7 találat a megadott fegyelmi eljárás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kollégáknál szabálytalanságokat tárt fel, és ezt jelentette, nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhasson [Mt. 56. § (1) bek.]. Ha ezt mégis megteszi, az olyan jogellenes munkáltatói intézkedés lesz, mellyel szemben 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. c) pont]. Ezenfelül a munkáltató csak akkor alkalmazhat a munkavállalóval szemben a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket, ha ezt a lehet ő séget kollektív szerz ő dés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerz ő dés hatálya alatt - a munkaszerz ő dés tartalmazza. (Megjegyzend ő , hogy az Mt. nem használja a " fegyelmi eljárás " kifejezést, helyette a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére irányadó szabályokat tartalmazza.) Mivel nem derül ki a kérdésb ő l, hogy a munkáltató pontosan milyen ügyben kezdeményezte Önnel szemben a " fegyelmi " , illetve az etikai eljárást, valamint nem ismerjük az irányadó eljárási szabályokat sem, ennél pontosabban nem tudunk állást foglalni a kérdésben.Ha a munkáltató Önnel vagy hozzátartozójával szemben olyan intézkedést tesz (pl. hátrányos jogkövetkezményt szab ki, vagy megszünteti a munkaviszonyát), amely egyébként formálisan jogszer[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kárhoz vezető kötelezettségszegés mennyire volt vétkes a munkavállaló részéről. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetén ugyanis a munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt a felső határt kollektív szerződés nyolchavira emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek., 191. § (2) bek.]. Tehát, ha a kérdés szerinti kárt a munkavállaló csak enyhe gondatlansággal okozta (pl. véletlen figyelmetlenségből), és távolléti díjának négyhavi összege az okozott kárnál alacsonyabb összegű, csak ennek erejéig kötelezhető a kár megtérítésére.Másrészt, a kárigény érvényesítésén túl a munkáltató jogosult a munkavállalóval szembeni egyéb hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazni, ha erre lehetőséget teremtő kollektív szerződés, ennek hiányában a felek közötti, ilyen tartalmú megállapodás van hatályban (Mt. 56. §). Harmadrészt, a jelentős összegű károkozás a munkaviszony megszüntetésének is elfogadott indoka lehet,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]- amennyiben erről az utasításadásra feljogosított vezető jelentkezés hiányában nem szerezhet tudomást - nem jelenti a munkavégzésre rendelkezésre állás teljesítését (BH 2006. 95.). Jelen esetben a munkavégzés helyének a megbeszélt HÉV-megálló tekintendő. Kérdéses, hogy - még ha félreértés is vezetett a találkozó elmaradásához - a kísérő pedagógus teljesítette-e együttműködési kötelezettségét (pl. próbált-e az iskolába betelefonálni, és ott jelezni a problémát, segítséget kérni a helyzet rendezéséhez stb.), megtett-e mindent, hogy munkavégzési kötelezettségét teljesíteni tudja?! Mindennek a kivizsgálására a fegyelmi eljárás szolgáltathat keretet, amelynek célja annak megállapítása, hogy a Kjt. 45. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség - a munkahelyen való megjelenés kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]dohányzott a raktárban. A kérdés az, kizárja-e a kötelezettségszegést, ha a munkavállaló magatartását a munkáltató hosszabb ideig eltűrte. Megítélésünk szerint a kötelezettségszegés formálisan fennáll, azt a munkavállaló sem vitatja. A hosszabb ideje eltűrt jogellenes gyakorlatot viszont az alkalmazandó jogkövetkezmény kiszabásánál feltétlenül figyelembe kell venni. Azaz a kötelezettségszegés súlyát csökkenti, hogy a munkáltató eddig nem lépett fel ellene, a tiltásnak nem szerzett érvényt, így a munkavállalóknak szokásává válhatott a szabályellenes magatartás, még hamutartót is elhelyeztek a tilalom ellenére. Összességében ezért legfeljebb egy írásbeli figyelmeztetést tartunk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tanácsnak az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül kell határoznia az ügyről. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi határozatot az első tárgyalástól számított harminc napon belül kell meghozni, és a Kjt. 50. § (5) bekezdése nem mondja ki kifejezetten azt, hogy csupán egyetlen alkalommal lehetséges újabb tárgyalást tartani, mindössze általánosságban utal az újabb tárgyalás tartásának kötelezettségére, álláspontunk szerint nincsen akadálya annak, hogy az első tárgyalástól számított harminc napon belül újabb tárgyalást vagy tárgyalásokat lehessen tartani. Különösen fontos az új tárgyalás tartásának törvényi lehetősége akkor, ha - ahogyan esetünkben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az, ha a közalkalmazott úgy kívánja elkerülni a tényleges fegyelmi felelősségre vonást, hogy még azt megelőzően megszünteti a jogviszonyát, hogy a fegyelmi tanács az ügy érdemében döntene, és a fegyelmi határozatát meghozná. Ez a következtetés vonható le a Kjt. 51/A. § (1) bekezdésének a) pontjából is, amely kifejezetten kimondja, hogy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni akkor, ha annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik. E körben ugyanakkor szükséges felhívni a figyelmet, hogy a lemondás esetén egységesen két hónap a lemondási idő, éppen ezért - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - a munkáltatónak elviekben e két hónapos időköz alatt még lehetősége van lefolytatni a fegyelmi eljárást. Különösen akkor van erre mód, ha az eljárás olyan szakaszba került, hogy már a fegyelmi tárgyalást is[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása hatáskörök gyakorlásának a jogát is jelentik". A Kt. 8. § (7) bekezdésében foglaltak szerint pedig az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja. Ezzel összhangban a Kjt. 46. § (1) bekezdése értelmében a fegyelmi eljárás megindításának jogát a kinevező, a magasabb vezető, vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult gyakorolja. E szabályok szerint a gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás megindításának a joga a főpolgármestert illeti. A második kérdésre választ ad a munkáltató vezetője ellen indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályokat tartalmazó Kjt. 53/A §-a, az abban foglaltak alapján ugyanis a főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület hatáskörébe[…] részlet vége a válaszból.