Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott munkaidő-elszámolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén

Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?
Részlet a válaszból: […]keletkezhetett, amikor a munkavállaló betegszabadságon volt. A betegszabadság elszámolása - a szabadsághoz hasonlóan - történhet munkanapban és órában [Mt. 126. § (4) bek., 124. §]. Munkanapban történő elszámolás esetén úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. E szerint ilyenkor úgy kell megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van, továbbá figyelmen kívül maradnak a munkaszüneti napok. A kérdés szerinti példában a munkavállaló december 13-31. között hat heti pihenőnapban és két munkaszüneti napban részesült, a többi 11 napjára adható ki betegszabadság (így fog azonos időtartama mentesülni, mintha az általános munkarendben dolgozna). A betegszabadságot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével (munkaszerződés szerinti munkaidejével) kell elszámolni. Azaz, a betegszabadság idején 11x8 óra, a december 1-12. közötti időszakra további 9x8 óra teljesített munkaideje van, ami összesen 160 óra. Így az elszámolásnál rendkívüli munkaidő (túlóra) nem keletkezik.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a betegszabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a betegszabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3848

2. találat: Készenlét - beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót erre az időre az alapbérén felül 50% bérpótlék is megilleti, vagy - a felek megállapodása alapján - alapbérrel díjazott szabadidő is biztosítható [Mt. 143. § (1)-(2) bek.]. Ez a pótlék a tárgyhavi bérrel együtt esedékes, azaz a tárgyhónapot követő 10. napig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Mivel itt munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőről van szó, ezek az órák nem kerülnek be a munkaidőkeretben teljesített munkaidő elszámolásába. Azaz, a készenlét alatti munkavégzés idejével nem csökken a munkaidőkeretben még felhasználható munkaidő mennyisége.A törvény a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt ír elő, ami speciális munkarendek (osztott munkaidő, megszakítás nélküli több műszakos vagy idényjellegű tevékenység) esetén lehet csak 8 óra is, azzal, hogy két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra kell legyen. A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett (Mt. 104. §). Ha viszont a készenlét alatt sor kerül munkavégzésre, akkor a minimális egybefüggő napi pihenőidőt megköveteli a törvény. Például, ha a kérdés szerinti esetben a munkavállaló éjfélkor fejezi be a készenlét alatti munkavégzést, akkor innentől számítandó az általános szabály szerinti 11 órás egybefüggő napi pihenőideje. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló másnap azért nem állítható munkába a beosztás szerinti munkaidő kezdetén, mert még nem telt el a napi pihenőidő, a pihenőidő leteltéig beosztott munkaidő állásidőként számolandó el [Mt. 146. § (1) bek.].A munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3735

3. találat: Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
Részlet a válaszból: […]szabály vagy a felek megállapodása alapján - fizetett szabadidő illeti meg [Mt. 143. § (2) bek. b) pont, (3) bek.]; utóbbit a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni [Mt. 143. § (6) bek.].Ehhez képest a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés a munkaidőkeret lezárása előtt valósulhat csak meg, abban az esetben, ha a munkáltató nem az előre közölt [Mt. 97. § (4) bek.] beosztás szerinti munkaidőben, foglalkoztatja a munkavállalót. Erre, ha munkanapon került rá sor, a fentiek szerinti díjazás, ha pihenőnapon, akkor pedig - a munkáltató döntése szerint - 100% bérpótlék, vagy 50% bérpótlék és másik pihenőnap jár [Mt. 143. § (4) bek.]. Kivételesen a munkaidőkeret végén is realizálódhat, hogy volt munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés. Abban az esetben, ha akkor derül ki, hogy a munkavállaló a munkaidőkeret alatt a heti átlagos két pihenőnapját nem kapta meg.A kérdés szerinti esetben a munkavállalónak még a tárgyhónapban el[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3627

4. találat: Be nem osztott munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: Ha a hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak a munkaidőkeret végére nem az összes rendes munkaideje lett beosztva, a munkaidőkeret zárásakor a különbözetet hogyan kell elszámolni és kifizetni? A havibéres például a teljes havibérét megkapja június hónapra is, feltüntetve, hogy 50 órára állásidőre járó alapbér kerül elszámolásra? Tehát aki a teljes munkaidőkeretet ledolgozta (984 órát), az is a havibérét kapja júniusra ledolgozott időre járó munkabérként, és aki például 50 órával kevesebbet, az is csak 50 óra állásidőre járó alapbért kap?
Részlet a válaszból: […](állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Azaz meg kell határozni, hogy megkapta-e azt a munkabért, amely akkor járt volna, ha általános munkarendben foglalkoztatják. Ha a munkavállaló az így elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3626

5. találat: Munkaidő-elszámolás rövidebb teljes munkaidő esetén

Kérdés: Ha a kollektív szerződés rendelkezése a következő: "A törvényes teljes munkaidő mértéke az adott munkakör esetén beosztás szerint heti 36 óra", a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaideje pedig 7,2 óra, akkor, ha a munkavállaló órabéres, a távolléti díj számításakor az általános munkarend szerinti 8, vagy a 7,2 órát kell figyelembe venni? Amennyiben a havibéresekre vonatkozó szabály eltér, kérem, arra is szíveskedjen válaszolni!
Részlet a válaszból: […]munkavállaló által általános munkarendben egy munkanapon teljesítendő munkaidő mértékét minden esetben a munkaszerződésben (kivételesen kollektív szerződésben) meghatározott teljes (vagy rész-) munkaidő mértéke határozza meg. Azaz, a kérdés szerinti kollektív szerződés által meghatározott rövidebb teljes munkaidő alapján a munkavállaló általános munkarendjében az egy munkanapra eső munkaidő mértéke 7,2 óra, a munkavállaló részére ezt a munkaidőt kell beosztani, ennyit kell teljesítenie. Ezt a szabályt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3348