Munkaidő elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?
Részlet a válaszából: […] esetén 8 órával) kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is. Ilyenkor tehát közömbös, hogy a távol töltött napon hány órára volt beosztva a közalkalmazott. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság (betegszabadság) úgy is kiadható, hogy a közalkalmazott a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a (beteg)szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)–(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap távollét a közalkalmazott kinevezése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon (betegszabadságon) lévő közalkalmazott annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Például, egy nyolc órára kinevezett közalkalmazott esetén a 12 órás munkanapra 12 óra szabadság/betegszabadság számolandó el (1,5 nap). A munkanapban való elszámolás a kérdés szerinti első esetben valóban azt eredményezi, hogy az eredetileg 12 órás munkaidőre beosztott közalkalmazottnak az adott napra csak 8 óra teljesített munkaidő számolandó el. Az így „kieső” napi 4 órát a munkáltató a munkaidőkeret hátralévő tartama alatt még beoszthatja. Az órás elszámolásnál viszont nem lesz eltérés az elszámolandó és az adott munkanapra eredetileg beosztott óraszám között.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a közalkalmazottnak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére (illetménye) jár. A munkaidőkeret lejártakor a közalkalmazott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:              

„Nők 40” – a közszolgálati jogviszony folytathatósága a nyugellátás szünetelése mellett

Kérdés: Hivatalunknál alkalmazásban álló vezető köztisztviselő munkatársunk megszerezte a negyven év jogosultsági időt, így jogosulttá vált a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerinti a felmentés kérelmezésére. Szeretné megigényelni a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető nyugellátást, tervei szerint viszont nem venné igénybe az ellátás folyósítását, hanem lényegében egyből szüneteltetné, és ezzel együtt köztisztviselői jogviszonyát – immáron nyugdíjasként – folytatni kívánná. A tényállás alapján milyen lépéseket kell betartanunk a folyamat jogszerű lebonyolítása érdekében? Meg kell-e szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát két hónap felmentési idő biztosítása mellett, és ha igen, milyen jogcímen? Milyen határidőket és feltételeket kell figyelembe venni az ismételt foglalkoztatás során? Nyugdíjba vonulásának napját követően akár már másnap sor kerülhet a jogszerű foglalkoztatására, amennyiben bejelentette a nyugellátás szüneteltetését?
Részlet a válaszából: […] igénylésének, megállapításának ugyanis nem előfeltétele a közszolgálati jogviszony megszüntetése. Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – annak kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban áll [Tny. 83/C. § (1) bek.]. Ilyenkor az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a jogviszony megszűnését [Tny. 83/C. § (4) bek.]. Így az érintett köztisztviselő megigényelheti az öregségi nyugdíjat anélkül is, hogy a jogviszonya megszüntetésre kerülne. Ekkor tovább dolgozhat, az öregségi nyugdíj folyósítását pedig az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig eleve szüneteltetni kell.A köztisztviselő akár kérelmezheti a felmentését is [Kttv. 63. § (2) bek. f) pont], ekkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles őt felmenteni a kérelme szerint. Figyelemmel arra, hogy a Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a Kttv. alkalmazásában a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján a felmentését kéri, nem lesz jogosult végkielégítésre [Kttv. 69. § (9) bek.]. A felmentési idő két hónap [Kttv. 68. § (1) bek.], és nem lehet ennek biztosításától eltekinteni. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon, legkorábban pedig a felmentés közlését követő napon kezdődik [Kttv. 68. § (2) bek.]. Ekkor is kötelező a köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni, mely időtartamra illetményre jogosult. A munkavégzés alól a köztisztviselőt a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni.A felmentés kérelmezésén túlmenően a köztisztviselő egyébként bármikor kezdeményezheti a közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését is [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont]. Az erre irányuló ajánlatot a munkáltató azonban nem köteles elfogadni, mivel ehhez a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataira van szükség. A közös megegyezésnél nincs végkielégítés [Kttv. 69. §], nem alkalmazandóak a felmentési időre, valamint a munkavégzés alóli mentesítésre irányadó szabályok sem, a felek a megszüntetés időpontját közösen határozhatják[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:                

Nyugdíjasnak minősülő pedagógus – felmentése, felmentési ideje és a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultsága

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású általános iskola, a jövedelemre, felmentésre, jutalomra nincs a Púétv.-től eltérő rendelkezésünk, nincs érvényben kollektív szerződés. Egyik részmunkaidőben dolgozó nyugdíjas pedagógusunktól szeretnénk a tanév végével elköszönni. Jogviszonyát felmentéssel szüntetjük meg. Elküldésének oka, hogy lehetőségünk van felvenni egy olyan pedagógust, aki aktív korú, és teljes állásban tudna jönni hozzánk. A következő kérdésekben szeretnék iránymutatást kapni.
1. Jogviszonya 2019. január 3-án kezdődött intézményünknél. Ennek létrejöttekor a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. A Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mint nyugdíjas munkavállalót küldenénk el. A 49. § (3) bekezdése szerinti indoklási kötelezettség él-e nyugdíjas munkavállaló esetében is?
2. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a felmentési idő meghatározásánál csak a nálunk töltött időt kell figyelembe venni (úgy, mint az Mt. hatálya alatti munkavállalóknál), vagy minden olyan jogviszonyt, amit pedagógusként közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött? Az utóbbi esetben a nyugdíjas munkavállaló felmentéssel való jogviszony-megszüntetésekor akár 8 hónap felmentési időt kell megállapítani?
3. A jogviszony létrejöttekor ő a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. Amikor nyugdíjba ment, az előző munkahelyén a közalkalmazotti jogviszonya nem érte el a 35 évet, ezért a 40 éves jubileumi jutalmat nem kaphatta meg. Intézményünknél fennálló jogviszonyának megszűnésekor 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni. Szeretnék állásfoglalást kérni, hogy a Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése az ő esetében alkalmazható-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra?
Részlet a válaszából: […] nem tartalmaz olyan, az Mt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglalthoz hasonló megfogalmazást, miszerint csak „a munkáltatónál munkaviszonyban töltött” idő képezné a felmentési idő alapját. Vagyis a Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint a 60 napos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő után hosszabbodik meg meghatározott további napokkal. A Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése alapján ebbe bele kell számítani a 2024. január 1-jei, törvény alapján történt jogviszony-átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időket is. Mivel a nyugdíj mellett foglalkoztatottak e körülményre tekintettel nem szenvedhetnek hátrányos megkülönböztetést, amennyiben jogviszonyuk felmentéssel szűnik meg, ők is az általános szabályok szerinti felmentési időre jogosultak, tehát akár a 8 hónapos maximumra is.3. A Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése kötelezővé teszi a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom előrehozott kifizetését akkor, ha az érintett legalább 35 évi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és– felmentésére nyugdíjjogosultság megszerzésének indokával kerül sor, vagy pedig– köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya (áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esete kivételével) megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül. Azaz, nem nyugdíjjogosultságra alapított felmentéssel „küldi el” a munkáltató, illetve közös megegyezéssel állapodnak meg a jogviszony megszűnésében, vagy pedig az érintett mond le. A megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül az a Púétv. 3. §-ának 26. pontja alapján, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy aki részére végleges határozatban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:              

Egészségi alkalmatlanság megállapíthatósága – az orvosi vizsgálat és a lehetséges következmények

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszonyt [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont]. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt egészségügyi okra visszavezethető alkalmatlanság mint felmentési ok esetén – ha a közalkalmazott a Kjt. alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak – a munkáltató köteles őt először írásban tájékoztatnia) a munkáltatón belül,b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetvec) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhozaz iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. E lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fenti a)–c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. Ha a közalkalmazott a fentiek szerint kéri a betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A munkáltató fenntartója a Kjt. 30/E. §-a szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek a közalkalmazott részére felajánlhatók [Kjt. 30/A. §].A Kjt. 30/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató a Kjt. 30/A. §-ában foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a Kjt. 30/A. §-ának (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről). E tájékoztatást követő öt napon belül a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról. Elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A közalkalmazott nyilatkozatának elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni. A Kjt. 30/A. §-ában foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni [Kjt. 30/C. § (2)–(4) bek.].Ha felmentésre kerül sor, a munkáltató az általános szabályok szerint köteles megindokolni a felmentést. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:              

Szabadságkiadás és illetményelszámolás fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?
Részlet a válaszából: […] gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult [Kit. 158. § (1) bek]. A kormánytisztviselőt illetmény illeti meg a szabadsága idejére [Kit. 135. § (3) bek. a) pont]. A szabadság időtartamára járó illetmény összegének megállapításánál a szabadság kiadása esedékességének időpontjában irányadó illetményt kell figyelembe venni. Annak van tehát jelentősége, hogy a szabadság igénybevételekor mennyi a napi munkaidő mértéke, és ez alapján mely összegű a kormánytisztviselő illetménye. Tekintet nélkül arra, hogy a kiadott szabadságnapokra való korábbi jogszerzés idején – jellemzően a munkaidő mértékének változása miatt – esetleg még más volt az illetmény összege.Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a Kit. egy kisegítő rendelkezést tartalmaz a kötelező részmunkaidő kikötését szabályozó 158. §-ban. Eszerint a részmunkaidő kikötése csak a szabadság leteltét követő naptól hatályos, ha a kormánytisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály (pl. fizetés nélküli szabadság) esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni az alapszabadságát. Továbbá, ebben az esetben – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén pedig a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül kell megkezdeni [Kit. 158. § (3) bek. b) pont, (4) bek.]. Értelmezésünk szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:          

Rendkívüli munkaidő ellentételezése személyi illetményre való jogosultság esetén

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál köztisztviselőként dolgoznak a közterület-felügyelőink, korábban munkaidőkeretben, majd általános hivatali munkarendben. A munkaidőkeret szerinti beosztás alapján áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, és véleményük szerint ezekre a napokra munkaszüneti napi pótlék illeti meg őket. A közterület-felügyelőink személyi illetményben részesülnek, azaz a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény mellett pótlék nem fizethető részükre. A hivatali munkarend szerint május 1-jén, munkaszüneti napon nem kellett volna dolgozniuk, azonban rendkívüli munkavégzést rendelt el számukra a jegyző, mellyel kapcsolatban ellenértékként nem esett szó díjazásról, csak szabadnapról. Ennek ellenére ezzel kapcsolatban is úgy gondolják a közterület-felügyelőink, hogy pótlék illeti meg őket. A Kttv. 98. §-ának (1) pontja értelmében rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, továbbá a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. A fenti két esetben a személyi illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nem fizethető pótlék? Vagy belépnek-e az Mt. erre vonatkozó szabályai?
Részlet a válaszából: […] rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértékét. Fontos, hogy a rendkívüli munkavégzés, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellentételezésére a közszférában nem pótlék szolgál, hanem minden esetben elsősorban szabadidőt kell kiadni a következők szerint: Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett köztisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg [Kttv. 98. § (6) bek.]. Ha tehát a közterület-felügyelők a részükre irányadó munkaidőkeret alapján beosztásuk szerint áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, részükre a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár [Kttv. 93. § (5) bek. és Kttv. 98. § (6) bek.].Továbbá, a köztisztviselőnek a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár [Kttv. 98. § (2) bek. b) pont]. Ha jól értelmezzük a kérdésben leírt tényállást, a közterület-felügyelők 2026 áprilisában még munkaidőkeretben dolgoztak, 2026 májusától viszont már a hivatali munkarend szerint végeznek munkát. Így, a közterület-felügyelők részére a hivatali munkarendtől eltérő, május 1-jére elrendelt rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:          

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség – önkormányzati portfólióban

Kérdés: 1. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a 2007. évi CLII. törvény értelmében milyen munkakörökre terjed ki, és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot megtenniük? Például jegyző, aljegyző, szervezési osztályvezető, műszaki osztályvezető, hatósági osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, személyzeti ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, hatósági ügyintéző, anyakönyvvezető, építéshatósági ügyintéző, adóügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szociális ügyintéző, szervezési ügyintéző, műszaki ügyintéző, vagyongazdálkodási ügyintéző, pályázati és közbeszerzési referens, informatikus, közszolgálati ügykezelő munkakörök esetén.
2. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek [járóbeteg-szakellátó (Eszjtv.)], óvoda (Púétv.), gyermekjóléti és városgazdálkodási intézmény (Kjt.), művelődési ház könyvtára (Mt.) kell-e, és ha igen, milyen időközönként kell vagyonnyilatkozatot tenni?
3. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati kormányzati funkción működik, ott egy házi gyermekorvos és egy házi gyermekorvosi asszisztens dolgozik, rájuk vonatkozik-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati fenntartású intézményeknél foglalkoztatottakra is vonatkoznak a Vnytv. rendelkezései. A Vnytv. szerinti közszolgálatban álló személyek tekintetében, így akik közalkalmazotti jogviszonyban, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak [Vnytv. 2. § 1. c) és e) pont], a fent ismertetett Vnytv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint vizsgálandó a kötelezettség fennállása. Azon foglalkoztatottak tekintetében pedig, akik nem minősülnek a Vnytv. szerint közszolgálatban álló személynek (munkavállalók, valamint köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak), a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Vnytv. 3. § (3) bekezdése e) pontjának szabályai szerint vizsgálandó: Eszerint a Vnytv. 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban nem álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosultea) az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban,eb) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál,ec) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagyed) állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során [Vnytv. 3. § (3) bekezdés e) pont].3. A házi gyermekorvosok alapvető munkaköri feladata, hogy személyesen és folyamatosan orvosi ellátást nyújtsanak az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából a körzetükbe tartozó páciensek, betegek részére [4/2000. EüM rendelet 2. §]. A Vnytv. a közszolgálatban álló, illetve a közpénzek elosztásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységet folytató más személyek tételesen megjelölt körét kötelezi vagyonnyilatkozat-tételre. Általános szabály szerint egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló házi gyermekorvos munkaköri feladataitól távol állnak a Vnytv. által meghatározott, közpénzekhez kapcsolódó tevékenységek. Egy vállalkozó házi gyermekorvos, illetve házi gyermekorvosi asszisztens által ellátott feladatok tekintetében pedig – elméletileg – fel sem merülhet a Vnytv. szerinti közpénzekkel való érintettség. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy a Vnytv. rendelkezései, ha a benne foglalt feltételek teljesülnek valamely jogviszony, beosztás, munkakör vagy feladatkör tekintetében, így akár például egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló házi gyermekorvos tekintetében, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozhatják.A Vnytv. 5. §-a határozza meg a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességére vonatkozó szabályokat. Így a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség egyrészt fennáll a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése előtt, valamint annak megszűnését követően [Vnytv. 5. § (1) bek. a) és b) pont]. Másrészt a Vnytv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik,ca) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában és a 3. § (3) bekezdése e) pontjának ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,cb) a 3. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában és a 3. § (3) bekezdése e) pontjának eb)–ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként,cc) a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott, a c) pont ca)–cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenkéntköteles eleget tenni.Mindebből következően, azok a közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, munkavállalók, akik a fentiekben felsoroltak hatálya alá esnek, vagyonnyilatkozatot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Vizsgálat a munkavállalóval szemben – mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.
Részlet a válaszából: […] munkáltató általi kivizsgálása érdekében. Ebből következik, hogy arra a törvény teljesen megnyugtató megoldást nem nyújt, hogy a munkavégzés alóli mentesítés egészen addig tartson, amíg a nyomozó hatóság, illetve esetlegesen a bíróság lefolytatja az eljárást. Megjegyzendő, az említett harminc napra az Mt. 146. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján távolléti díj jár.Ha ezt követően is mentesíteni szeretnék a munkavállalót a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól, azt egyoldalúan már nem tehetik meg, mivel a foglalkoztatási kötelezettség a kérdésben leírt helyzetben is terheli a munkáltatót [Mt. 51. § (1) bek.]. Ha ezt mégsem teljesítenék, a munkavállaló részére az Mt. 147. §-a alapján alapbért kellene fizetniük, ha pedig a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra is jogosult, az alapbéren felül ez utóbbi is megilletné. Ezen túlmenően azzal is számolniuk kellene, hogy adott esetben a munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség megsértésére hivatkozva akár az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondással is jogosult megszüntetni a munkaviszonyát. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy a felek egyező akarattal megállapodjanak abban, hogy a nyomozás lezárultáig a munkavállaló távol marad. Ilyenkor is megilletné[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

Besorolás: Gyakornok vagy Pedagógus I.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvoda dolgozója dajka munkakörben dolgozik. Középfokú pedagógus (óvodai nevelő) végzettséget szerzett. Ha a munkaköre nem változik, marad dajka, a megszerzett végzettség ismeretében átsorolható-e pedagógusgyakornok fokozatba?
Részlet a válaszából: […] oktatás, az utóbbi szakmai képzés keretébenszerezhető [Nft. 15. § (1a)–(3) bek., Szkt. 8. § (1) bek.].Az Nftv. 102. §-ának (1) bekezdése alapján a pedagógusképzés területére tartozó felsőfokú szakképzettség körébe sorolandó a csecsemő- és kisgyermeknevelő-képzés, az óvó- és tanítóképzés, a konduktor- és gyógypedagógus-képzés, valamint a tanárképzés. Pedagógusszakmák, illetve -szakképesítések tekintetében ilyen átfogó jogszabályi fogalom nincs, ezért abból lehet kiindulni, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére feljogosító szakmák, szakképesítések fogadandók el a Púétv. 96. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalom körébe tartozónak. A 401/2023. Korm. rendelet 2. melléklete szerint az óvodapedagógus-munkakör betölthető a szakmajegyzékben 501882502 számon szereplő, MKKR 5. szintű óvodai nevelő technikusi szakképesítéssel.A fenti szabályok egymásra tekintettel történő értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy az óvodai nevelő technikusi szakképesítés, mivel pedagógus-munkakör betöltésére jogosít, pedagógus-szakképesítésnek minősül, tehát ez alapján a nem pedagógus,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:            

Nyugdíjba vonuló főigazgató-helyettes távolléti díja

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló főigazgató-helyettes „nők 40” éve jogosultsági idővel nyugdíjba vonul. A felmentési idő kezdete 2026. január 1. Munkavégzés alól felmentve 2026. május 1-től. 2026. március 13-tól 2026. április 30-ig szabadságát tölti. Vezetői megbízását 2026. május 1-től visszavonták. A vezetői pótlékát tartalmazza-e, illetve meddig kell, hogy tartalmazza a távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] megállapított havi illetmény, tartós pótlék, egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj, ösztönzési keresetkiegészítés,b) másfelől az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (ún. irányadó időszak) kifizetett eseti pótlék, többlettanítási óradíj, készenléti és ügyeleti díjfigyelembevételével kell megállapítani.Az esedékesség időpontja pedig a távollét kezdő időpontjával egyezik meg. Így a szabadság idejére fizetendő távolléti díj esetében az esedékesség időpontja 2026. március 13., a munkavégzés alóli mentesítés miatti távolléti díj esetében pedig 2026. május 1.Az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj egyik esete a Púétv. 102. §-ának (3) bekezdése alapján járó (fő)igazgató-helyettesi megbízási díj (2024. január 1-je óta ez lépett a korábbi vezetői pótlék helyébe). A főigazgató-helyettesi megbízási díjat a Púétv. 106. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján az esedékesség időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.A fentiek alapján f ő igazgató-helyettesi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
14