Sikeres programjai folytatása mellett újabbak kidolgozásával segíti a hátrányos helyzetű állástalanokat az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Ahogy minden évben, ezúttal is olyan, még ismeretlen módszerek kikísérletezését szeretnék támogatni, amelyek hosszabb távon sok száz vagy sok ezer ember elhelyezkedéséhez járulhat hozzá.
Uniós pénzek
Ebben az évben összesen 1,74 milliárd forintból gazdálkodik az OFA, ha nem vesszük figyelembe a szociális partnerek támogatására fordított összeget – tudtuk meg Molnár Györgynétől, az OFA kuratóriumának elnökétől. A pályázati kiírásoknak eddig nagyjából a felét zárták le, ezekre mostanáig annyi megvalósításra érdemes projektötlet érkezett, amennyi kimeríti a rendelkezésre álló keretet.
Az idei év fő törekvése az volt, hogy a nonprofit szervezetek megerősítéséhez járuljunk hozzá - fogalmazott Molnár Györgyné. Ez azért különösen időszerű, mert jövő év elejétől megsokszorozódnak a Magyarország számára elérhető uniós támogatások, hiszen a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 22 milliárd euró szolgálja hazánk fölzárkózását. Megkerülhetetlen tehát, hogy a civil szervezetek megtanuljanak pályázni, s elsajátítsák mindazon ismereteket, amelyek garantálhatják, hogy a későbbiekben sikerrel folyamodjanak majd a közösségi támogatásokért.
Egyelőre kevés az olyan nonprofit szervezet, amely megfelelő pályázati kultúrát tudhat magáénak, s nem kifogásolható a projektmegvalósítási képessége sem – hívta fel a figyelmet az elnök, hozzátéve: 2004 és 2006 között a meglévő szervezetek le tudták kötni a rendelkezésre álló forrásokat, a következő esztendőtől azonban ki kell bővíteni a potenciális pályázók körét.
Az ehhez szükséges tanulást az idén két OFA-pályázat szolgálja, s hogy a közalapítvány mennyire erre koncentrált 2006-ban, azt jól mutatja, hogy az idén e célokra szánták a legnagyobb összeget. A civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának tartós növelése címet viselő pályázaton 500 millió forintot osztanak szét a sikeres pályázók között. Ennek keretében a pályakezdőkre fokuszálnak, akik felemás helyzetben vannak: kellő munkatapasztalat hiányában nem szívesen alkalmazzák őket a cégek, így viszont éppen gyakorlatot nem tudnak szerezni. Az OFA bér- és járuléktámogatást nyújt az iskolapadból kikerülőknek, a Nemzeti Civil Alapprogram a működési költségekhez járul hozzá, a megyei munkaügyi központok pedig képzési támogatással veszik ki részüket a költségekből. Ugyanakkor a program mellett működik egy mentori hálózat is.
A nonprofit szervezetek humánerőforrás-fejlesztésének támogatására 332,5 millió forintot szántak 2006-ban. Ez esetben – az előbbi projekttel ellentétben – nem az állásszerzést, hanem a foglalkoztatottak ismereteinek bővítését segíti az OFA. A legkülönbözőbb oktatási formák jöhetnek szóba, s még az sincs megkötve, hogy külső szervezetek által lebonyolított akkreditált képzésre küldje el a munkaadó alkalmazottait, vagy a saját belső tanfolyamán képezze őket. Mindkét esetben jár a támogatás, a lényeg csupán az, hogy bővüljön a dolgozók munkavégzéshez szükséges ismerete. A nagy érdeklődés igazolja, hogy valós igények kielégítésére törekszünk e két pályázattal – fogalmazott Molnár Györgyné.
Alkalmi munka
A Nonprofit közvetítés elnevezésű projekt egyike a legsikeresebb új programoknak. Az alapgondolat az volt, hogy nem csupán a hagyományos foglalkoztatási formákban történő alkalmazás segíthet a hátrányos helyzetűeken, hanem az is, ha időlegesen találnak maguknak munkát. Érdemes és eredményes tehát, ha alkalmi munkához segítik az állástalanokat. Eredetileg korábban szerették volna kiírni a pályázatot, ám mivel ez elcsúszott, még szeptemberben sem késnek el azok, akik pénzt szeretnének kapni az e célra szánt 150 millió forintos keretből.
Míg az előző két programnál az OFA szándéka az volt, hogy forrásai révén megerősítse a nonprofit szféra szereplőit – akik alkalmassá válva a pályázatírásra a későbbiekben maguk is meg tudják szerezni a tevékenységük finanszírozásához szükséges pénzt -, addig utóbbi esetben a konkrét programokat bírálják el.
Támogatás a kkv-knak
A kisvállalkozások foglalkoztatásának bővítésére külön programot írt ki a közalapítvány, felismerve, hogy a javarészt magyar tulajdonban lévő kicsi cégek tőkehiányosak, emiatt képtelenek finanszírozni fejlődésüket és bővülésüket.
