×

Külföldi munkavállalók Magyarországon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 88. számában (2005. június 15.)
Az elmúlt évben – Magyarország uniós csatlakozását követően – jelentősen megváltozott a külföldiek foglalkoztatásának itthoni gyakorlata. Egyfelől új elemekkel bővült a korábbi rendszer, másfelől az uniós államokból hozzánk érkező munkavállalók összetétele is megváltozott. Ennek legmarkánsabb jele a szlovák dolgozók megjelenése a magyar piacon. Ugyanakkor a hazai szabályok és az adatgyűjtés nehézségei miatt a statisztikák nem mutatnak valós képet a nálunk dolgozó külhoniak számáról.

Kölcsönzőcégek révén érkeznek a szlovákok

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának évek alatt kialakult rendje egy csapásra megváltozott azt követően, hogy hazánk tavaly május elsejétől az Európai Unió tagja lett. Ez a változás azonban nem egyszerűsödést jelent, sokkal inkább azt, hogy összetettebb lett az EU-s polgárok munkavállalása határainkon belül – foglalja össze az elmúlt év tapasztalatait Molnárné Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője.

A viszonosság elve

A hivatal adatai szerint 2004 végén összesen alig több, mint 53 ezer volt az érvényes munkavállalási engedélyek száma, amelyek több mint a felét – csaknem 35 ezret – román állampolgárok kaptak meg. Területi megoszlás szerint a fővárosban s Pest megyében dolgozott a legtöbb – 27 658 és 11 715 – külföldi.

A csatlakozás előtt a foglalkoztatott külhoniak többségének engedélyt kellett kérni, hogy nálunk dolgozhasson, s ennél kevesebben voltak azok, akik könnyített engedélyt kaptak. A legszűkebb azok köre volt, akik engedély nélkül vállalhattak munkát hazánk területén: például külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagok, illetve külföldi székhelyű gazdasági társaságok fiókjainak és képviseleteinek vezetői, egyházban munkát végzők, nappali tagozatos tanulók.

Jóllehet a rendszer összetettebb lett, egy dolog nem változott, nevezetesen ma is érvényes az elv, miszerint hazánk – hasonlóképpen más országokhoz – védi a munkaerőpiacát, s ezért fő szabályként a külföldiek csak engedéllyel dolgozhatnak határainkon belül. Igaz, e hazai szabályt felülírja a csatlakozási szerződés, illetve az EU azon irányelve, miszerint a személyek szabad áramlását garantálni kell.

Az uniós országokból érkezők számára is eltérőek azonban a rendelkezések. Akorábbi 15 tagország esetében a viszonosság az irányadó elv. Így azon államok, amelyek – mint Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország – korlátozták munkaerőpiacukat, ott mi is ugyanezt alkalmazzuk, s e kör számára kötelező a munkavállalási engedély. A magyar hatóságok megvizsgálják, hogy az adott munkakör betöltésére van-e alkalmas magyar, illetve EGT-állampolgár (valamint annak hozzátartozója), s az illető csak akkor kap "zöld jelzést", ha a vizsgálat eredménye nemleges. E szabály alól is van azonban kibúvó, hiszen ha az érintett korlátozó országokból – a csatlakozás idején vagy azt követően – legalább 12 hónapra kapott engedélyt a munkavállaló, akkor utána erre már nincs szüksége. Emiatt nincs pontos adat arról sem, hogy ezen országból jelenleg hányan dolgoznak Magyarországon.

Kihasználatlan kvóták

Több országgal megállapodást kötött a magyar állam, s kvótákat határoztak meg a foglalkoztatásban. Ezek az államok: Ausztria, ahol a kvóta évente változik, illetve Luxemburg 20, Franciaország 300, Németország 1000 fő évente, illetve a nem uniós tagállamok közül Románia 8000 fő szezonális munkavállaló, valamint 700 fő gyakornokcsere keretében, valamint Svájc 100 fő – ugyancsak évente. Ezen kétoldalú egyezmények azonban meglehetősen kihasználatlanok.

Azok az államok – Dánia és Norvégia -, amelyek részben korlátozták velünk szemben a munkaerőpiacukat, ugyanilyen elbánásban részesülnek Magyarország részéről, míg három ország – Nagy-Britannia, Írország és Svédország – polgárai engedély nélkül is elhelyezkedhetnek nálunk, hiszen ők megnyitották munkaerőpiacaikat a magyarok előtt.

A korábbi 15 EU-tagországból érkezett munkavállalók hozzátartozóinak munkavállalását szintén szabályozza a csatlakozást követően alkalmazandó, a munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló kormányrendelet. E körnek nincs szüksége munkavállalási engedélyre akkor, ha a csatlakozás időpontjában jogszerűen élt Magyarországon, illetve ha a csatlakozás után érkezve legalább 18 hónapot jogszerűen él hazánkban. Ez utóbbiak tekintetében nincs szükség 18 hónap magyarországi tartózkodásra a csatlakozást követő harmadik évtől, vagyis 2006. május 1-jétől.

Határ menti anomáliák

A velünk együtt uniós taggá váló tíz országból engedély nélkül is dolgozhatnak nálunk, ám esetükben bejelentési kötelezettség van. Igaz, ennek elmulasztását nem szankcionálja a magyar jog, ezért a munkaadók többsége ezt nem is veszi komolyan.

