10. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2008. november 24.

TARTALOM

176. kérdés Egyenlő bánásmód sérelme - jogorvoslati lehetőségek
Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
177. kérdés Jubileumi jutalom - a jogszerző idő számítása
Hivatalunkban több olyan közalkalmazott van, akik 1992. július 1. előtt létesítettek munkaviszonyt polgármesteri hivatalnál. 1992. július 1. napjával az ekkor hatályba lépő Ktv. 73 § (5) bekezdése alapján jogviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ekkor a kollégákat értesítettük arról, hogy a Ktv. alapján milyen jogviszonyokat számítunk be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához. Bő öt év elteltével (1997. szeptember 1.) az 1997. évi LVI. törvény 10. § (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyuk közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és azóta is így dolgoznak a hivatalunkban. A jubileumi jutalomhoz szükséges jogszerző idő számításánál a Ktv.-ben meghatározott jogviszonyok beszámításra kerülhetnek-e, vagy a Kjt.-ben foglaltak szerint a jubileumi jutalomra jogosító időt újra kell számolnunk?
178. kérdés Munkaszüneti nap - elszámolása részmunkaidő esetén
Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
179. kérdés "Nyoma veszett" munkaszerződés - hogyan pótolható?
32 éve cégünknél dolgozó munkavállaló munkaszerződése nincs meg. Milyen módon lehet ezt törvényesen pótolni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
180. kérdés Munkaidőkeret - számítása munkaszüneti napi munkavégzés esetén
Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidőkeretéből (egyéves), ha az önök véleménye szerint beszámítandó a munkaszüneti nap (2008-ban ez 8 nap; 64 óra), akkor idén 262 nap helyett csak 254 napot, 2096 óra helyett csak 2032 fizetett órát kell dolgozni? A munkavállalóinknak minden nap munkanap, a fizetett ünnepre külön bérezés nem jár. Így ők a törvényes munkaidőnél kevesebbet dolgoznak az idén, jó ez így?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
181. kérdés Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába
Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
182. kérdés Rokkantsági nyugdíj igénybevétele - meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
183. kérdés Előrehozott öregségi nyugdíj - jogosultsági feltételek és a munkáltatói rendes felmondás
Véleményünk szerint az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj megállapítására vonatkozó társadalombiztosítási szabályok és az Mt. előírásai között ellentmondás van. Az Mt. 89. § (6) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a munkáltatónak nem kell megindokolnia a rendes felmondást, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló azonban csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban részesül, azaz amennyiben a nyugellátást kérelmére megállapították [Mt. 87/A. § (2) bek.]. A Tny. szerint viszont ahhoz, hogy ez utóbbira sor kerüljön, szükség van arra is, hogy az érintettnek ne álljon fenn munkaviszonya. Az ellentmondást tovább erősíti az Mt. 87/A. § (3) bekezdése, amely a munkavállaló számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá esik. Véleményünk szerint e körben nincs értelme előírni a tájékoztatási kötelezettséget, mivel a munkavállaló csak akkor esik az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá, ha a munkaviszonya már megszűnt.
184. kérdés Rendes felmondás - a felmondási tilalom lejártát követően
A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását - tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani - időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
185. kérdés Egészségkárosodott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet II. fokú bizottságának szakvéleménye alapján 32 százalék, s ennek következtében - saját bevallása szerint - nem tudja ellátni korábbi gépkocsi-vezetői munkakörét? A munkáltató nem tud egészségi állapotának megfelelő másik munkakört biztosítani számára.
186. kérdés Pótlékszámítás - több műszakos munkarendben
Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban - gabonaszárítás - kérdezzük: betakarítás idején a szárítóüzem-kezelők 2x12 órás műszakban dolgoznak (7-19 és 19-7). Búza, napraforgó szárításakor, mivel csak 1-2 hétig tart, ugyanaz a dolgozó mindig ugyanabban a műszakban dolgozik, tehát nem váltják egymást. Ebben az esetben milyen pótlék (délutáni, éjszakai) illeti meg a dolgozókat? 6 havi munkaidőkeretet alkalmazunk. A kukorica betakarítása idején, mivel az hosszabb időszakot ölel fel, hetente váltják a műszakot. Hogyan módosulnak vagy változnak a pótlékok ezen időszakban?
187. kérdés Bércsökkentés - mint szankció?
Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
188. kérdés Felmondási járandóságok - ha nem fizet a munkáltató
Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
189. kérdés Álláskereső képzési támogatása
Középiskolai végzettséggel rendelkező álláskereső vagyok, munkanélküli-ellátásban nem részesülök. Támogathatja-e az általam kiválasztott egyetemi előkészítő képzést a munkaügyi központ? Mekkora a képzési támogatás mértéke? A képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket megtérítheti-e a munkaügyi központ?
190. kérdés Összeférhetetlenség - oktatás munkaidőben
Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
Kapcsolódó tárgyszavak:
191. kérdés Rendezett munkaügyi kapcsolatok
Kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatóként 36 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat cégünk. Jelenleg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében vissza nem térítendő bértámogatásban és költségkompenzációs támogatásban is részesülünk. 2008 júliusában cégünket a munka- és pihenőidőre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a munkaügyi felügyelőség határozatában elmarasztalta, és munkaügyi bírságot szabott ki. Az említett határozat miatt eleshet-e cégünk az említett támogatásoktól?
192. kérdés Közalkalmazotti igazolás - a kiadás elmulasztásának következménye
Közalkalmazottként dolgoztam, azonban a jogviszonyomat megszüntette a munkáltatóm. Próbáltam elhelyezkedni, de mindenhol a közalkalmazotti igazolásomat kérik ahhoz, hogy munkába tudjak állni. Ezt az igazolást azonban nem kaptam meg a munkáltatómtól. Kérdésem, hogy mivel a közalkalmazotti igazolás hiánya miatt nem tudok elhelyezkedni, jogos-e a kártérítési igényem a volt munkáltatómmal szemben?
193. kérdés Szakszervezeti propaganda az intraneten
A szakszervezetünk használhatja-e a munkáltató belső intranetes hálózatát, hogy közzétegye a munkavállalóknak szóló tájékoztatásokat és a gyűlések meghívóit? A munkáltató is ezen a rendszeren teszi közzé a fontosabb adatokat, nálunk ez minősül helyben szokásos tájékoztatási módnak. Mit tehetünk, ha a munkáltató nem engedélyezi a hálózat használatát?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére