Munkanélküliség – számokban
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén március és május között 6 százalékos – az egy évvel korábbihoz képest 0,4 százalékponttal magasabb – volt a munkanélküliségi ráta. Ugyanebben az időszakban – szintén a KSH közlése szerint – a foglalkoztatottak száma 3 millió 898 ezer volt – az előző év hasonló időszakához képest mintegy 1 százalékkal nagyobb. A munkaügyi tárca összegzése szerint a regisztrált munkanélküliek száma júniusban 14 778-cal csökkent, ekképpen a hónap végén 336 181 állástalant tartottak nyilván a munkaügyi központok.
Bővülő hitelkeret
A Széchenyi-kártyával igénybe vehető hitelkeret – július elsejétől – 5 millió forintra emelkedett. A kölcsönt az érdekeltek – akiknek köre a szövetkezetekkel és a részvénytársaságokkal bővült – a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél, az OTP Bank Rt.-nél, illetve a Postabank Rt.-nél igényelhetik. Jelentős változás, hogy a kamarai tagság immár nem feltétele a Széchenyi-kártya igénybevételének. A kölcsön biztosítéki rendszere változatlan, nevezetesen: a magánszemély, illetve a tulajdonosok készfizető kezessége mellett a Hitelgarancia Rt. vállal biztosítékot a hitelek 73 százalékának visszafizetésére. Negyedévente a korábbi 50 százalékos mértékhez képest csak a hitelkeret 20 százalékáig kell előtörleszteni; az összeg a törlesztést követően ismét igénybe vehető. Az 500 ezer, illetve egy-, két-, három-, négy- és ötmillió forint összegű hitelkeretet "megnyitó" kártyáért 13 ezer, illetve 35 ezer forint összegű kártyadíjat és 1 százalék garanciadíjat kell fizetni. A hitel kamata BUBOR plusz egy százalék. A megemelt összegű kölcsönigényeket – július elsejétől – a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége irodáiban lehet benyújtani.
PHARE-források közmunkára
A közmunkák finanszírozására fordítható, 4 ezer állástalan foglalkoztatására elegendő 3 milliárd forintos ez évi keret 7,5 milliárd forintnyi PHARE-forrással bővül az idén. Ez utóbbi pénzösszeg a tartósan munkanélküliek, a halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve elsősorban a romák képzését és foglalkoztatását elősegítő programok finanszírozására fordítható. A "Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen" elnevezésű program két ütemben valósul meg: az első körben júniustól szeptember 24-ig lehet benyújtani az ajánlatokat, s 2,56 milliárd forint áll rendelkezésre a pályázók támogatásához. A második pályázatot az év végéig írják majd ki, s azzal 4,7 milliárd forint segíti a munkaerő-piaci reintegrációt. A projekt legfőbb célja a kirekesztődés által leginkább veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztatása és visszavezetése a munka világába. A programra Magyarország egész területéről pályázhatnak az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a civilek által vezetett partneri szervezetek. A projektbe nonprofit állami és nem állami szervezetek, valamint – foglalkoztatóként – forprofit szervezetek is bevonhatók. Az első körben pályázónként 156-195 millió forint közötti összeg nyerhető el. Egy-egy igénylőnek legalább 50 munkanélküli másfél éves foglalkoztatását, képzését, reintegrációját kell vállalnia oly módon, hogy közben bővüljenek a helyi szociális szolgáltatások. A második körben egy-egy igénylő 52-78 millió forintos támogatáshoz juthat. Ennek keretében ugyancsak legalább ötven halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban tartósan állástalan roma személy 8,5 hónapos foglalkoztatását, képzését kell vállalni úgy, hogy a közmunkába bevont munkavállalók életkörülményei is javuljanak. A rendelkezésre álló források mintegy 30-30 program finanszírozását teszik lehetővé. A támogatásokból a projektek költségeinek 90 százaléka finanszírozható. A pályázóknak 10 százalékos önrésszel kell rendelkezniük. Az elnyert pénzből 20 százalék használható fel beruházásokra, míg 80 százalék a bérjellegű, illetve a képzési és a felkészítési költségekre. Minden további információ megtalálható a pályázati útmutatóban, amely az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Irodánál (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. szám alatti címen) található meg, illetve elérhető a www.esf.hu, valamint a www. fmm.gov.hu és a http://europa.eu. int/ europeaid/index_en.htm internetes honlapokon.
Érdekvédők szövetsége
Négy szakszervezet részvételével júniusban megalakult a Magyar Energiaipari Szakszervezetek Szövetsége. A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, a Mol Vegyész Szakszervezete, a Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet, valamint a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által létrehozott érdekvédelmi szövetség célja, hogy az eddigieknél szorosabb együttműködést valósítson meg a munkavállalók érdekeinek eredményesebb képviselete végett. A szövetség fontos feladatának tekinti az európai üzemi tanácsi rendszer kiépítésében való részvételt is.
