Az anyaság védelme nemcsak magyar, de nemzetközi kérdés is. 1952-ben elfogadták az anyaság védelméről szóló 103. Nemzetközi Egyezményt, amely Magyarországon 1957-ben lépett hatályba. Az egyezmény a szülő nő számára biztosított szülési szabadság minimum időtartamát, valamint a szülési szabadság igénybevételének módját határozza meg, de rendelkezik a szülő nőt megillető pénzbeli és egészségügyi szolgáltatások igényelhetőségéről is.
Az egyezmény szellemét tükrözik az anyasággal kapcsolatos, Magyarországon hatályban lévő jogszabályok. Az anyaság fontosságának elismerése megmutatkozik abban is, hogy jogszabályaink törvényi szinten szabályozzák a szülő nők számára biztosítandó jogosultságokat. Az egyezmény általános szabályaival szemben azonban a Munka Törvénykönyve és az anyaság kérdését érintő szociális jellegű szabályok az anyákra nézve kedvezőbb szabályokat állapítanak meg.
A várandós kismamákra vonatkozó szabályok
Tekintettel arra, hogy a várandós kismamák fokozott gondoskodást igényelnek, a Munka Törvénykönyve 85. §-a előírja, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket megfelelően módosítani. Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére azonban nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a terhes nő ideiglenesen más munkakörbe kizárólag hozzájárulásával helyezhető át. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól köteles felmenteni, és erre az időre az állásidőre járó munkabért köteles számára folyósítani.
A Munka Törvénykönyve további kedvező rendelkezéseket tartalmaz a várandós kismamára:
– mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára, azaz nem kell külön szabadnapot kiíratnia ahhoz, hogy elmenjen a kötelező orvosi vizsgálatokra,
– nem kötelezhető – beleegyezése nélkül – más helységben végzendő munkára a terhessége megállapításának kezdetétől a gyermek hároméves koráig,
– rendkívüli munkavégzésre nem vehető igénybe a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig.
A gyermekét egyedül nevelő férfira is megfelelően alkalmazandó a második és harmadik rendelkezés.
Szülési szabadság
Míg az egyezmény a szülési szabadság tartamát legalább 12 hétben állapítja meg, a Munka Törvénykönyve 138. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a terhes, illetőleg a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg.
A szülési szabadság kiadása
A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét, a szülést követő egy év elteltéig, a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Felmondási tilalom a szülési szabadság alatt
Az egyezmény kimondja, hogy ha valamely nő szülési szabadság miatt hagyja el a munkáját, munkaadója nem mondhat fel neki jogszerűen sem távolléte alatt, sem olyan időpontra, hogy a felmondási idő az említett távollét tartama alatt járjon le. Ez a rendelkezés is beépült a magyar jogszabályi rendelkezésekbe. A Munka Törvénykönyve felmondási tilalmat állapít meg a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartamára, illetőleg rögzíti, hogy a felmondási idő a felmondási védelem időtartamát követő 30 nap elteltével kezdődhet meg.
Fizetés nélküli szabadság
A gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából a munkavállalót (tehát a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőt) fizetés nélküli szabadság illeti meg. Amunkáltató a munkavállaló kérésére köteles a fizetés nélküli szabadságot kiadni. Mi több, az ebből a célból igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló védelmet élvez, mert a Munka Törvénykönyve felmondási tilalmat állapít meg erre az időszakra.
Munkaidő-kedvezmény
Szoptatásra járó munkaidő-kedvezmény
Sok nő anyagi vagy más okból arra kényszerül, hogy a szülést követő rövid időn belül, azaz még a szoptatási időszak alatt visszamenjen dolgozni. Annak érdekében, hogy a kismama a munkavégzés mellett továbbra is szoptatni tudja gyermekét, a Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár.
Munkaidő-kedvezmény az apának
Annak elismeréseképpen, hogy mind a kismamának, mind pedig a gyermeknek szüksége van az apai jelenlétre és gondoskodásra, a törvény előírja, hogy gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.
Béremelés
A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetési szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell.
Szabadság
A munkavállalónak szabadság jár a szülési szabadság tartamára, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, amit a munkáltató a munkavállaló újbóli munkába állásakor köteles kiadni.
Az anyasági támogatások rendszere
Magyarországon számos támogatás állampolgári jogon jár az anyának, a családnak, míg vannak olyan támogatások, amelyek a szülők biztosítási jogviszonyának fennállásától vagy anyagi helyzetétől függnek.
Állampolgári jogon járó ellátások
Anyasági támogatás
Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal részt vett a terhesgondozáson. Az igényt formanyomtatványon kell benyújtani a szülést követő 180 napon belül a munkáltatóhoz, vagy ha a munkáltató nem rendelkezik családtámogatási kifizetőhellyel, a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságához.
Az anyasági támogatás összege
Az anyasági támogatás összege a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2005-ben havi 24700 forint) 225 százaléka.
Gyermekgondozási segély
A gyermekgondozási segély ("gyes") a gyermek harmadik életévéig jár, havi rendszerességgel. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár a gyes. Agyest a nagyszülő is igényelheti, amennyiben a gyermek az első életévét betöltötte, gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.
A gyes folyósítása alatt a jogosult szülő nem vállalhat munkát a gyermek egyéves koráig, egyéves kora után pedig csak napi négyórás munkát, illetve időkorlátozás nélküli otthoni munkát (például távmunkát) végezhet. Gyest írásban a területileg illetékes Magyar Államkincstár kirendeltségénél lehet igényelni. Összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb öszszegével.
Családi pótlék
A gyermek születése után családi pótlék is megilleti a családot, amelynek havi összege 2005. január 1-jétől
– egygyermekes család esetén 5100 forint,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 6000 forint,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 6200 forint,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 7200 forint,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 7800 forint,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 8400 forint.
A kormány tervei szerint azonban 2006. január 1-jétől várhatóan duplájára emelkedik a családi pótlék összege.
A családi pótlék igénylése
A családi pótlék formanyomtatványon a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságánál igényelhető.
A biztosított szülőt megillető ellátások
Családi adókedvezmény
Családi adókedvezmény adóköteles jövedelem esetén vehető igénybe, azaz a szülőnek olyan jövedelemmel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi az adókedvezmény levonását a személyi jövedelemadóból. A családi adókedvezmény mértéke 2005-ben egygyermekes családoknál havi 3000 forint, kétgyermekes családoknál gyermekenként havi 4000 forint, míg három- és többgyermekes családoknál gyermekenként havi 10 000 forint. A kormány tervei szerint a családi adókedvezményt 2006. január 1-jétől megszüntetik az egy- és kétgyermekes családok esetében, és korlátozzák a három- és többgyermekes családoknál.
A terhességi-gyermekágyi segély
A terhességi-gyermekágyi segély annak a kismamának jár, aki a gyermeke születését megelőző két évben legalább 180 napig biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A180 napba beszámítják a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét, valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét is.
A terhességi-gyermekágyi segély időtartama
A kismamát terhességi-gyermekágyi segély maximum 168 napig illeti meg.
Amikor nem jár terhességi-gyermekágyi segély
Nem jár terhességi-gyermekágyi segély annak a kismamának, aki a szülési szabadság ideje alatt teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen díjazás ellenében (kivéve a szerzői díjat vagy az szja alól mentesített tiszteletdíjat) munkát végez.
A terhességi-gyermekágyi segély mértéke
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka.
A segély igénylése
A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál, ha nincs ilyen, a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága illetékes igazgatóságánál, illetőleg a vállalkozásszékhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kell benyújtani.
A gyermekgondozási díj ("gyed")
A terhességi-gyermekágyi segély 168 napos időtartamának lejártát követően gyed igényelhető a gyermek kétéves koráig. Gyedet bármelyik szülő igényelhet a saját háztartásában élő gyermeke után. További feltétele, hogy a gyed igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, illetőleg a gyermeket szülő nő esetén a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. Ha a gyermeket szülő nő a gyed igénylésekor már nem biztosított, jogosult lehet akkor is, ha a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, feltéve hogy ezen jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt.
Amikor nem jár gyed
Nem jár gyed annak a szülőnek, aki ezen időszak alatt munkát végez és díjazásban részesül (kivéve a szerzői díjat), valamilyen jogcímen teljes keresetében részesül, egyéb rendszeres pénzbeli ellátásban részesül, gyermekét bölcsődébe vagy bármely más napközbeni ellátást biztosító intézménybe helyezte el. Hangsúlyozandó, hogy szemben a gyessel, a gyed időtartama alatt még napi négyórás munkaviszony sem létesíthető.
A gyed összege
A gyed összege a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de 2005-ben maximum 83000 forint (ezt az összeghatárt minden év elején felülvizsgálják).
A gyed igénylése
A gyed formanyomtatványon a munkáltatónál, illetőleg a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál igényelhető.
A gyermek második életévének betöltését követően a szülő gyest igényelhet, a fentiekben leírt feltételek mellett.
Gyermekápolási táppénz
Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik, és a jogszabályok értelmében meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Keresőképtelenségnek minősül, azaz táppénzre jogosít fel, ha az anya a kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, vagy ha a szülő tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.
Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban:
– egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig,
– egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
– háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42,
– egyedülállónak 84 naptári napon át, valamint
– hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14,
– egyedülállónak 28 naptári napon át.
