Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Moratórium a feketemunkára

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvényt módosító 2005. évi LI. törvény az adómoratóriumot ismét meghoszszabbítja egy évvel. A Magyar Közlöny 81. számában található jogszabály kimondja, hogy az adóellenőrzés során megállapított színlelt szerződéssel (szürkemunka) vagy szerződéskötés nélküli foglalkoztatás (feketemunka) miatt meg lehet állapítani az adó- és járulékkötelezettséget, de végrehajtani nem lehet. Ennek az a feltétele – és ebben található a módosítás –, hogy 2006. június 30-áig terjed az az átmeneti időszak, amely alatt a munkáltató korrigálhatja a munkajogi hibát, és a munkavállalót biztosítottként bejelentheti, illetve erről értesítheti az adóhatóságot. Nem kell tiszta jogi helyzetet teremteni olyan jogviszonyok esetében, amelyek a fenti időpontig megszűntek.

Azoknál a munkaadóknál, amelyeknél 2006. július 1-jét követően kerül sor adóellenőrzésre, és az ellenőrzés bejelentési, nyilvántartási, bevallási, befizetési szabálysértést nem állapít meg, a 2006. július 1-jét megelőző időszakot visszamenőleg nem lehet vizsgálni.

A törvény csak az adóellenőrzés vonatkozásában tartalmaz megállapításokat. A szürke- és feketemunka megállapításakor a munkaügyi és szabálysértési bírságok kiszabhatók a munkáltatókkal szemben, csak az adójogi következmények alól mentesítik őket a fenti szabályok.

A törvény 2005. június 25-én lépett hatályba. Ugyanakkor információink szerint lehetséges, hogy az új szabályozást szinte azonnal el is törlik, figyelemmel arra, hogy ezt a törvényt képviselők nyújtották be az Országgyűléshez, és ez a szabályozás a Kormány támogatását nem élvezte. Erre azonban csak ismételt törvényi rendelkezéssel kerülhet sor, melyről – elfogadása esetén – lapunkban szintén beszámolunk.

Változások a vállalkozói járulék szabályaiban

2005. május 10-étől hatályos az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény, mely – többek között – módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben 2005. január 1-jétől bevezetett vállalkozói járulék szabályait.

A 4 százalékos vállalkozói járulék megfizetése alól – melyet az egyéni és társas vállalkozók kötelesek fizetni – bizonyos esetekben kivételképpen mentesülni lehet. Ilyen például a heti 36 órás munkaviszony melletti vállalkozás, illetve a nyugdíjjogosultság. Ez a kör most kiegészül az oktatási intézmény nappali tagozatán történő tanulmányokat folytató vállalkozóval. Egy értelmezési szabályt is tartalmaz a törvény, mivel előírja, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

További változás, hogy a törvény rendezi azt a helyzetet, ha valaki egyszerre egyéni és társas vállalkozó is. Ebben az esetben a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amenynyiben valaki több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben társadalombiztosításijárulék-fizetésre kötelezett.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be. Atársas vállalkozás a tárgyévet követő év január 31-éig, a tagsági jogviszony év közben történő megszűnése esetén a tagsági jogviszony megszűnésekor elektronikus úton vagy mágneses adathordozón adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az adóévre levont, megfizetett vállalkozói járulékról, megjelölve a társas vállalkozó nevét, adóazonosító jelét, a járulékalapot, a járulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalkozói járulék teljes összegét, ebből az érintett vállalkozóra vonatkozó összeget.

A vállalkozói járulék bevallásának, befizetésének ellenőrzése az állami adóhatóság feladata. Az állami adóhatóság a befizetett járulékot átutalja a Munkaerő-piaci Alap javára. A munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Felnőttképzési foglalkoztatási támogatások

A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének felhasználásáról szóló 8/2003. (VII. 4.) FMM rendeletet a Magyar Közlöny 73. számában kihirdetett 7/2005. (VI. 1.) FMM rendelet módosította. A szabályozás június 4-én lépett hatályba. A jogszabály bevezet néhány új támogatási típust.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett számára egyedi döntéssel támogatás nyújtható a nála végrehajtott, 500 főt meghaladó létszámleépítéssel érintett munkavállaló elhelyezkedését elősegítő vagy munkahelyének megtartását célzó képzés díjának részben vagy egészben történő megtérítésére. Az utóbbi célú támogatáshoz az szükséges, hogy a hozzájárulásra kötelezett egy évi továbbfoglalkoztatást vállaljon.

Támogathatók a regionális képző központok is a felnőttképzési feladataik ellátásához, valamint technikai feltételeinek fejlesztéséhez. Ugyanezen célokra a Nemzeti Felnőttképzési Intézet is támogatásban részesülhet.

A támogatásokról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt, az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének figyelembevételével.

A rendelet a támogatásokra kiírt pályázatok eljárási szabályait is pontosítja. Az új 19/A § felhatalmazást ad a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek, hogy az adott program teljes körű végrehajtását a miniszter döntése és utasítása alapján ellássa.

Lapzártánkkor még nem hirdették ki a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény legutóbb elfogadott módosítását, amely szerint támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgáraként tartózkodási engedélylyel rendelkezik. A szomszédos államokban élő magyarok támogatási lehetőségeit is szabályozza. (Az október 1-jétől hatályos változásokat augusztusi számunkban részletesen ismertetjük.)

Rendezett munkaügyi kapcsolatok

A 1056/2005. (V. 31.) Korm. határozat (Magyar Közlöny 72. szám) a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumainak az állami támogatások odaítélése során történő figyelembevételéből adódó feladatokról szól. 2006. január 1-jén kell hatályba lépnie az erről szóló jogszabálynak, mely meghatározza, melyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumai, ezt követően valamennyi állami támogatásról szóló jogszabály ezeket fogja megjelölni a támogatás odaítélésének egyik feltételeként. Így a pályázók munkáltatói minőségének vizsgálatára is sor kerül a jövőben.

Országos Képzési Jegyzék

A Magyar Közlöny 69. száma tartalmazza az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletet módosító 14/2005. (V. 26.), szintén az oktatási miniszter által kiadott jogszabályt. Arendelet értelmezi a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben található "második és további szakképesítés" fogalmát. A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja szerint második és további szakképesítés minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő – államilag elismert – szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés. Ennek kapcsán a rendelet új szabálya kimondja, hogy a nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon történő ellátását biztosító képzésben megszerezhető szakképesítésnek kell tekinteni azt a szakképesítést, melynek megszerzéséhez jogszabály szakmai előképzettséget ír elő.

A rendelet kiegészül néhány új, állam által elismert szakképesítéssel is, mint pl. az adóigazgatási szakügyintéző, értékpapír-piaci szakértő, ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő, költségvetési gazdálkodási szakügyintéző.

65 éves közalkalmazottak és köztisztviselők

A Magyar Közlöny 75. számában található a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról meghozott 2005. évi XL. törvény. A szabályozás lényege, hogy visszaállítja a 2004. december 31-ei állapotot, vagyis eltörli azt a szabályozást, amely 65 éves korban törvény erejénél fogva – felmentési idő nélkül – megszüntette volna a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyt. A korhatár a köztisztviselők esetében ismét 70 év, a közalkalmazottaknál pedig megszűnik az életkori korlátozás. A törvény június 12-étől hatályos.

Munkanélküli helyett álláskereső

Lapzártánkkor kihirdetésre vár a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény legújabb módosítása. Ennek értelmében egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg támogatás. A munkavállaló e munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a dolgozó közhasznú munkára közvetítés időpontjában nem jogosult álláskeresési járadékra (munkanélküli járadékra), vállalkozói járadékra.

A módosítás a munkanélküli kifejezést az álláskereső titulussal váltja fel. A munkanélküli-ellátás helyett álláskeresők támogatásáról, munkanélküli-járadék helyett pedig álláskeresési járadékról beszélhetünk a jövőben. (A novembertől hatályos újdonságokkal következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

Prémiumévek

Október 1-jétől változik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény. A lapzártánkkor még ki nem hirdetett jogszabály bizonyos körben kiterjeszti a programot valamennyi, költségvetési fenntartási körbe nem tartozó munkavállalóra és munkáltatójukra. (A módosítással következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

Ellenőrzés az építőiparban

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, nemrég elfogadott törvénytől azt várják, hogy hatásaként csökkenjen a munkavállalók kiszolgáltatottsága, erősödjön az építés pénzügyi morálja, az eddiginél kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a korrekt, megbízható cégek. A július 15-étől hatályos, lapzártánkkor kihirdetésre váró jogszabályt következő számunkban részletesen ismertetjük.)

START-kártya

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény – lapzártánkkor kihirdetésre váró módosítása szerint pályakezdő fiatalnak minősül a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy. (Az októbertől hatályos változásokkal augusztusi számunkban részletesen foglalkozunk.)

Felmondási tilalom

A munkáltató ezentúl nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a korábban szabályozott okokon túl a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság idején sem. A Munka Törvénykönyvének módosítása a Magyar Közlöny 86-os számában jelent meg.

AM-könyv-változások augusztus elsejétől

Az 1997. évi LXXIV. törvény augusztus 1-jén több ponton módosul. (Az augusztusig érvényes szabályokról lapunk 29. oldalán olvashatnak.)

AM-könyvvel foglalkoztatható külföldiek

A módosítás alapján alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel foglalkoztatható az a külföldi,

– akinek magyarországi munkavállalásához az Flt. szerint nem kell engedély,

– aki magyar állampolgár Magyarországon együtt élő házastársa, magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.

A felsoroltakon kívül külföldi csak mezőgazdasági idénymunkát végezhet AM-könyvvel (egy évben legfeljebb hatvan napot.)

Tilalom

A munkáltatónál alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az ugyanazon munkáltatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható.

Időbeli korlátozás

Több, de legalább három természetes személy munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó alkalmi foglalkoztatás esetében a munkavállaló összesen kettőszáz napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban. A természetes személy munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója egy munkáltatónak minősül. Nem tekinthető természetes személy munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben.

Ha a munkavállalót más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében, ennek időtartama egy éven belül nem haladhatja meg az említett mértéket.

Az AM-könyv kiállítása, kitöltése

Az AM könyvet a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. A Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére azonban az AM könyv kiállítása

– a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség,

– a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség,

– a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége

illetékességébe tartozik.

A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként – az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.

Igazolás, bevallás

Az alkalmi munkavállaló a tb-ellátásokra jogosultságát az AM-könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolja.

A bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb öszszegének (minimálbér) éves összege, és az Szja-tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja-tv. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.