28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Munkavállalói jogok a „fegyelmi eljárásban”
Kérdés: Ha a munkáltató írásbeli figyelmeztetést ad a munkavállalónak, van-e joga a munkavállalónak véleményt nyilvánítani, illetve van-e joga a védekezésre? Érvényben van-e még az, hogy fegyelmi tárgyalást kell összehívni, ahova a munkavállaló hívhat egy érdekképviseleti tagot, aki az érdekeit védi? Egy kollektív szerződésben elveheti-e a munkáltató a munkavállalótól a fent említett jogokat, és dönthet-e az egész fegyelmi eljárásban kizárólag egyoldalúan, teljesen kizárva a munkavállalót? Egy fegyelmi eljárás alá vont munkavállalótól elvehetik-e teljes egészében a véleménynyilvánítás és védekezés lehetőségét?
2. cikk / 28 Elektronikus aláírás – ha csak az iskolának biztosított
Kérdés:
A Púétv. szerint a 20. § (5) bekezdése szerinti iratokat elektronikusan, elektronikus aláírással kell kiadmányozni. A munkáltatói egyoldalú jognyilatkozatok esetében egyértelmű a feladat, viszont a kinevezési okmány, annak módosítása (kivétel a 43. § szerinti) kétoldalú, de munkavállalói oldalról az elektronikus aláírás nem biztosított (Ügyfélkapu+). Jó-e az az értelmezés az utóbbi esetekben, hogy az iratok elektronikus munkáltatói aláírás után papíralapon, záradékolva [20. § (9) bek.] kerül a munkavállalóhoz aláírásra?
3. cikk / 28 Előírt képzés – ha a köztisztviselő nem teljesíti
Kérdés: Közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzése esetén van-e következménye annak, ha a köztisztviselő a Probono felületén nem végzi el a munkáltató által előírt képzéseket?
4. cikk / 28 Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör
Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más – munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
5. cikk / 28 Fegyelmi eljárás – a köztisztviselő kérései
Kérdés: A köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult. Az eljárás alapjául szolgáló irat a köztisztviselőnél van. Csak a vizsgálóbiztos írásbeli kérelmére adja ki neki az iratanyagot, amelynek meghamisításával gyanúsítják. Kéri továbbá, hogy a jogi képviselőnek juttassuk el az ügyiratot, annak másolatát, hogy az megismerhesse. Kéri továbbá, hogy a tanúk meghallgatásán ott lehessen ő és az ügyvédje. Jogosak-e a kérései?
6. cikk / 28 Lemondás – köztisztviselői kötelezettségekkel
Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
7. cikk / 28 Istentisztelet látogatása és a vallásszabadság
Kérdés: Egyházi iskolában tanítok. Kötelezően előírják, hogy hétvégén részt vegyek az istentiszteleteken. Anyagilag is kötelező támogatnom a gyülekezetet előírt összeggel. Ugyanakkor én másik keresztény felekezethez tartozom, és oda szeretnék járni. Szerintem ez sérti a vallásszabadságot. Milyen szankciókat alkalmazhatnak velem szemben, ha nem megyek vasárnap az előírt helyre?
8. cikk / 28 Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
9. cikk / 28 Szakszervezeti képviseleti jog – a meghatalmazás
Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk – a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve – nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt – álláspontunk szerint – nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
10. cikk / 28 Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés
Kérdés: Egyik – válófélben lévő – kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató – a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat – bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
