Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott fegyelmi eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszból: […]kollégáknál szabálytalanságokat tárt fel, és ezt jelentette, nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhasson [Mt. 56. § (1) bek.]. Ha ezt mégis megteszi, az olyan jogellenes munkáltatói intézkedés lesz, mellyel szemben 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. c) pont]. Ezenfelül a munkáltató csak akkor alkalmazhat a munkavállalóval szemben a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket, ha ezt a lehet ő séget kollektív szerz ő dés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerz ő dés hatálya alatt - a munkaszerz ő dés tartalmazza. (Megjegyzend ő , hogy az Mt. nem használja a " fegyelmi eljárás " kifejezést, helyette a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére irányadó szabályokat tartalmazza.) Mivel nem derül ki a kérdésb ő l, hogy a munkáltató pontosan milyen ügyben kezdeményezte Önnel szemben a " fegyelmi " , illetve az etikai eljárást, valamint nem ismerjük az irányadó eljárási szabályokat sem, ennél pontosabban nem tudunk állást foglalni a kérdésben.Ha a munkáltató Önnel vagy hozzátartozójával szemben olyan intézkedést tesz (pl. hátrányos jogkövetkezményt szab ki, vagy megszünteti a munkaviszonyát), amely egyébként formálisan jogszer[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3006

2. találat: Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszból: […]kárhoz vezető kötelezettségszegés mennyire volt vétkes a munkavállaló részéről. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetén ugyanis a munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt a felső határt kollektív szerződés nyolchavira emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek., 191. § (2) bek.]. Tehát, ha a kérdés szerinti kárt a munkavállaló csak enyhe gondatlansággal okozta (pl. véletlen figyelmetlenségből), és távolléti díjának négyhavi összege az okozott kárnál alacsonyabb összegű, csak ennek erejéig kötelezhető a kár megtérítésére.Másrészt, a kárigény érvényesítésén túl a munkáltató jogosult a munkavállalóval szembeni egyéb hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazni, ha erre lehetőséget teremtő kollektív szerződés, ennek hiányában a felek közötti, ilyen tartalmú megállapodás van hatályban (Mt. 56. §). Harmadrészt, a jelentős összegű károkozás a munkaviszony megszüntetésének is elfogadott indoka lehet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2784

3. találat: Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás - a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva - elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
Részlet a válaszból: […]- amennyiben erről az utasításadásra feljogosított vezető jelentkezés hiányában nem szerezhet tudomást - nem jelenti a munkavégzésre rendelkezésre állás teljesítését (BH 2006. 95.). Jelen esetben a munkavégzés helyének a megbeszélt HÉV-megálló tekintendő. Kérdéses, hogy - még ha félreértés is vezetett a találkozó elmaradásához - a kísérő pedagógus teljesítette-e együttműködési kötelezettségét (pl. próbált-e az iskolába betelefonálni, és ott jelezni a problémát, segítséget kérni a helyzet rendezéséhez stb.), megtett-e mindent, hogy munkavégzési kötelezettségét teljesíteni tudja?! Mindennek a kivizsgálására a fegyelmi eljárás szolgáltathat keretet, amelynek célja annak megállapítása, hogy a Kjt. 45. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség - a munkahelyen való megjelenés kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1086

4. találat: Tűzvédelmi szabálysértés - ha egy darabig elnézte a munkáltató

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal szemben - a kollektív szerződésünk 1. számú melléklete alapján - fegyelmi eljárást indítottunk. A művezető ugyanis rajtakapta, hogy az egyik anyagraktárban dohányzott. A raktárban több helyen ki van írva a falra, hogy nyílt láng használata tilos, ez tűzvédelmi előírás. Az első meghallgatáson a munkavállaló azzal védekezett, hogy évek óta ott dohányzik, és nem is ő az egyetlen. Kollégáival még egy hamutartót is kitettek. Elbizonytalanodtunk, hogy lehet-e most fegyelmit adni a munkavállalónak, ha ezek szerint a raktárvezető, művezető hónapokig szó nélkül eltűrte a tűzvédelmi szabályok megsértését?
Részlet a válaszból: […]dohányzott a raktárban. A kérdés az, kizárja-e a kötelezettségszegést, ha a munkavállaló magatartását a munkáltató hosszabb ideig eltűrte. Megítélésünk szerint a kötelezettségszegés formálisan fennáll, azt a munkavállaló sem vitatja. A hosszabb ideje eltűrt jogellenes gyakorlatot viszont az alkalmazandó jogkövetkezmény kiszabásánál feltétlenül figyelembe kell venni. Azaz a kötelezettségszegés súlyát csökkenti, hogy a munkáltató eddig nem lépett fel ellene, a tiltásnak nem szerzett érvényt, így a munkavállalóknak szokásává válhatott a szabályellenes magatartás, még hamutartót is elhelyeztek a tilalom ellenére. Összességében ezért legfeljebb egy írásbeli figyelmeztetést tartunk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1041

5. találat: Fegyelmi tárgyalás - lehet-e kettőnél több?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunkkal szemben fegyelmi eljárást indítottunk. Az első fegyelmi tárgyaláson nem sikerült felderíteni a tényállást, és az ügy bonyolultságára tekintettel fennáll a veszélye, hogy a kitűzött második tárgyaláson sem tudjuk lezárni az ügyet. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvény lehetővé teszi-e, hogy egy fegyelmi eljárásban kettőnél több fegyelmi tárgyalást tartsunk?
Részlet a válaszból: […]tanácsnak az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül kell határoznia az ügyről. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi határozatot az első tárgyalástól számított harminc napon belül kell meghozni, és a Kjt. 50. § (5) bekezdése nem mondja ki kifejezetten azt, hogy csupán egyetlen alkalommal lehetséges újabb tárgyalást tartani, mindössze általánosságban utal az újabb tárgyalás tartásának kötelezettségére, álláspontunk szerint nincsen akadálya annak, hogy az első tárgyalástól számított harminc napon belül újabb tárgyalást vagy tárgyalásokat lehessen tartani. Különösen fontos az új tárgyalás tartásának törvényi lehetősége akkor, ha - ahogyan esetünkben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 965

6. találat: Lemondhat-e a közalkalmazott a fegyelmi eljárás alatt?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk ellen fegyelmi eljárás van folyamatban. A közalkalmazott közölte, hogy lemondással még azt megelőzően meg fogja szüntetni a jogviszonyát, hogy a fegyelmi büntetést kiszabhatnánk. Mivel olyan súlyos kötelezettségszegést követett el, ami előreláthatólag akár az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabását is magával vonhatja, egyértelműen arra következtetünk, hogy a közalkalmazott csak azért akar lemondani, hogy így elkerülje a reá nézve kedvezőtlenebb elbocsátást. Vajon jogszerűen megteheti ezt a közalkalmazott, azaz lemondhat-e a fegyelmi felelősségre vonás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszból: […]az, ha a közalkalmazott úgy kívánja elkerülni a tényleges fegyelmi felelősségre vonást, hogy még azt megelőzően megszünteti a jogviszonyát, hogy a fegyelmi tanács az ügy érdemében döntene, és a fegyelmi határozatát meghozná. Ez a következtetés vonható le a Kjt. 51/A. § (1) bekezdésének a) pontjából is, amely kifejezetten kimondja, hogy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni akkor, ha annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik. E körben ugyanakkor szükséges felhívni a figyelmet, hogy a lemondás esetén egységesen két hónap a lemondási idő, éppen ezért - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - a munkáltatónak elviekben e két hónapos időköz alatt még lehetősége van lefolytatni a fegyelmi eljárást. Különösen akkor van erre mód, ha az eljárás olyan szakaszba került, hogy már a fegyelmi tárgyalást is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 813
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
Részlet a válaszból: […]vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása hatáskörök gyakorlásának a jogát is jelentik". A Kt. 8. § (7) bekezdésében foglaltak szerint pedig az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja. Ezzel összhangban a Kjt. 46. § (1) bekezdése értelmében a fegyelmi eljárás megindításának jogát a kinevező, a magasabb vezető, vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult gyakorolja. E szabályok szerint a gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás megindításának a joga a főpolgármestert illeti. A második kérdésre választ ad a munkáltató vezetője ellen indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályokat tartalmazó Kjt. 53/A §-a, az abban foglaltak alapján ugyanis a főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület hatáskörébe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 702