Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott rokkantsági nyugdíj melletti munkavállalás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
Részlet a válaszból: […]§ (5) bekezdésének e) pontját], - a 36/A. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő - nyugdíjas (vagyis az, akinek az egészségkárosodása 50-79 százalékos), - 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével) csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. E rendelkezésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 335

2. találat: Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától - szívbetegség következtében - 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszból: […]munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban - a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és - rendelkezik az életkorára előírt szolgálati idővel, továbbá - az egészségkárosodás következtében nem folytat az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenységet, vagy - az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint - sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nem részesül. Az idézett rendelkezés alapján a rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben a munkavállaló Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számított keresete, illetve jövedelme [vagyis az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) alapján - a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn] legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlagánál, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett rokkantsági nyugdíjban is részesüljön. A maximális jövedelemhatár tekintetében figyelemmel kell lenni a Tny. 36/D. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, mely szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben megszűnik, - ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (vagyis a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 255

3. találat: Rokkantsági nyugdíj igénybevétele - meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszból: […]legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint - ‑sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nem részesül. Mindebből következik, hogy a rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben a munkavállalónak az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számított keresete, illetve jövedelme (vagyis az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján - a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn) legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelemének havi átlagánál, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett rokkantsági nyugdíjban is részesüljön. Mindezen túlmenően a maximális jövedelemhatár tekintetében figyelemmel kell lenni a Tny. 36/D. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, mely szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben megszűnik, - ‑ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelem­adóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (vagyis a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 182