Sajátos helyzet, de a szektor hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez jóval elmarad a kkv-k foglalkoztatásban betöltött súlyától. Ezt bizonyítja, hogy másfél millióan dolgoznak a kisméretű társaságokban. Van tehát mit javítani a helyzeten, ami részben az álláskeresők foglalkoztatásának segítésével, illetve a működő vállalkozások stabilizálásával és gazdasági versenyképességük javításával teremthető meg.
A kkv-knak a közalapítványi forrásokból a 2006-os esztendőben 186 millió forintot különítettek el. Fontos feltétel, hogy csak azok a munkáltatók számíthatnak az állami forintokra, amelyek vállalják, hogy új munkavállalóval bővítik a dolgozói létszámot, s az illetőt legalább 12 hónapig foglalkoztatják.
Az új elemek mellett folytatódnak a régi, már jól ismert projektek is. A Lakmusz program már a korábbi években igazolta, hogy nem reménytelen a gyermekvédelmi szakellátásból kikerült fiatalok helyzete sem, igaz, a többnyire szakképzetlen állástalanoknak nincs könnyű dolguk, ha munkához szeretnének jutni. Éppen ezért a Lakmusz program komplexen kezeli a problémát, s nem csupán kenyérkereseti lehetőséget igyekszik találni a hátrányos helyzetűeknek, hanem a lakhatásukhoz is hozzájárul.
Az elsőként 2004-ben meghirdetett pályázat keretében arra kérhetnek és kaphatnak pénzt a pályázók, hogy használaton kívüli épületet újítsanak fel a fiatalok aktív közreműködésével, akik a program végeztével nemcsak lakáshoz jutnak, hanem olyan ismeretekhez is, amelyek segítik őket, hogy megállják helyüket az elsődleges munkaerőpiacon. Egy pécsi projekt keretében például 2004-ben 15 fiatalon segítettek ekképpen, miután a bányamentők egykori épületét az önkormányzat megvásárolta. E program ugyanekkora nagyságrendben folytatódott tavaly is. A Lakmusz projektre ez évben 80 millió forintot szánt a közalapítvány; a beadványokat szeptemberig lehetett célba juttatni.
Önkéntes program
Szintén régi-új projekt az ötletprogramként is emlegetett Önkéntes program. Ennek lényege, hogy önkéntes szolgálatban vállalnak szerepet a pályakezdők, s ezzel két legyet ütnek egy csapásra: egyfelől nem gyarapítják az állástalanok számát, másfelől gyakorlati ismereteket szereznek annak érdekében, hogy a későbbiekben könnyebben és gyorsabban kapjanak munkát.
A 18 és 26 év közötti férfiak és nők nemcsak nonprofit szervezeteknél, hanem megyei vagy helyi önkormányzatnál, egyházi intézményeknél is feladatot vállalhatnak.
Az Önkéntes program tavaly indult, s az idei "ismétlésre" az akkor eredményes projektgazdákat és kivitelezőket hívták meg, ugyanis a nyertesek már egyszer bizonyítottak. Új szervezetek meghívása esetén számukra új módszereket kell kidolgozni, s ismételten ki kell képezni a szükséges szakembereket, miközben ez már adott - hangzik a kuratóriumi elnök érvelése, hozzátéve: két-három év elteltével bővítik majd a kört, de egyelőre az a fontos, hogy a felkészült mentorok minél több ember elhelyezkedését segítsék.
Otthontalanok segítése
Szintén "OFA-hagyomány" a hajléktalanok állásszerzési képességeinek javítása, amelynek elengedhetetlen eleme a szociális háttér megteremtése az érintett egyéni kondícióihoz igazítva. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ebben az évben 50 otthontalan válik munkanélküliből foglalkoztatottá.
A legtöbb beadvány a fővárosból érkezik a pályázati kiírásokra, ez a szakemberek szerint azzal magyarázható, hogy itt a legfelkészültebbek a pályázók, akik nemcsak hamar felismerik a lehetőségeket, de megfelelőképpen elkészítik a dokumentációt is. Jó irány azonban, hogy egyre több pályamű érkezik a kelet-magyarországi térségekből is, például mind többen folyamodnak OFA-forrásokért a munkanélküliségtől sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is. Az OFA programjai – ahogy minden évben, ezúttal is – kísérletiek. Céljuk, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyekről kivitelezőjük bebizonyítja, hogy sikerrel juttatja munkához az állástalanokat. Ha pedig beválik a metodika, egy idő után "kinövi" a közalapítvány kereteit a kezdeményezés, és átadja a helyét újabb próbálkozásoknak. A bevált szisztéma pedig országosan elfogadottá válik, s más forrásokból finanszírozzák azt. Például a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja keretében kérhet és kaphat támogatást, aki az Újra dolgozom, az Új esély vagy a Tranzitprogram forrásaiból szeretne részesedni.
