Találati lista:
1. cikk / 695 Szerződésmódosítási és távollétidíj-fizetési kötelezettség várandósság esetén közmunkában
Kérdés: Közmunkások esetén köteles-e veszélyeztetett terhesség miatt a munkáltató könnyített munkakört biztosítani? Ha igen, és ezt nem tudja megtenni, köteles-e a munkáltató az Mt. 147. §-a alapján az állásidőre járó bért megfizetni?
2. cikk / 695 Munkaviszony munkáltatói megszüntethetősége a gyermekgondozási szabadság után
Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?
3. cikk / 695 Határozott idejű kinevezés – jogviszonymegszűnés vagy határozatlan időre szóló módosítás
Kérdés: Intézményünknél több esetben előfordul, hogy határozott időre, helyettesítésre nevezünk ki alkalmazottakat. Ha például a határozott idejű kinevezés 2026. január 31-ig szól, de a helyettesített személy visszatérése miatt 2025. december 31-ig van a munkájára szükség, megszüntethető-e 2025. december 31-i hatállyal a jogviszonya? A megszüntetéssel kapcsolatban milyen kötelezettsége van az intézményüknek? Egyszerűen megszüntethető határozott idejű jogviszony december 31-ével? Az eredeti kinevezésben az szerepel, hogy a kinevezése előreláthatólag 2026. január 31-ig tart, de legfeljebb „XY” távolléte idejére szól. Ha egy határozott idejű kinevezést határozatlan tartamúvá teszünk még a próbaidő alatt, a kinevezés módosításába bele kell-e írni a próbaidőt, mely az eredeti kinevezésben szerepel?
4. cikk / 695 Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (I.)
Kérdés: Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn kívül. Egy férfi kollégánk feleségül vett egy hölgyet, és a hölgynek van egy kislánya, aki 16 év alatti. Jár-e a férfinak a pótszabadság azon gyermek után, aki nem az övé, hanem a felesége gyermeke?
5. cikk / 695 Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (II.)
Kérdés: Kollégám közös háztartásban él feleségével és három gyermekkel, melyből az egyik nem vér szerinti gyermeke (a feleség előző házasságából hozott gyermek). Ebben az esetben mennyi pótszabadság illeti meg őt?
6. cikk / 695 Munkaviszony-megszűnés után – új besorolás és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?
7. cikk / 695 Bölcsődei közalkalmazottak besorolása – szabályozás joghézaggal
Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?
8. cikk / 695 Jubileumi jutalom összege – nem „számítanak” az ágazati pótlékok
Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő közalkalmazott 2026. január 1-jétől kiegészítő bölcsődei pótlékra lesz jogosult. 25 éves jubileumi jutalmánál ez az összeg a jubileumi jutalom alapját képezi-e?
9. cikk / 695 Szociális ágazati pótlékra jogosultság a bölcsődei étkeztetésben
Kérdés: Egy település intézményében óvodai ellátás, bölcsődei ellátás és gyermekétkeztetési feladatok is vannak. Az intézményben működő konyha gyermekétkeztetés keretében bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekeknek is biztosítja az étkeztetést. A konyhai dolgozók, közalkalmazottak (élelmezésvezető, adminisztrátor, szakács, konyhalány) jogosultak-e szociális ágazati pótlékra a 257/2000. Korm. rendelet 15/A-a szerint, tekintettel arra, hogy bölcsődei gyermekek étkeztetése is történik az intézményben?
10. cikk / 695 Kisgyermeknevelői létszámigény – eltérő helyen működő bölcsődénél
Kérdés: A 6/2016 EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján öt vagy több bölcsődei gyermekcsoport esetében plusz két kisgyermeknevelőt kell alkalmazni. Esetünkben két telephelyen működik bölcsőde, az egyik négy, a másik két csoporttal. Intézményünk nem önálló bölcsőde, hanem a gyermekjóléti intézmény (szolgálat, központ, iskolavédőnő és bölcsőde) alá tartozó telephelyek. A fenti jogszabály vonatkozik-e ránk így, hogy nem ugyanazon a telephelyen működik a két bölcsőde – az egyik négy, a másik két csoporttal? Az említett 2. számú melléklet az önálló bölcsőde feletti sorban úgy fogalmaz, hogy „bölcsődénként”. Bölcsődéinket hogyan értelmezi a jogszabály?
