevél nem került kiállításra. A közalkalmazott és a munkáltató megállapodtak, hogy 2017 szeptemberétől a közalkalmazott óvodapedagógus munkakörben dolgozik tovább az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdésében foglalt kivételszabály alapján. Ekkor helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a munkakörváltozás időpontjában a pedagógust - az Nkt. fentiek szerinti, pedagógus alkalmazására vonatkozó kivételszabálya alapján - gyakornok fokozatba sorolja [a magasabb szintű jogszabály (Nkt.) - ellentmondás esetén - lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt (326/2013. Korm. rend. 2. §-át])? Vagy a közalkalmazottat a "megszerzett joga" alapján nem kell visszasorolni a gyakornok fokozatba? A 326/2013. Korm. rend. 2. § (1) bekezdés alapján: "A köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett". A gyakornok fokozatba történő visszasorolás esetén a nyelvvizsga - gyakornoki időn belüli - megszerzésekor át lehet-e sorolni a pedagógust a pedagógiai asszisztensi munkakörben letett sikeres minősítő vizsga alapján PED I. fokozatba? Amennyiben igen, ki kell-e várnia a következő év első napját, vagy a korábbi minősítő vizsgától függetlenül a pedagógusnak újból minősítő vizsgát kell tennie?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2993. kérdés Pedagógus átsorolásának időpontja
Több mint hat év egyéb jogviszonnyal, ám nyelvvizsga hiányában óvónői szakképzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógus munkakörbe felvenni kívánt közalkalmazott besorolása során helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése szerinti kivételszabály alapján gyakornoki fokozatba sorolja a közalkalmazottat, és a minősítő vizsga sikeres letételét követően, a következő év első napján sorolja csak át Pedagógus I. fokozatba? Vagy a nyelvvizsga megszerzését és a diploma kiállítását követően azonnal átsorolható PED I. fokozatba a közalkalmazott, különös tekintettel arra, hogy amennyiben a dolgozó a nyelvvizsga megszerzését és a diploma kiállítását követően helyezkedne el óvodapedagógusként, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján PED I. fokozatba kellene sorolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2994. kérdés Tankerületek technikai dolgozói
Korábban az önkormányzat által fenntartott intézménynél a technikai dolgozókat (takarító, karbantartó, hivatalsegéd) munkaviszony keretében foglalkoztatták. A tankerületi központok megjelenésével ezen dolgozók átvételre kerültek. A Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatónál megengedett-e a munkaviszonyban való foglalkoztatás, vagy az átvétel napjától közalkalmazotti státuszba kell(ett volna) ezen dolgozókat foglalkoztatni, átsorolni?
2995. kérdés Besorolás szociális intézményben
Szociális bentlakásos, ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, illetve minimálbért vagy garantált bérminimumot kell-e megállapítani az alábbi esetekben: mosónő - fodrász végzettséggel; portás - érettségivel; segédápoló - szakmai végzettség nélkül érettségivel; konyhai kisegítő, takarítónő - bármely középfokú (OKJ 34-től) szakmai végzettséggel?
2996. kérdés Iskolaigazgató leváltása
Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?
2997. kérdés Távolléti díj számítása
Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
2998. kérdés Munkaszüneti napra járó távolléti díj
Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2999. kérdés Illetményemelés hatása a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díj és a végkielégítés összegére
2016. november 30-án a munkáltató felmentést közölt egy közalkalmazottal. A felmentési idő hat hónap, amely 2016. december 15-étől indult, a közalkalmazott a munkavégzés alóli teljes időre mentesítve lett. A közalkalmazott átsorolására 2017. január 1-jén került sor, és ennek következtében az illetménye is emelkedett. A kérdésem az Mt. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra irányul, azaz a 2017. január 1-jei illetményemelkedés miatt a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve a felmentés utolsó napján járó végkielégítést is már a magasabb illetmény alapján kiszámolt távolléti díjjal kell kiszámolni?
3000. kérdés Föld alatt dolgozók pótszabadsága
Egy cukrászda alagsorában dolgozom kb. nyolc éve, egyértelműen a föld alatt. Jár-e nekem a föld alatti munkavégzéssel járó évi öt nap pótszabadság?
3001. kérdés Vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés a kiskereskedelemben
Végezhet-e munkát a kft. alkalmazottja élelmiszer-, illetve vegyes kiskereskedelmi üzletben munkaszüneti napon és vasárnap?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3002. kérdés Szervizdíj az alapbér részeként
Az étteremben, ahol dolgozom, a vendégek részére szervizdíj kerül felszámításra, amelyet az esetleges borravalóval együtt a munkáltató feloszt a műszak között. Az így felosztott összeget a zárás során levonja a havi nettó alapbéremből (ha többet kapok a béremnél, akkor azt persze megtarthatom). Jogosan teszi ezt a munkáltató?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3003. kérdés Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén
Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
3004. kérdés Kártérítés áfával növelt értékben
A kereskedelmi cégnél a munkavállalók által fizetendő leltárhiányt bruttó fogyasztói áron állapítják meg, és fizettetik ki a leltárfelelősséget vállalt személyekkel. Az áfát a cég az eladott áruk esetében, a pénztárgép forgalma után fizeti meg, vagyis teljesíti az áfafizetési kötelezettségét. A hiányzó áru nem kerül értékesítésre, a munkavállalóknak mégis miért kell a bruttó fogyasztási ár értékében fizetni? Az így "befolyó" áfát a cégnek be kell fizetni adóként?
3005. kérdés Idősek otthona vezetőjének összeférhetetlensége
Idősek otthona vezetője (magasabb vezető) betölthet-e másik intézménynél (szintén idősek otthona) bármilyen vezetői beosztást, illetve létesíthet-e további jogviszonyt?
3006. kérdés Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában
Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
3007. kérdés Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén
A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
3008. kérdés Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben
Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére