Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a Magyar Közlöny 19. számában tette közzé a 2007. március 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 248 Ft/l
ESZ-98 259 Ft/l
Gázolaj 243 Ft/l
Keverék 268 Ft/l
Engedéllyel foglalkoztatható külföldiek száma 2007-ben
A szociális és munkaügyi miniszternek a Magyar Közlöny 7. számában megjelent közleménye 2007-ben 83 ezer főben határozta meg a Magyarországon egyidejűleg, összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát.
Vissza nem térítendő támogatás vállalkozásoknak
A kormány vissza nem térítendő támogatást nyújt
– a vállalkozások technológiai korszerűsítésére,
– a működőtőke-befektetések ösztönzésére,
– a regionális vállalati központok kialakítására,
– a logisztikai központok kialakítására és szolgáltatásainak fejlesztésére,
– a vállalkozások – így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók – logisztikai tevékenységét segítő logisztikai szolgáltató központok és kapacitások létrehozására,
– az ipari kutatást és kísérleti fejlesztést magába foglaló kutatás-fejlesztési célú beruházások létrehozására, valamint
– turisztikai nagyberuházások megvalósításának elősegítésére.
A támogatást a 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell igényelni. A támogatás igénylése cégszerűen aláírt kérelem vagy közigazgatási használatra alkalmas, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat benyújtásával történik.
Támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet részére nyújtható.
A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétől számított öt évig – kis- és középvállalkozások esetében három évig – az érintett régióban fenntartsa. A kedvezményezettnek a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25 százalékát saját forrásból kell biztosítania.
Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartsa.
A támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a beruházás megkezdése előtt a kedvezményezett támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a miniszter írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.
Nem kapható támogatás egyebek mellett
– acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás, és a Bizottság 70/2001/EK rendeletében vagy ennek helyébe lépő jogszabályban foglaltak szerint részesül állami támogatásban,
– a hajóépítő ipar fejlesztéséhez,
– a szénipar fejlesztéséhez,
– a szintetikusszál-ipari tevékenységhez,
– a nehéz helyzetben lévő, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt álló vállalkozás, illetve
– az a vállalkozás, amely végelszámolását bejelentette a bírósághoz,
– azon gazdasági társaság, amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- és vámtartozása van, kivéve, ha a hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
– azon gazdasági társaság, amelyet a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző két naptári éven belül a közigazgatási szerv határozatával, vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett.
Munkáltatók támogatása megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén
A 8/2007. (II. 14.) SZMM-PM együttes rendelet melléklete szerinti adatlapot kell 2006. február-2007. június hónapokra vonatkozóan kitölteniük azon – megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató - gazdálkodó szervezeteknek, amelyek a foglalkoztatáshoz támogatást igényelnek. A korábbiakhoz képest módosult adatlapot a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz kell benyújtani.
A 17-es számú Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján csak azon gazdálkodó szervezetet, illetve annak jogutódját illeti meg a dotáció, amely 2006 januárjában vagy azt megelőző időpontban történt foglalkoztatásához jogszerűen dotációt igényelt, és nem részesül a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségkompenzációs támogatásban, illetőleg rehabilitációs költségtámogatásban.
Közmunkaprogramok
A közmunkaprogramok támogatási rendjéről szól 49/1999. (III. 26.) Korm. rendeletet a Magyar Közlöny 2007/16. számában kihirdetett 14/2007 (II. 15.) Korm. rendelet módosította.
A rendelet alkalmazásában közmunkaprogram jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladat ellátásának elősegítésére irányuló program, amely álláskeresőnek vagy rendszeres szociális segélyben részesülőnek teremt munkaalkalmat (munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében), vagy foglalkoztatást elősegítő képzést biztosít. A jövőben nem számít ilyennek a menedékjogról szóló törvény szerinti befogadottak számára a befogadó állomáson teremtett munkalehetőség.
Az éves költségvetési törvényben a közmunkaprogramokra biztosított előirányzat terhére nyújtott támogatás a jövőben nemcsak a foglalkoztatással összefüggésben (munkabérre és közterheire, munkásszállításra, munkaalkalmasság-vizsgálatra, munkaruhára stb.) adható, hanem a 3. § új (3)–(4) bekezdése alapján felnőttképzési költségekre is (oktatók díjazása, taneszközök, vizsgadíj, anyag- és energiaköltség stb.). Ennek feltétele, hogy intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező felnőttképzési intézmény bevonásával kerüljön sor a képzés lebonyolítására.
A rendelet február 18-án lépett hatályba.
A saját dolgozók részére szervezett képzés költségeinek leírása
A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM. rendelet a Magyar Közlöny tavalyi 164. számában található. Ez a szabály váltotta fel 2007. január 1-jétől a 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendeletet. Rendelkezéseit első alkalommal a hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalói számára 2007. január l-jét követően szervezett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni.
A hozzájárulásra kötelezett a dolgozóval kötött felnőttképzési szerződés, illetve a tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel csökkentheti a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott bruttó kötelezettséget. Ennek feltétele, hogy a) a képzés OKJ-s szakképzésnek minősül, és a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával, megfelelő szakmai program alapján folyik, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, illetve a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre irányul, vagy pedig nyelvi képzés. Feltétel továbbá az is, hogy a képzés időtartama elérje vagy meghaladja a 20 órát, erre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor. Technikai jellegű feltétel a hozzájárulásra kötelezettel szemben továbbá az is, hogy a képzés megkezdésének tárgyévét követő év február hó 15. napjáig a regionális munkaügyi központhoz elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatást teljesítsen.
A csökkentés mértéke a költségek összegével egyezik meg, felső határát a bruttó hozzájárulás százalékában határozták meg. Ez mikro- és kisvállalkozások esetében annak legfeljebb 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százaléka lehet. A csökkentés vonatkozhat belső képzésre (az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezve valósít meg), külső képzésre (az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, a felnőttképzési törvény szerint akkreditált felnőttképzési intézmény közreműködésével valósít meg), illetve vegyes képzésre is. A rendelet külön előírást tartalmaz az áthúzódó képzések támogatásának elszámolására. Csökkentési tényezőként – költségként – külső képzés esetén a képzőintézménynek fizetett képzési díj, a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja, a vizsga- és vizsgáztatási díj, a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei vehetők figyelembe. Belső képzés esetén az oktatók részére fizetett juttatás és járulékai, a vizsgadíj, a taneszközök, a gyakorlati képzéshez kapcsolódó bérleti díj és anyagköltség, a munkaruha, védőruha költségei, tananyagfejlesztés költségei, terembérleti díjak, posta- és adminisztrációs költségek stb. számolhatók el. A képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségek akkor vehetők figyelembe, ha a képzés lebonyolítására nem a hozzájárulásra kötelezettnek a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt telephelyén kerül sor. Az elszámolható költségek mértéke továbbá képzésben résztvevőnként és képzési óránként nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér 12 százalékát, azaz 2007-ben a 7860 forintot.
A fent említett adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi, eredményéről tájékoztatja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet és az adóhatóságot.
A rendelet mellékletei tartalmazzák a felhasznált keretrészről szóló beszámolót, a képzésre vonatkozó adatlapot, hozzájárulásra kötelezett által az elszámolt képzéssel kapcsolatban megőrzendő dokumentumok listáját, a munkaügyi központ elszámolásokról vezetett nyilvántartása tartalmát.
Felnőttképzési végrehajtási szabályok módosítása
A Magyar Közlöny 2007/15. számában négy, a felnőttképzéssel összefüggő SZMM rendelet kihirdetésére került sor. A 4/2007. (II. 12.) SZMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletet, az 5/2007. (II. 12.) SZMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjak mértékéről és felhasználási szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendeletet, a 6/2007. (II. 12.) SZMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendeletet, végül a 7/2007. (II. 12.) SZMM rendelet a felnőttképzési intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról szóló 1/2005. (I. 19.) FMM rendeletet módosítja.
Az akkreditációs eljárásról szóló rendeletmódosítás elsősorban adminisztrációs kötelezettségeket ír elő az akkreditációt kérelmező felnőttképzési intézmények számára. Például az általa nyújtott felnőttképzési szolgáltatásokról és azok igénybevételéről, a képzési helyszínekről és a programok megvalósításáról. A rendelet a korábbiaknál sokkal részletezőbben fogalmazza meg, milyen követelményeknek kell megfelelnie a felnőttképzési intézmény minőségpolitikájának és belső minőségirányítási rendszerének, panaszkezelési és ügyfélszolgálati rendszerének. A módosítás megteremti a kapcsolatot a jelen rendelet és a közoktatási feladatot ellátó szakképző intézmény egyszerűsített eljárás keretében történő intézményakkreditációja között. A programakkreditálás körében a jogszabály meghatároz egy kérelemelutasítási okot: ha a felnőttképzési intézmény programját az ismételt kérelem benyújtása előtti egyéves időszakban már visszavonták, az új kérelmet automatikusan el kell utasítani. A rendelet módosít továbbá a kérelem elbírálásának eljárási szabályain, és átvezeti a szövegen a különböző szerveknek – például a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek – az új megnevezését. A mellékletekben a képzés esetén betartandó képesítési előírásokat és tárgyi feltételeket, valamint a kérelmek és határozatok formanyomtatványait pontosítja a rendelet.
Az akkreditációs eljárási díjakról szóló FMM rendelet apró pontosításokat tartalmaz. Mellékletében 100 000 forintban állapítja meg a közoktatási feladatot ellátó szakképző intézmény által fizetendő egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás díját. Egyébként a díjak mértéke nem emelkedik.
A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló OM rendelet módosításában a nyilvántartás vezetésére a regionális munkaügyi központokat jelölte ki a szociális és munkaügyi miniszter. A nyilvántartás adatait nem önállóan, hanem a felnőttképzési törvény 9. §-ára való utalással határozza meg, továbbá rendelkezik arról is, hogy az adatok változásáról a nyilvántartást vezető milyen igazolást állít ki. Az ezért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a jogorvoslati díj 50 százaléka. A rendelet mellékletei – a felnőttképzési intézmény tevékenységéről szóló beszámoló, a nyilvántartásba vételi kérelmek, a kapcsolódó nyilatkozatok – formanyomtatványai a rendelet mellékleteként kerülnek kiadásra.
A felnőttképzési intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságokról szóló rendelet – a már említett szervek megnevezésével összefüggő pontosításokon túl – azt az új érdemi rendelkezést tartalmazza a módosítást követően, mely szerint a bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot közzé kell tenni a regionális munkaügyi központ honlapján. A felnőttképzési tevékenységtől való eltiltást kimondó határozatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján is közzé kell tenni.
Esélyegyenlőségi eljárás
A tavalyi 161. számú Magyar Közlönyben található a 221/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, mely az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletet módosítja.
A jogszabály rendelkezik arról, hogy az eljárás nem szűnhet meg amiatt, mert az a jogi személy (illetve annak nem minősülő gazdasági társaság), amely ellen az eljárást megindították, megszűnt. Ebben az esetben helyébe jogutódja lép.
Lehetővé válik, hogy a hatóság ne értesítse az eljárás alá vont ügyfelet az eljárás megindításáról, ha alapos okkal feltehető, hogy az értesítés a bizonyítási eljárás vagy egyes bizonyítási cselekmények lefolytatását meghiúsítaná. A rendelet szabályozza a képviseleti jogosultság igazolásának módját, illetve kimondja, hogy nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. Új szabály rendelkezik az eljárás felfüggesztéséről (a hatóság a szakvélemény időigényességére figyelemmel az eljárását a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti).
A Pályamódosító hitelprogram kiterjesztése
A "Pályamódosító hitelprogram" keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeiről szóló 212/2006. (X. 27.) Korm. rendeletről tavaly decemberi számunkban adtunk hírt. A rendelet a közszférában foglalkoztatottak (köztisztviselők, ügykezelők, közalkalmazottak, szolgálati jogviszonyban állók, illetve a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetnél, a közalapítványnál foglalkoztatottak) számára a jogviszonyuk megszűnése miatt állami készfizető kezességvállalással támogatott, kedvezményes kamatozású hitel felvételére ad lehetőséget. A 2007/16. számú Magyar Közlönyben megjelent 15/2007 (II. 13.) Korm. rendeletben foglalt módosítás kiterjeszti a kedvezmény igénybevételének lehetőségét az igazságügyi alkalmazottakra is, a támogatható vállalkozási tevékenységet pedig kiegészíti az ügyvédi (ideértve az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászt is), a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyzői, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtói, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a magán-állatorvosi, a magángyógyszerészi, a falugondnoki-tanyagondnoki vagy a szociális szolgáltatótevékenységgel.
A rendelet 2007. február 28-án lépett hatályba.
Munkavédelmi szakértői szakterületek
A szociális és munkaügyi miniszter 2/2007. (II. 9.) SZMM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletet (Magyar Közlöny 2007/14.) szabályozza, újraszabályozza a munkabiztonsági szakértői szakterületek listáját, melyeket a rendelet 6. számú melléklete sorol fel.