Ez az a szabály, amit most kihasználnak a magyar határhoz közeli szlovák munkaerő-kölcsönző cégek, s aminek nyomán Szlovákiából több tízezer dolgozó jön naponta a határhoz közeli munkahelyekre dolgozni a magyarnál alacsonyabb bérért. Ezt azért tehetik meg, mert a szlovák kölcsönzővel állnak munkaviszonyban, s így rájuk a szlovák és nem a magyar jogszabályok vonatkoznak. Mivel a bejelentési kötelezettség elmulasztásának nincs jogi következménye, így ezt a cégek túlnyomó többsége nem is teszi meg. Ennek azonban komoly következménye lehet Brüsszelben. A magyar kormány ugyanis a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára tehetne lépéseket – úgynevezett védintézkedést – munkaerőpiacunk védelmében. Annál inkább, hiszen a mára kialakult helyzetre elmondható: a magyar munkavállalók foglalkoztatási esélyeit rontja a külföldiek megjelenése. Ám ehhez – a védintézkedésre vonatkozó kérést alátámasztó – regionális szintű adatokra lenne szükség. Ilyen pedig nincs, lévén a hazai munkaügyi statisztika – a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt – a szlovák állampolgárok jelenlétéről nem pontos.

Hiányzó statisztikák

A hivatalos magyar adatok szerint – amelyeket a Foglalkoztatási Hivatal közölt – 2004 végén 1619 szlovák állampolgárnak volt érvényes munkavállalási engedélye, s decemberben egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak ki. A foglalkoztató cégeknek ugyanis nincs lehetőségük ezeket kiadni. Ezért aztán a magyar kormánynak nincs eszköze ahhoz, hogy fellépjen munkaerőpiaca védelmében. Nem hivatalos információk szerint a legrosszabb a helyzet Komárom és Győr térségében, ugyanis oda érkeznek legtöbben a szomszédos országból. Ugyanakkor a hivatalos statisztika szerint e két megyében ezer, illetve 281 – szomszédos országbeli – munkavállalónak volt engedélye.

Szakemberek már arról is tudnak, hogy Lengyelországból hozzák kölcsönzőcégek beiktatásával a dolgozókat. Amagyar munkáltatóknak ez a foglalkoztatás – még a járulékos költségekkel együtt is – megéri, hiszen ezek a munkavállalók olcsóbbak, mint a magas bérterhekkel járó magyar alkalmazottak foglalkoztatása. Ugyanakkor a többi, velünk együtt csatlakozott országból érkező nálunk dolgozókról sincsenek adatok. Ám a munkaügyi szakemberek szerint számuk nem lehet jelentős.

Az EU-országokból érkezők körében az elmúlt évben tapasztalható jelenség, hogy a munkavállalókat sok esetben a más céllal még 1997-ben bevezetett alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Ezt a lehetőséget főként a velünk együtt csatlakozott országokból érkező szlovák, illetve szlovén munkavállalók használják ki.

Sokan jönnek Romániából

Nehezedett az úgynevezett harmadik országból érkezők munkához jutása, hiszen az ő esetükben már nemcsak azt kell vizsgálniuk a magyar hatóságoknak, hogy van-e megfelelő hazai jelentkező az adott állásra, hanem azt is, hogy van-e olyan kiközvetíthető EGT-állampolgár, illetve annak hozzátartozója, aki álláskeresőként van nyilvántartva, és rendelkezik a szükséges alkalmazási feltételekkel. Változatlanul fennáll végül az a követelmény, hogy a foglalkoztató érvényes munkaerőigénnyel rendelkezzen. Ez utóbbi akkor áll fenn, ha legalább 30 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben nyújtották be, illetve ha 60 napnál régebben jelezték az igényt, akkor ezt legalább 60 naponként megújították, s a legutolsó megújítás 60 napnál nem régebbi. Az engedély legfeljebb egy évre adható és meghosszabbítható.

Miniszteri rendelet szabályozza azokat az eseteket, amikor az engedély kiadásához nem szükséges vizsgálni a hazai munkaerőpiacot. Például akkor, ha a munkavállalás nemzetközi szerződés keretében valósul meg, ha a harmadik országból érkező illető kulcsszemélyzetnek minősül, de a jogszabály – mások mellett – e körbe sorolja a sportolókat, a művészeket, az oktatási és a tudományos munkát végzőket is.

A kritériumok között humanitárius szempontok is szerepelnek. Szintén ez a miniszteri rendelet szabályozza azon eseteket, amikor nincs szükség engedélyre a munkavállaláshoz harmadik országból érkezetteknek. Idetartoznak – például – a diplomáciai képviseletek munkatársai, a külföldi többségi tulajdonban lévő cégek vezetői, nemzetközi szervezetek alkalmazottai, a Leonardo da Vinci-program keretében nálunk dolgozók, vagy éppen a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert külföldiek.

Bár a harmadik országból érkezők engedélyének megszerzése nehezedett, ennek ellenére még mindig Romániából jönnek a legtöbben, hogy munkát vállaljanak Magyarországon. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2004 decemberében összesen 35 221 érvényes engedély volt román állampolgárok kezében; a tavalyi év utolsó hónapjában több mint 3 ezer engedélyt adtak ki. A román állampolgárok mellett még ukránok rendelkeznek nagy számban munkavállalási engedéllyel nálunk. Csaknem 9 ezer érvényes engedély van a birtokukban, és az adatok szerint 2004 decemberében 900 ilyen dokumentumot vehettek kézhez.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem