Munkahelyi ellátás – külső szolgáltatókkal

Új pályán az üzemi étkeztetés

Az immár 900 tagot számláló, győri székhelyű, de országos hatáskörű Élelmezésvezetők Országos Szövetsége két és fél éve alakult azzal a céllal, hogy a közétkeztetésben dolgozók szakmai érdekeit képviselje. Az alapítás óta eltelt, viszonylag rövid idő elégségesnek bizonyult arra, hogy a szövetség vezetői átfogó képet nyerjenek a szakma helyzetéről – állítja Kamocsai Gábor főtitkár.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemi étkeztetés általában a szociálpolitikai ellátás részeként él tovább, és – főleg a multinacionális cégeknél, a nagyvállalatoknál – a béren kívüli juttatások egyik eleme. Gyakran a munkaerő megtartásának is az eszköze. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy az utóbbi évtizedben szinte teljes egészében kiszakadt a termelőcégek, az intézmények szervezeti kereteiből, s piaci tényezővé vált.

A vállalatvezetők külső szervezeteket bíznak meg a közétkeztetés lebonyolításával, pályázatokat írnak ki a számukra, és szerződésben rögzítik a követelményeket, a szolgáltatás feltételeit.

Gyakori, hogy egy-egy közétkeztetési vállalkozás korábbi üzemi konyhákat, étkezdéket bérel ki, és ha lehet, nem csupán "házigazdái" számára főz ebédet, hanem kiszállítva azt, más intézményt is kiszolgál. Az egyik vidéki nagyvárosban például tavaly nyáron egy jó nevű, külföldi érdekeltségű vállalat több mint félszáz konyhát vett át üzemeltetésre, és – többségét korszerűsítve – a teljes területet ellátja. A konyhák számának csökkentése és a nagyobb adagszám ugyanis gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé, a kiszállítással együtt is.

Gazdaságos üzemeltetés

A koncentrációnak azonban hátrányai is vannak. Gyakori gond például a választék szűkülése, azonkívül a nagy konyhák szakácsai a helyi étkezési szokásokhoz, a speciális ízlésekhez – mert van ilyen – nem tudnak kellően igazodni. Az étlap összeállításába is csak korlátozott mértékben szólhatnak bele a megrendelők. A gazdaságosság érdekében vagy engedményt kénytelenek tenni a választék, a minőség rovására, vagy a szolgáltatók váltogatásával próbálják megtalálni a kiutat. Ismert olyan vidéki nagyvállalat, ahol nyolc év alatt öt vendéglátó-vállalatot cseréltek le. Igaz, megtehették, a közétkeztetési vállalkozások piacán ugyanis kiélezett a verseny.

Adómentes kedvezmény

Többtucatnyi megbízható, komoly szolgáltató működik a piacon, amelyeknek a neve önmagában is garancia. Igaz, tisztes számban tevékenykednek a kevésbé ismert vállalkozások is. Márpedig pályázatok esetén valamennyien versenyre kelnek, hogy újabb üzletet szerezzenek. Elsősorban az árban versenyeznek, és a kiírások is erre ösztönzik őket. A pályázatokat közreadó cégeknek ugyanis többnyire konkrét elképzeléseik vannak a szolgáltatásokról, ezen belül az árakról. És rendszerint ez utóbbi szempont alapján döntenek. Ritka, hogy a munkaadók szakértőt vesznek igénybe a pályázatok összeállítására és értékelésére, olyan személyt, akinek édesmindegy, hogy ki lesz a győztes.

Az üzemi étkeztetés korántsem szorítkozik az üzemeken, intézményeken belüli szolgáltatásra. A nagyüzemek környezetében, a hivatali negyedekben mind nagyobb számban nyílnak kifőzdék, gyorsétkezdék, pizzériák, ahol olcsón lehet hozzájutni az egytálételekhez, s az étkezési utalványokat is elfogadják. Nemrég például a győri ipari parkban kifejezetten erre az igényre építve nyitott valaki gusztusos vendéglátóhelyet. Jó érzékkel ott, ahol többtucatnyi cég található, a 20 fős kisüzemtől a 3 ezer alkalmazottat foglalkoztató Philipsig, bár a nagyobbak többnyire házon belül szervezik meg a közétkeztetést. De van ott jó néhány 20, 50, 100 alkalmazottal dolgozó műhely, kft., betéti társaság is. Nekik kapóra jött az élelmes vállalkozó.

Koszmovszky-Pellet Laurent, az Étkezési Utalványforgalmazó Egyesülés alelnöke szerint a szervezetnek nem elhanyagolható szerepe volt abban, hogy az Országgyűlés a múlt év végén módosította a személyi jövedelemadóról szóló, 1995-ös törvény adómentes bevételekre vonatkozó részét. Eszerint 2003. január 1-jétől a munkáltató által adómentesen adható melegétkezési hozzájárulás összege a korábbi 2200 forintról 4000 forintra, a hidegétkeztetésé pedig a korábbi 1400 forintról 2000 forintra emelkedett.

A három francia érdekeltségű szolgáltatót: a Ticket Restaurant Kft.-t, a Le Chéque Déjouner Kft.-t és a Sodexho Pass Hungária Kft.-t összefogó egyesülés ugyan ennél nagyobb értékű emelésre tett javaslatot, ám a döntéssel így is elégedettek. És nem csupán a saját üzleti érdekeik miatt, hanem mert a támogatás hasznos az államnak, a munkaadóknak és nem utolsósorban a munkavállalóknak is.

Kölcsönös előnyök

Az államnak azért előnyös – veszi számba az alelnök –, mert a támogatással, főleg a melegutalványok révén motiválja az alkalmazottakat az egészségesebb életmódra. Franciaországban például kizárólag ez van forgalomban, ott általános, hogy a dolgozók délben leállnak a munkával, és elmennek a közeli büfébe vagy az étkezdébe. Ott egy napijegy értéke azonos egy menü árával.

Magyarország a napi csaknem 200 forintos támogatással még nem tart ott, de a fejlődés tagadhatatlan. Ugyanakkor az államnak azért is hasznos ez a támogatási forma, mert közvetve – a kis étkezdék létrejöttével – is hozzájárulhat a foglalkoztatási helyzet javításához. Másfelől a kereslet növekedése piacot teremthet a mezőgazdasági kistermelőknek.

A munkáltatóknak – a többi között – azért jó ez a támogatási rendszer, mert gyakorlatilag adómentesen emelhetik az alkalmazottaik jövedelmét, és vonzóbbá tehetik számukra a munkahelyet. De jó azért is – és ezt nemzetközi tanulmányok bizonyítják –, mert a dolgozók az étkezés ideje alatt regenerálódnak. Vizsgálatok igazolják, hogy produktívabbá válnak. Végezetül van egy harmadik előnye – teszi hozzá az alelnök –, a közösségformálás. A munkatársak, a kollégák együtt mennek ebédelni, beszélgetnek egymással, amire munka közben nem mindig van alkalmuk.

A franciák az idén éppen tíz éve honosították meg hazánkban a korszerű "jegyrendszert", és bár a munkaadók 80 százaléka még hidegutalvánnyal támogatja alkalmazottait, mégis elmondható, hogy becslések szerint jelenleg Magyarországon mintegy 2 millió 300 ezer dolgozó kap a munkáltatójától adómentes étkezési hozzájárulást, a három cégtől mintegy 15 ezer vállalat, vállalkozás vásárol rendszeresen jegyet.