Civil párbeszéd
Az Európai Bizottság "Civil párbeszéd a kibővített Európai Unióban" címmel júniusban konferenciát rendezett Budapesten. A tagjelölt országok, illetve a tagállamok szociális és foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó civil szervezeteinek, minisztériumainak, egyetemeinek és kutatóintézeteinek képviselői – mintegy 150 résztvevő – a kormányok és a civil szervezetek együttműködésének lehetőségeit és kereteit tekintették át. A konferencia fórumot teremtett a foglalkoztatási és szociális területen elért eredmények és a még megoldásra váró feladatok áttekintésére is.
Elmarasztaló ICFTU-jelentés
A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (ICFTU) Brüsszelben kiadott, a szakszervezeti jogok kelet-közép-európai érvényesülését vizsgáló, 2002. évi jelentése Magyarországot is elmarasztalja. Ezek szerint a munkaadók beavatkoznak a szakszervezet létrehozásába vagy a már működő érdekvédelmi szervezetek tevékenységébe, korlátozzák a kollektív tárgyalásokhoz fűződő jogokat, illetve információkat tartanak vissza annak érdekében, hogy gátolják a dolgozók érdekeinek hathatós védelmét. A jelentés azt is megállapítja, hogy a privatizációt követően a térségben általában is romlott a szakszervezeti jogosítványok tiszteletben tartása.
Hitelprogram Hajdú-Biharban
A tervek szerint – a főváros, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye példáját követve – Hajdú-Bihar megyében is elindul a mikro- és kisvállalkozókat támogató hitelprogram. A részletek kimunkálását követően a vállalkozók várhatóan már az év végétől igényelhetik a beruházásokhoz, a fejlesztésekhez, illetve a forgóeszköz finanszírozására szolgáló hiteleket. Az egymilliárd forintos alappal induló konstrukció a mikrohitelhez hasonlóan működne. A működtetés során a vállalkozások jövőjére, a megvalósítható üzleti tervre kerül a hangsúly.
Minisztériumi költségcsökkentés
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium – a tárcákat érintő költségcsökkentés során – 300 millió forintot takarít majd meg. A kiadások visszafogása azonban nem érinti a pályázatok pénzügyi forrásait, a szakmai programok esetében kizárólag a végrehajtási kiadások foghatók vissza: például a projektek népszerűsítésére jut majd kevesebb. Hasonlóképpen a munkaügyi központok esetében sem kerül sor a kiadások jelentős mérséklésére, lévén az intézmények alacsony működési költségekkel tevékenykednek. A Foglalkoztatási Hivatalt érintő 50 millió forintos zsugorítás 174 szervezet között oszlik meg.
Képzési támogatás
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány – a munkaügyi tárca felhatalmazása alapján – pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások saját munkavállalói képzésének támogatására. A felhívás célja, hogy e gazdálkodói kör versenyképessége – a dolgozók szakmai és nyelvi tudásának fejlesztésével – javuljon. A foglalkoztatottak képzésére fordítható támogatás maximális összege pályázónként bruttó 500 ezer forint, mely összegből egy munkavállaló képzésére 100 ezer forint használható fel. Az OFA a vissza nem térítendő támogatást utalvány formájában nyújtja, amit a pályázó a felnőttképzési intézményben érvényesíthet. Az igények benyújtásának határideje július 31. Az elbírálásnál előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek esetében a munkavállalók képzése a vállalkozás tevékenységi köréhez igazodik. A pályázatokat az OFA Közalapítványi Irodához kell eljuttatni (1301 Budapest, Pf. 84, illetve 1037 Budapest III., Bokor utca 9-11.). A pályázati dokumentáció a programnak megfelelő azonosítóra hivatkozva (VFKP/2003) postai úton igényelhető, vagy személyesen átvehető az OFA Közalapítványi Irodában. A pályázati dosszié flopira másolva is kérhető, vagy letölthető az OFA internetes honlapjáról (www.ofa.hu).
Munkavállalás az EU-ban
Magyarország uniós csatlakozását követően a honi dolgozók szabadon vállalhatnak majd munkát Svédországban, Dániában, Hollandiában, Írországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban: ezek az államok ugyanis még átmenetileg sem alkalmaznak majd korlátozó intézkedéseket. Az informatikai szektor közösségi munkavállalási lehetőségeivel foglalkozó – júliusban megtartott – konferencián azt is megtudhatták a résztvevők, hogy Görögország és Olaszország ugyancsak kész a magyar munkavállalók korlátozástól mentes fogadására, ám ez a nyilatkozatuk még megerősítésre vár. Franciaország, Belgium és Finnország viszont már nyilatkozott a kétéves átmeneti korlátozás fenntartásáról, miként Ausztria és Németország is. E kérdésben egyelőre Luxemburg és Portugália álláspontja nem ismert. A jelenlegi tagállamok egyébként legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munkaerő szabad munkavállalását. Az első két évben a tagországok a saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák, majd ezután dönthetnek – elemezve munkaerő-piaci folyamataikat – a korlátozás további, három évre szóló meghosszabbításáról. Az ötödik év végét követően a korlátozás csak bizonyított piaczavarás esetén tartható fenn.
