Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) idei első félévi munkaprogramjában továbbra is kiemelt helyen szerepel a foglalkoztatáspolitikával összefüggő kérdések egyeztetése, illetve az ilyen témájú törvénymódosítási javaslatok áttekintése. A szociális partnerek ugyancsak az első félévben várják a kormány beszámolóját a minimálbér megemelésének tapasztalatairól.
Az OMT munkaprogramja – hasonlóan a már kialakult gyakorlathoz – az idei év első felében is sok tekintetben igazodik a kormány, valamint az Országgyűlés törvényalkotói munkájához. A munkaprogram összeállításánál azonban figyelembe kell venni, hogy az OMT a munkaügyi érdekegyeztetés háromoldalú országos fóruma, amelynek feladata a munka világának szereplőit érintő átfogó munkaügyi témák egyeztetése. A gazdasági kérdések – mint például a költségvetés, az adók és járulékok stb. – egyeztetésének fóruma a Gazdasági Tanács. A munkaadói oldal alapvetően fontosnak ítéli, hogy a munka világát, a foglalkoztatást érintő kérdésekben kifejthesse álláspontját, és megállapodásra törekedjék a szociális partnerek és a kormány között.
A munkaprogram egyik fontos eleme minden évben az éves keresetnövekedés mértékére vonatkozó ajánlás a versenyszférában. A megállapodás alapján kialakított mérték alkalmazása nem kötelező ugyan, de a tapasztalatok alapján meghatározó szerepe van a kollektív szerződések megkötésénél, és orientálja az efféle megállapodással nem rendelkező munkáltatókat és munkavállalókat is. Jelentős változás a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy az elmúlt két évben a kormány nem vett részt a tárgyalásokon, 2001-ben azonban utólag csatlakozott a munkaadók és a munkavállalók között létrejött megállapodáshoz.
A legkisebb havi munkabér (minimálbér) nem szerepel az OMT első félévi munkaprogramjában. Ennek oka, hogy a 2001. évi minimálbér összegére vonatkozóan nem jött létre háromoldalú megállapodás, azt a kormány rendelettel állapította meg. A munkaadói oldal fontosnak tartja, hogy a minimálbér felemelésének első félévi tapasztalatairól a kormány adjon tájékoztatást. A különböző elemzési módszerek alkalmazásával készülő összegzés terjedjen ki a szükséges intézkedések megtételére, figyelemmel a 2002. évi tervezett emelésre is.
Kiemelten fontos a foglalkoztatáspolitika, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatok tárgyalása. Különös tekintettel arra, hogy a módosítási javaslatok között szerepelt a megyei munkaügyi központok regionális átalakítása, amely jelentősen kihatna a munkaadók területi, helyi érdekérvényesítési lehetőségeire is. A kormány végül – a szociális partnerekkel egyetértésben – ezen uniós követelmény végrehajtását 2003-ra halasztotta.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény korábbi módosításakor az OMT megállapodott abban, hogy a kormány egy meghatározott idő eltelte után tájékoztatást ad a módosítás munkaerő-piaci hatásairól. Ez februárban részben megtörtént, azonban a szociális partnerek úgy ítélték meg, hogy az eltelt időszak kevés volt egy részletes elemzőanyag elkészítéséhez, ezért a hatásvizsgálatok befejezése után készülő összegző jelentést az OMT plenáris ülése megvitatja.
Jelentősen érinti a munkaadókat a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása. A javaslat szélesebb hatásköri lehetőségekkel ruházná fel a felügyeletet. Emellett nem elhanyagolható mértékben emelkedne a kiszabható bírság összege is. Nagy viták várhatók, mivel egészen mások az elvárásai a munkaügyi ellenőrzéstől az államnak, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak.
Az OMT napirendjére kerül a kormány középtávú foglalkoztatási stratégiája. A gazdaság szereplői, elsősorban a munkaadók számára döntő, hogy javuljon a gazdasági versenyképesség. Ennek alapvető feltétele, hogy emelkedjen a munkaerőképzés színvonala, növekedjék – főként a kis- és középvállalati körben – a munkahelyteremtő képesség. A foglalkoztatás szintjének növelését segítené egy rugalmasabb munkaerőpiac létrehozása.
A munkaadók és a munkavállalók igényként fogalmazták meg, hogy a kormány adjon tájékoztatást az EU-integrációs folyamat helyzetéről a munka világát érintő kérdéseket illetően. A kormány a javaslatot elfogadta, így ez a kérdés is a plenáris ülés napirendjére kerül.
Az érdekegyeztetés folyamatában a jelenleg legnagyobb vitát kiváltó ügy a Munka Törvénykönyvének jogharmonizációs célú módosítása. A kormány vállalta, hogy jogharmonizációs céllal kilenc EU-irányelv rendelkezéseit építi be a Munka Törvénykönyvébe. Ebből nyolc pontban már megállapodás közeli helyzet alakult ki. A vita a munkaidő megszervezése körül lángolt fel, s ez az eltérő érdekviszonyok miatt természetesnek mondható. A munkaadói oldal támogatja a kormány javaslatát, mivel az számára a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást teszi lehetővé. A kormány a megállapodást a szociális partnerekre bízta azzal, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal megegyezését – a parlamenti menetrendre figyelemmel – támogatni fogja.
A hazai társadalmi párbeszéd intézményei jelentős kihívás elé néznek a következő néhány évben. Az intézményrendszerrel szembeni elvárások növekedni fognak, egyszerre kétféle követelménynek is eleget kell majd tenniük. Megfelelő tárgyalási fórumrendszer létesítésével, működtetésével be kell tölteniük a hazai, a nemzetgazdasági szintű érdek-képviseleti szerepüket, ugyanakkor az uniós tagságra való felkészülés jegyében képessé kell válniuk az Európai Unióban kialakult gyakorlat meghonosítására is. Rendezett ágazati munkaügyi kapcsolatok nélkül nem lesznek képesek betölteni azt a szerepüket, amellyel az EU közösségi joganyaga felruházza őket.
A hazai fórumrendszerben nem alakult még ki megfelelően a közép- és ágazati szintű egyeztetési fórum. Ezen a helyzeten kívánnak javítani a szociális partnerek és a kormány egy PHARE-program megvalósításával.
A munkaprogram részét képezik az egyéb jogszabályból és az alapszabályból adódó – évenként ismétlődő – feladatok, mint a Munkaügyi Közvetítői Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) és Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének (MAT) a beszámoltatása az előző évben végzett munkáról. A munkaadók és a munkavállalók képet kapnak arról, hogyan alakult a munkabéke az előző évben, megismerhetik a MAT tevékenységét és véleményt formálhatnak róla.
Az Országos Munkaügyi Tanács plenáris üléseinek munkáját nagyban segíti, hogy az egyes bizottságok (például a Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága, Munkajogi, Munkaerő-piaci, Munkavédelmi és Szakképzési Bizottság stb.) előzetesen, elsősorban szakmai szempontok alapján megtárgyalják a plenáris ülések témáit.
