×

Bértarifarendszerek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 78. számában (2004. augusztus 15.)
Az ágazati párbeszédbizottságok felállásával és működésével lehetővé válik, hogy az egyes szakmák képviselőinek bérminimumokat, bértarifákat állapítsanak meg a szakma erre felhatalmazott képviselői. A folyamat még igencsak a kezdeteknél tart. Alábbi cikkünkben a bértarifa lényegét ismertetjük.

A gyakorlatban, ha bértarifarendszerről beszélünk, akkor általában csak a bérek mértékére, az egyes "lépcsők vagy kockák" egymásra épült struktúrájára gondolunk. Holott a bértarifarendszer két egymástól elválaszthatatlan elemből áll. Az alapot a munkaminősítési (besorolási) rendszer jelenti, amikor az egyes tevékenységeket egymástól jól körülírtan elkülönítjük, csoportosítjuk. Ezek meghatározására a szakma, illetve a szakirodalom sokféle módszert ismer. A második elem, a bértételek meghatározása az egyes munkakategóriákra épül fel. Ez szintén többféle lehet, például csak az alapbért határozzák meg, ami lehet fix összegű, alsó-felső határok megállapításával, viszonyítási százalék meghatározásával, felső korlát beiktatásával stb.

Besorolási rendszer

Magyarországon az 1992-ben elfogadott miniszteri rendelet [6/1992. (VI. 27.) MüM] a hagyományos gyakorlat alapján munkakategóriákba, besorolási rendszerbe osztályozza a munkavállalókat.

Külön csoportot képeznek a nem fizikai munkát végzők, ezen belül is a vezetők, illetve az egyéb szellemi foglalkozásúak. A középvezetők és a többi szellemi foglalkoztatott esetében az iskolai végzettségnek, valamint a szakmai képzettségnek s a felelősség mértékének van szerepe. A szakmai hierarchián lefelé haladva a gyakorlat is besorolási tényező.

A fizikai munkát végzőknél a képzettség, az adott tevékenység begyakorlásához szükséges időszak, az önállóság, a kreativitás, a több szakma ismerete, valamint a munkakörülmények differenciálása alapján áll össze a besorolási rendszer.

A versenyszférában, a rendeletben előírt besorolási kategóriák alkalmazásának elsősorban statisztikai szempontból és a kollektív szerződések megkötésekor van szerepe. A rendszer alkalmazása abban az esetben nem kötelező, ha munkáltatói érdekképviselet kötött kollektív szerződést. Ekkor el lehet térni a besorolási feltételektől és kategóriáktól. Ha azonban a jogszabálytól eltérő rendszer van érvényben, akkor az alkalmazott módszert a rendeletben előírt kategóriáknak "meg kell feleltetni", mert statisztikai adatgyűjtést, információt csak azonosítás alapján lehet nyújtani.

Vitázó felek

A versenyszférában a jogszabály csak a minimálbért határozza meg alapbérként. Az Országos Érdekegyeztető Tanács a 6/1992. besorolási rendelet és a mindenkori minimálbérek alkalmazásával ajánlást dolgozott ki és adott közre még 1993-ban. Ez az ajánlás szorzószámokat tartalmaz a különböző munkaköri kategóriákra. Bár nincs kötelező jellege, a különböző szakmákban mégis irányt szab a bértárgyalások során.

A munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek között évek óta vita tárgyát képezi, hogy készüljön-e országos érvényű egyszerűsített bértarifarendszer, kötelező érvényű bértételekkel. A munkaadók vitatják ennek szükségességét. Érveik szerint országos szinten, a minimálbéren kívül nincs értelme kikötni semmilyen bérkategóriát, annak csak szakmai szinten van létjogosultsága. Tulajdonképpen az egységes minimálbér is torz állapotokat eredményez az egyes ágazatokban, szakmákban.

Álláspontjuk szerint a bérek mértéke, illetve meghatározása ágazatonként, szakmánként eltérő helyzetet teremt, amit a munka- és gazdasági feltételek alakítanak ki. Következésképpen tarifaautonómiával kell szabad kezet adni a megállapodást kötő feleknek.

A most alakuló, s majd véglegesen felálló ágazati párbeszédbizottságoknak lesz a feladatuk, hogy bérmegállapodásokat kössenek.

Az azonosnak tekinthető munkákra, munkakörökre épülő bérkategóriákat általában alapbérként szokták kezelni. Lényeges, hogy ez egy-egy szakmán, ágazaton belül azonos rendező elvek szerint legyen meghatározva.

A személyi alapbér a munkaszerződés kötelező része, s a teljesítménybéres rendszerek, bérpótlékok, bérösztönzök alapja. Az állásidő, illetve a távolléti díj meghatározásának az eleme. Ugyanakkor – a statisztikai adatgyűjtés alapján – információt nyújt az ágazaton belüli bérarányokról.

Nyilvánvaló, a stabil rendszer kialakítása lehetővé teszi: ha új munkakör keletkezik egy munkahelyen, akkor nem kell az egész munkaminősítési, -besorolási rendszert újból kialakítani, átdolgozni, hanem csak be kell illeszteni a legmegfelelőbb csoportba.

Együttműködő partnerek

A megalakuló ágazati párbeszédbizottságoknak mindenekelőtt az a legfőbb feladatuk – legalábbis a kezdeti időszakban -, hogy az ellentétes álláspontokat kölcsönösen elismerjék, s konszenzuskereséssel képviseljék saját szakmájukat, legyen az gazdasági, társadalmi, képzési érdek. Természetesen csak kellő tapasztalatok, felhatalmazottság és háttér birtokában lehet eljutni a megállapodások megkötéséhez. Ez a bértarifarendszerek kialakítására is vonatkozik.

Ennek érdekében célszerű tanulmányozni, hogy az adott szakmában milyen lehet a besorolási rendszer szerkezete. A versenyszféra ágazatai esetében a kiindulásnál segítséget jelenhet a jelenleg érvényben lévő, már említett munkaminősítési rendszer.

Összevontabb vagy tágabb besorolási rendszer kialakításához hasznos a szakirodalmat tanulmányozni, illetve az európai országok hasonló ágazataiban kialakult gyakorlatot megismerni.

A besorolási kategóriákhoz rendelt bértételekre az adott szakmában célszerű kötelező megállapodást kötni, mert ez teremti meg az ágazaton belüli versenyfeltételeket, illetve a megfelelő bérarányokat.

Ugyanakkor az első ágazati bértarifarendszer kialakítását meg kell előzze annak felmérése, hogy az adott szakmában működő különböző munkáltatóknál mennyi a ténylegesen kifizetett alapbér, illetve milyen felépítésűek a kereseti elemek. De a már tarifamegállapodással rendelkező szakmákban szintén célszerű – a változó munkaerő-piaci helyzet miatt – az arányokat áttekinteni, esetleg módosítani.

A bértételeket illetően az országos minimálbéren kívül nincs semmilyen kötelező előírás. Azonban az Országos Érdekegyeztető Tanács éves ajánlásait a keresetek növelésére célszerű figyelembe venni, mert ennek orientáló hatása van. Végezetül nagyon fontos, hogy a tárgyalások során a felek azonos adatforrásból dolgozzanak, illetve azonos fogalmakat használjanak.

Mint jeleztem, az ágazati párbeszédbizottságok feladata a kezdeti időszakban nem okvetlenül a bértarifarendszerek megállapításával kezdődik. Azonban – a már említett körülmények figyelembevételével – a tájékozódást, a felkészülést meg lehet kezdeni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem