Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Minimálbér

2001. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítésekor

• havibér alkalmazása esetén 40 000 forint,
• hetibér alkalmazása esetén 9200 forint,
• napibér alkalmazása esetén 1840 forint,
• órabér alkalmazása esetén pedig 230 forint.

Teljesítménybérezésnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítésekor 40 000 forint.

Az órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál

• rövidebb [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 117. §-ának (2) bekezdés a) pontja], arányosan növelt mértékben,
• hosszabb [Mt. 117. §-ának (2) bekezdés b) pontja], arányosan csökkentett mértékben

kell figyelembe venni.

A jogszabály rendelkezéseit első ízben a 2001. januárra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

[197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról]

Felsőoktatás

Magyar Akkreditációs Bizottság

A közelmúltban több új, a felsőoktatásról szóló jogszabály született. A legfontosabb a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet. A MAB feladata a felsőoktatásban folyó képzés és tudományos tevékenység minőségének hitelesítése és a minősítés elvégzése. A MAB a Magyar Köztársaság minden állami és nem állami felsőoktatási intézményét vizsgálhatja és minősítheti.

Kreditrendszer

A 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet értelmében felsőoktatási tanulmányi pontokban (kredit) kell mérni az állami és az államilag elismert nem állami (egyházi, magán, illetve alapítványi) felsőoktatási intézmények által folytatott, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori, illetve mesterképzésben, valamennyi képzési formában, illetve tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül előírt minden, tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését. A kreditek azon a – hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított – hallgatói tanulmányi munkaidőn alapulnak, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható.

A magyar felsőoktatásban végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez

• főiskolai szintű végzettség esetén legalább 180,
• egyetemi szintű végzettség esetén pedig legalább 240 kreditet kell teljesíteni.

[199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről,
200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról]

2x1 százalék

Módosították a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényt. A magánszemély idén is külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának egy-egy százalékáról a törvényben pontosított és felsorolt szervezetek javára.

A magánszemély lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, postai szabványméretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) tehet rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat). A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (egyházak esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemélynek az adóbevallási csomagjában kell elhelyeznie, vagy – az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén – legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának kell átadnia a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot.

A törvény 2001. január 1-jén lépett hatályba, és első alkalommal a 2000. évi jövedelemadó-bevalláshoz, munkáltatói elszámoláshoz fűzött rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

(2000. évi CXXI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról)

Zárjegy

2001. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak a zárjegyekre. Az alkoholtermék és a boradóraktár (ideértve az egyszerűsített adóraktárt is) engedélyese (adóraktári zárjegyfelhasználó), illetve az alkoholtermék és a bor (jövedéki termék) importálója (importőr zárjegyfelhasználó) igényei szerinti zárjegyek, illetve zár- és ellenőrző jegyek (zárjegy) előállíttatását, rendelkezésre bocsátását, a zárjegyek előállítási költségének a zárjegyfelhasználókkal való megfizettetését a 16. számú vámhivatal végzi.

A zárjegy előállítója a gyártott, a tárolt és a 16. számú vámhivatalnak átadott zárjegyekről tételesen naptári félévenként köteles elszámolni. A zárjegyfelhasználó a következő évre vonatkozó várható éves zárjegyigényét – a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú nyomtatványon – választékonként, negyedéves bontásban, a rendelet 1. számú mellékletében megjelölt kiszerelési egységenkénti részletezésben a 16. számú vámhivatalnak köteles bejelenteni, a tárgyévet megelőző év október 1-jéig.

Az új rendelet melléklete tartalmazza a zárjegyek (szőlőbor-, egyéb bor-, szőlőbor- és borpárlat-, alkoholtermék-zárjegy) leírását.

[43/2000. (XII. 5.) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról]

Társadalombiztosítás

A Magyar Közlöny 2000/121. száma tartalmazza a társadalombiztosításról, a nyugdíjpénztárakról, a befektetési alapokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabályokat. Többek között például:

• a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 206/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletet,
• a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 207/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletet, és
• a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletet is.

Külföldre utazás

Változott a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény. 2001. január 1-jétől a kiskorú úti okmányát vissza kell vonni, ha azt bármelyik szülő a jogszabályban felsorolt indokokkal kér.

A módosítás további része meghatározza, hogy az útlevélhatóság az eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve (központi adatkezelő szerv) – törvényben meghatározott feladatai ellátásához – milyen adatokat kezelhet, illetve milyen adatokat szolgáltathat a természetes személy, a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére.

(2000. évi CXXII. törvény a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról)

Árufuvarozási engedélyezési eljárás díjai

2000. december 20-ától a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási tevékenység végzésére szóló engedélyezési eljárás díjáról szóló 39/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet 1. és 2. számú melléklete helyébe a 20/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet 1. és 2. számú melléklete lépett.

[20/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási tevékenység végzésére szóló engedélyezési eljárás díjáról szóló 39/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet módosításáról]

Adójegy

A pénzügyminiszter a 44/2000. (XII. 12.) sz. rendeletében lényegesen módosította az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó korábbi rendeletét. A rendelet új szabályokat állapít meg az adójegy igénylésére, az ezzel kapcsolatos eljárásra.

[44/2000. (XII. 12.) PM rendelet az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet módosításáról]

Munkarend

A jövő évi – naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarendet a 43/2000. (XII.18.) GM rendelet határozza meg. Eszerint:

• március 10. szombat munkanap, március 16. péntek pihenőnap,
• április 28. szombat munkanap, április 30. hétfő pihenőnap,
• október 20. szombat munkanap, október 22. hétfő pihenőnap,
• október 27. szombat munkanap, november 2. péntek pihenőnap,
• december 22. szombat munkanap, december 24. hétfő pihenőnap,
• december 29. szombat munkanap, december 31. hétfő pihenőnap.

[A 2001. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 43/2000. (XII. 18.) GM rendelet]

Vámkontingensek

2001. január 1-jétől hatályba lépett a Kereskedelmi Vámtarifa 2001. évi alkalmazásáról szóló 8/2000. (XII. 18.) KüM-PM együttes rendelet, a 2001. évi GATT kedvezményes vámkontingensekről szóló 9/2000. (XII. 18.) KüM-PM együttes rendelet, a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről szóló 10/2000. (XII. 18.) KüM-PM együttes rendelet.

(A 2001. évi vámkontingenseket a 2000/124. sz. Magyar Közlöny tartalmazza.)

Üzemanyagárak

Az APEH a 2000/124. sz. Magyar Közlönyben tette közzé a 2001. január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 229 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 239 Ft/l

Keverék229 Ft/l

Gázolajok233 Ft/l

(Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye a 2001. január 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról)