Szabadságkiadás és illetményelszámolás fizetés nélküli szabadság után


A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. június 23-án (294. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5858

[…] gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult [Kit. 158. § (1) bek]. A kormánytisztviselőt illetmény illeti meg a szabadsága idejére [Kit. 135. § (3) bek. a) pont]. A szabadság időtartamára járó illetmény összegének megállapításánál a szabadság kiadása esedékességének időpontjában irányadó illetményt kell figyelembe venni. Annak van tehát jelentősége, hogy a szabadság igénybevételekor mennyi a napi munkaidő mértéke, és ez alapján mely összegű a kormánytisztviselő illetménye. Tekintet nélkül arra, hogy a kiadott szabadságnapokra való korábbi jogszerzés idején – jellemzően a munkaidő mértékének változása miatt – esetleg még más volt az illetmény összege.Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a Kit. egy kisegítő rendelkezést tartalmaz a kötelező részmunkaidő kikötését szabályozó 158. §-ban. Eszerint a részmunkaidő kikötése csak a szabadság leteltét követő naptól hatályos, ha a kormánytisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály (pl. fizetés nélküli szabadság) esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni az alapszabadságát. Továbbá, ebben az esetben – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén pedig a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül kell megkezdeni [Kit. 158. § (3) bek. b) pont, (4) bek.]. Értelmezésünk szerint […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.