Az ügynökség által koordinált közösségi akcióprogramok lényege, hogy azokat minden uniós tagállamban azonos időben rendezett sajtótájékoztatón jelentik be, illetve az akcióhetet minden országban ugyanakkor, októberben rendezik meg. Emellett minden évben lehetőség van valamennyi tagállam munkáltatói számára az úgynevezett "Helyes gyakorlat" pályázaton való részvételre.
Nem lehet megszokni
Az "Elég a zajból" szlogen köré rendezett eseménysor kapcsán érdemes elemezni, hogy milyen kockázati tényező a zaj, milyen ártalmakat okoz, illetve miként lehet védekezni ellene.
Közismert: a fejlett ipari országokban a zaj az ember egész életét végigkíséri, tehát a munkahelyi zajexpozíció és -ártalom a komplex problémának csak egy része, bár igen fontos eleme. Károsító hatása függ a hangmagasságtól, a zaj időtartamától, időbeli megoszlásától, valamint az ember nemétől, korától, fizikai állapotától. Egy azonban bizonyos: a zajt nem lehet megszokni.
Noha köztudott – ezt a zajártalommal kapcsolatos szakirodalom bőven részletezi –, hogy az európai városlakók mindennapjainak állandó kísérő jelensége a zaj, számunkra mégis új információ lehet, miszerint a szakértők Budapestet Európa egyik legzajosabb fővárosának tartják.
A zaj ott van valamennyiünk otthonában, a tömegközlekedésben, a munkahelyeken, az iskolákban, a szórakozóhelyeken, tehát hatással van otthoni, közlekedési, tanulási és munkatevékenységünkre, de pihenésünkre is. Ugyanakkor a technológiai fejlettség jelenlegi szintjén – de a belátható jövőben is – sok munkahelyen számolni kell jelenlétével. Mindebből nyilvánvaló, hogy ez az ártalom olyan munkahelyi kockázati tényező, amelynek megszüntetése a technológiai fejlettség jelenlegi szintjén nem lehetséges.
Kollektív védelem
Annak ellenére, hogy a rendszerváltozás után jelentős szerkezeti átrendeződés és technológiai fejlesztés zajlott le a magyar gazdaságban, ma is vannak olyan ágazatok, alágazatok, amelyekben a zajártalom tartós kockázatként továbbra is fennmarad. Ilyenek jellemzően a feldolgozó- és nyomdaipar, a mezőgazdaság, a vas- és az acélipar, a közlekedés stb.
A munkapszichológia évtizedek óta elemzi a fizikai környezet hatását a munkavégző ember közérzetére és a munka hatékonyságára. A vizsgálatok kiterjednek a vizuális és az akusztikai környezetre, a munkahelyi klímára, a légszennyeződésre és a meteorológiai tényezőkre is.
Az üzemi zaj hatásait Magyarországon a '60-as évektől kezdve folyamatosan figyelemmel kísérik, a '70-es évektől kezdve pedig "zajszabványok" állnak rendelkezésre. A munkáltató kötelezettsége tehát abban áll, hogy a lehetőségekhez képest mérsékelje, minimalizálja mindazokat a tényezőket, amelyek a munkavállaló halláscsökkenéséhez, -károsodásához vezethetnek.
A védekezés műszaki, szervezési és orvosi feladat. A műszaki védekezés szempontjából a kollektív védelem elsődlegességét kell hangsúlyozni. Léteznek ugyanis olyan műszaki megoldások (zajszigetelés, -csökkentő falak stb.), amelyek alkalmasak nem csupán a munkavállalók, hanem a zajhatás közvetlen közelében tartózkodók megkímélésére is. Ha e kollektív védelem csak korlátozott eredményre vezet, egyéni védőeszközök alkalmazásával kell óvni a zajhatásnak kitett dolgozókat a visszafordíthatatlan halláskárosodástól.
A zajjal szembeni védekezés másik módszere a munkaszervezés lehet, amelynek eredményeként a zajexpozíciós idő csökkenthető. Ugyanakkor az ártalomnak kitett munkavállalók folyamatos ellenőrzése a foglalkozás-egészségügyi alapellátás feladata.
Oktatás és tájékoztatás
Tekintettel arra, hogy a zajártalom életünk minden területén fenyeget, kiemelt szerepe van a folyamatos oktatásnak, felvilágosításnak, tájékoztatásnak. E tekintetben meghatározó az életkörülmények állandó figyelemmel kísérése már a gyermekkortól kezdődően, annál inkább, mert a gyermekek már saját közösségeikben is fokozott zajhatások között élnek. Nem beszélve arról, hogy a fiatalok szórakozása is "zajos" intézményekben történik.
Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokról szóló hatályos miniszteri rendelet szerint rendkívül fontos a munkavállaló hallásvizsgálata és mindazon körülmények felderítése és figyelemmel kísérése, amelyek halláskárosodáshoz vezethetnek. Tudni kell: a halláskárosodás visszafordíthatatlan folyamat, ezt csak lassítani lehet, de megállítani nem. Tekintettel arra, hogy a zajártalom mindennapi életünk velejárója, a zajcsökkentés nem csupán a munkahelyek problémája. Úgy véljük, a közös uniós fellépés és az akciók talán ráirányítják a tagállamok társadalmainak figyelmét korunk e lényeges civilizációs ártalmának veszélyére és mérséklésének fontosságára, amelyben kiemelt szerepet kell szánni a nevelésnek, a tudatformálásnak.
A 2005. évi "Helyes gyakorlat" pályázattól a munkáltatók azt várják, hogy – főként azokban az iparágakban, amelyek leginkább érintettek a zajártalomtól – olyan megoldások váljanak közkinccsé, amelyekkel a munkavállalók halláskárosodása eredményesen csökkenthető.
