Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más – munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézmény fenntartói az Nkt. 2. §-ának (3)–(4) bekezdései alapján a következők lehetnek: az állam, a nemzetiségi önkormányzat, valamint – kizárólag óvoda tekintetében – a települési önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Fegyelmi eljárás – a köztisztviselő kérései

Kérdés: A köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult. Az eljárás alapjául szolgáló irat a köztisztviselőnél van. Csak a vizsgálóbiztos írásbeli kérelmére adja ki neki az iratanyagot, amelynek meghamisításával gyanúsítják. Kéri továbbá, hogy a jogi képviselőnek juttassuk el az ügyiratot, annak másolatát, hogy az megismerhesse. Kéri továbbá, hogy a tanúk meghallgatásán ott lehessen ő és az ügyvédje. Jogosak-e a kérései?
Részlet a válaszából: […] Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén – egyes kivételes esetektől eltekintve – a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani [Kttv. 156. § (1) bek.]. A munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Lemondás – köztisztviselői kötelezettségekkel

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
Részlet a válaszából: […] A lemondási idő alatt a köztisztviselőt munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség terheli. A munkáltató ugyan mentesítheti e kötelezettségek alól, ez azonban nem kötelező, így amennyiben ez nem történik meg, továbbra is köteles munkát végezni, és teljesíteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Istentisztelet látogatása és a vallásszabadság

Kérdés: Egyházi iskolában tanítok. Kötelezően előírják, hogy hétvégén részt vegyek az istentiszteleteken. Anyagilag is kötelező támogatnom a gyülekezetet előírt összeggel. Ugyanakkor én másik keresztény felekezethez tartozom, és oda szeretnék járni. Szerintem ez sérti a vallásszabadságot. Milyen szankciókat alkalmazhatnak velem szemben, ha nem megyek vasárnap az előírt helyre?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 32. §-a (1) bekezdésének a), illetve f) pontja szerint, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület tartja fenn, a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során–világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vezető nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ennek megfelelően az Mt. általános szabály szerint kizárja, hogy a vezető állású munkavállaló a fennálló munkaviszonyán kívül bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Szakszervezeti képviseleti jog – a meghatalmazás

Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk – a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve – nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt – álláspontunk szerint – nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint a szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje [Mt. 272....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés

Kérdés: Egyik – válófélben lévő – kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató – a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat – bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
Részlet a válaszából: […] A magánéleti problémák bizonyos mértékig tolerálhatók a munkahelyen, azonban, ha a munkaköri kötelezettségek súlyos megsértésére vezetnek, a munkáltató lépéseket tehet. Jelen esetben az iktató munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem csupán a Kttv. 76. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírtakból nem derül ki egyértelm ű en, hogy " szerz ő dött partnerként " munkaviszonyban áll-e , vagy valamely polgári jogi jogviszonyban (pl. vállalkozási szerz ő déssel) kerül foglalkoztatásra. Figyelemmel arra, hogy csak munkajogi kérdésekben áll módunkban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Büntetőeljárás a közalkalmazottal szemben

Kérdés: Közalkalmazottunkkal szemben büntetőeljárás van folyamatban. Az intézmény vezetője szeretne minél előbb "megszabadulni tőle". Mit kell ennek érdekében tennie?
Részlet a válaszából: […] A büntetőeljárás tárgya a kérdés tekintetében kétféle lehet. Egyrészt, ha az elkövetett cselekmény olyan, ami egyúttal a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős megszegését is megvalósítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
1
2
3