Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Közúti árufuvarozás
2001. május 1-jén három új rendelet is hatályba lépett a közúti árufuvarozásról.
Belföldi közúti árufuvarozás
Belföldi közúti árufuvarozást a belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó csak abban az esetben végezhet, ha a területi közlekedési felügyelettől belföldi közúti árufuvarozói engedélyt kapott.
Belföldi közúti árufuvarozói engedély annak a vállalkozásnak adható, amelynél
- az ügyvezetést és a szakmai irányítást ellátó személy mind erkölcsi, mind szakmai szempontból kifogástalan előéletű (jó hírnév),
- a szakmai irányítást ellátó személy rendelkezik a vállalkozás viteléhez szükséges, átfogó ismeretekkel,
- a tevékenység megkezdéséhez és folyamatos végzéséhez szükséges pénzeszközök bizonyítottan rendelkezésre állnak.
Nemzetközi közúti árufuvarozás
Nemzetközi közúti árufuvarozás kizárólag csak a Központi Közúti Felügyelet (KKF) által kiadott nemzetközi közúti árufuvarozói engedéllyel végezhető. A nemzetközi közúti árufuvarozói engedélyt a gazdálkodó szervezet kérelmére a KKF abban az esetben adhatja ki, ha a gazdálkodó szervezet
- érvényes belföldi közúti árufuvarozói engedéllyel rendelkezik, és legalább 2 éve – szüneteltetés nélkül – rendszeresen végez belföldi árufuvarozást,
- szakmai irányítója nemzetközi árufuvarozó-vállalkozói képesítést szerzett,
- nemzetközi közúti áruszállításra – külön jogszabály alapján – alkalmasnak minősített, érvényes igazolólappal rendelkező járművet üzemeltet.
[16/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a nemzetközi közúti áruszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 7/1991. (I. 29.) KHVM rendelet módosításáról,
14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról,
68/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról]
Munka Törvénykönyve
A Magyar Közlöny 51. számában jelent meg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása. Az új Mt. 2001. július 1-jén lép hatályba.
A munkajogi változásokkal lapunkban részletesen foglalkozunk.
(2001. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról)
Vegyi anyagok
Új rendelet született a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről. A szabályozás jól illeszkedik a jogharmonizációs folyamatba. A rendelet kiterjed egyrészt azokra a vegyi anyagokra, amelyek először kerülnek kereskedelmi forgalomba, másrészt pedig azokra az EINECS-ben (Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében) szereplő anyagokra, amelyek gyártott vagy importált menynyisége – akár önmagukban, akár a készítmény összetevőjeként – eléri az évi 10 tonnát.
A rendelet 1. számú melléklete a kockázatbecslés elveit, a 2. számú melléklete a kockázatbecslés végrehajtását tartalmazza.
[12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről]
Kivételes nyugdíj, kivételes árvaellátás
A rendelet alapján a kérelmező (özvegyi nyugdíj esetén a jogszerző) akkor kaphat kivételes öregségi, rokkantsági, illetve özvegyi nyugdíjat, ha rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével, és nem részesül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban (kivéve az időskori járadékot). Nem állapítható meg kivételes nyugellátás annak, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, szociális intézményben vagy javítóintézetben van elhelyezve.
Kivételes árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt jogszerző rendelkezik az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével, és a gyermek az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek is megfelel.
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha
- az elhunyt 25 év alatti volt, és az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy
- az árva tanulmányokat folytat felső fokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán.
A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, azonban nem lehet kevesebb annak 50 százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
[75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról]
Telepengedély
A kormány meghosszabbította a telepengedély iránti kérelmek benyújtásának a határidejét. A korábbi – 2001. június 30-ai – határidő helyett 2002. december 31-ig kötelesek telepengedélyt kérni azok, akik a módosított rendelet hatálybalépésekor már működő telepen végzik a tevékenységüket. A telepengedélyhez kötött tevékenységek köre kiegészül
- a papírgyártással,
- a papír csomagolóeszköz gyártásával,
- a háztartási, egészségügyi papírtermék gyártásával,
- az irodai papíráru gyártásával,
- a tapétagyártással, egyéb papírtermék gyártásával,
- a nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységekkel,
- a műtrágya és nitrogénvegyület gyártásával,
- a mezőgazdasági vegyi termék gyártásával,
- a fémöntés alágazatba tartozó tevékenységekkel.
[78/2001. (V. 9.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet módosításáról]
Zajos munkahelyek
A munkahelyeken zajvizsgálatot akkor kell végezni, ha új létesítményt, gépet, berendezést (munkaeszköz) helyeznek üzembe, továbbá ha a meglevő létesítményt, munkaeszközt átalakítják, új helyre telepítik, valamint technológiát és terméket váltanak. A zajvizsgálat elvégzésekor jelen lehet a munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló is. A zajvizsgálat eredményéről négy példányban mérési jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a munkáltatónak kell megőriznie. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyző könyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének kell megküldeni.
Zajexpozíciós értékek
A rendelet alapján a munkahelyet, munkaeszközt úgy kell tervezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) ne legyen nagyobb 85 dB-nél, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal se haladja meg a 125 dB értéket.
Amennyiben a zajexpozíciós értékeket a munkahelyen túllépik, a munkáltató köteles
- műszaki intézkedésekkel,
- a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,
- a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,
- az expozíció intenzitásának és időtartamának minimalizálásával,
- a zajexpozíció elleni megfelelő védőeszközök biztosításával,
- a zajexpozíciónak kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével
- megszüntetni a munkahelyen előforduló zaj okozta kockázatokat, illetve a zajexpozíciót a rendeletben megfelelő értékekre csökkenteni.
Ha a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) túllépi a 85 dB-t, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt – szükség szerint munkavédelmi oktatás keretében – tájékoztatni kell a zajexpozícióból származó, a hallást veszélyeztető lehetséges kockázatokról, a védő- és megelőző intézkedésekről, az egyéni védőeszközök viselésének szükségességéről, a hallásvizsgálat jelentőségéről, valamint a megelőzéshez szükséges munkaeszköz szakszerű használatáról.
Ahol a napi zajexpozíció az egyéni védőeszköz használata nélkül várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint (LAD) értéket vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, a munkahelyet el kell különíteni. A munkahely bejáratánál a zajterhelésre figyelmeztető táblát el kell helyezni. Az ilyen munkahelyen a rendelet alapján csak az ide beosztott munkavállaló tartózkodhat.
A munkavállalónak egyéni védőeszközt kell biztosítani, ha a napi zajexpozíciója várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD). Egyéni védőeszközt kötelező használni, ha a napi zajexpozíció meghaladja a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD), illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket.
[18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről]
Forint árfolyam-ingadozása
2001. május 4-től a kormány – a Nemzeti Bankkal egyetértésben – a csúszó árfolyamrendszer fenntartása mellett a forint árfolyamának középparitás körüli ingadozási sávját plusz-mínusz 15 százalékban határozta meg.
[A kormány 1048/2001. (V. 16.) Korm. határozata a forint árfolyam-ingadozási sávjának szélesítéséről]
Légszennyezettség
2001. július 1-jétől új légszennyezettségi határértékek lépnek hatályba.
A légszennyező anyagokat – az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján – különösen, fokozottan, mérsékelten veszélyes, illetve veszélyes veszélyességi fokozatba kell sorolni. A rendelet alapján a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra technológiai, egyedi kibocsátási, illetve össztömegű kibocsátási határértéket kell megállapítani, illetve alkalmazni.
[14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről]
Zöldkártya
2001. szeptember 1-jétől szigorodnak a gépkocsizöldkártya kiadásának – környezetvédelmi felülvizsgálatának – feltételei. A környezetvédelmi felülvizsgálatot kizárólag a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kijelölt gépjárműfenntartó szervezet végezheti majd. A rendelet melléklete részletesen meghatározza, hogy a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat végzésének mi az alapvető személyi és tárgyi feltétele.
[18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről.]
