Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Reprográfia
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése alapján az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket könyvként, kottaként vagy folyóiratban kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell megfizetnie. Díjat kell fizetnie a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető személynek is. A díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg, illetve mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni. A díj megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is. A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára.
Reprográfiára szolgáló készülékek
A 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak. (Lásd a táblázatot.)
Magyar Reprográfiai Szövetség
A nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. szeptember 1-jén nyilvántartásba vette a Magyar Reprográfiai Szövetséget (1073 Budapest, Kertész u. 41. I/4.) mint közös jogkezelő szervezetet, amelynek hatáskörébe tartozik a fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (reprográfiával) történő többszörözés alapján, a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény érvényesítése.
[A reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról szóló 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről szóló NKÖM közlemény.]
| Reprográfiára szolgáló készülékek | |||
|---|---|---|---|
| Termékszám | ITJ | Megnevezés | |
| 300121 11 00 | ex | 46-72-4 | Elektrosztatikai elven működő másológép |
| 300121 19 00 | ex | 46-72-9 | Egyéb (pl. termikus elven működő) másológép |
| 300121 29 00 | 46-72-1 | Egyéb kontakt másológép | |
| 300121 90 00 | ex | 46-72-9 | Egyéb optikai rendszert tartalmazó másológép, a fényképészeti eljárások gépeit kivéve |
| 300122 00 00 | ex | 46-72-9 | Irodai ofszet sokszorosítógép lapadagolással (a lap mérete legfeljebb 22x36 cm) |
| 300123 12 00 | ex | 46-72-5 | Irodai sokszorosítógép nyomóforma előállítására alkalmas egységgel egybeépítve |
| 300123 19 00 | ex | 46-72-5 | Egyéb irodai sokszorosítógép |
Rehabilitációs hozzájárulás
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A §-ának (5)–(6) bekezdésében foglaltak alapján a rehabilitációs hozzájárulás 2001. évi mértéke 27 800 Ft/fő.
(A rehabilitációs hozzájárulás 2001. évi mértékéről szóló SZCSM közlemény.)
Munkaerő-piaci szolgáltatások
Új rendelet született a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról. A rendelet hatálya kiterjed egyrészt a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és azok támogatásával kapcsolatos tevékenységére, másrészt a munkaügyi központ támogatásával munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó természetes személyeknek és szervezeteknek az e szolgáltatással kapcsolatos tevékenységére, illetve azokra a természetes személyekre és szervezetekre is, akik a munkaügyi központ által nyújtott vagy támogatott munkaerő-piaci szolgáltatást igénybe veszik.
A rendelet szerint munkaerő-piaci szolgáltatás a munkaerő-piaci és foglalkozásiinformáció-nyújtás, a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, a munkaközvetítés, a munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása. A rendelet továbbá meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére adható támogatás, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás feltételeit is. Az új szabályok 2000. október 15-étől hatályosak.
[A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet.]
Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat
A gazdasági miniszter a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről és működéséről szóló 79/1999. (XII. 26.) GM rendelet módosításával meghatározta a támogatások igényléséhez szükséges pályázat díjának maximumát, amely 50 000 forint. Változatlan maradt a pályázati díj százalékos mértéke és minimuma (az igényelt támogatás összegének 0,5 százaléka, de legalább 5000 Ft). A rendelet 2000. szeptember 15-én lépett hatályba.
[31/2000. (IX. 15.) GM rendelet a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működésének részletes szabályairól szóló 79/1999. (XII. 26.) GM rendelet módosításáról.]
Számvitel
2001. január 1-jétől lép hatályba az új számviteli törvény. A korábbi számviteli szabályok helyébe sokkal részletesebb és szigorúbb szabályok lépnek. A törvény megalkotásának indoka az európai jogharmonizációs igény, hiszen az uniós csatlakozásunkig a számviteli szabályainkat is teljes egészében hozzá kell igazítanunk az európai szabályokhoz.
Az új törvény kötelezővé teszi a kettős könyvvitelt (átmeneti szabályozás után 2004. január 1-jétől lesz kötelező mindenkinek). Lényegesen változtak továbbá – többek között – a vagyoni értékű jog leírására, a követelések értékelésére, illetve a külföldi pénzértékre szóló eszközök és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelésének a szabályai is.
A törvény alapján két mérlegséma között lehet majd választani. A törvény meghatározza a beszámolási, könyvvezetési kötelezettséget, részletesen kitér az éves beszámolóra, az egyszerűsített beszámolóra, az összevont konszolidált éves beszámolóra, ezen belül a tőkekonszolidációra is. A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. A törvény a könyvelőkkel támasztott szakmai követelményeken is jelentősen szigorít.
(A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.)
Devizaárfolyamok
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza-árfolyamlapján, akkor az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA-dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Közlöny 2000/95. számában közzétette az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamát.
(A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamairól.)
Üzemanyagárak
Az APEH a Magyar Közlöny 2000/95. számában közzétette a 2000. október 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges számlát beszereznie az üzemanyagról.
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 248 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 257 Ft/l
Keverék 247 Ft/l
MSZ 127 gázolajok
Gázolaj 0,2 normál gázolaj 228 Ft/l
(Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye a 2000. október 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról.)
Üzletek működése
A kormány jelentősen módosította az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) rendeletét.
A rendelet szerint az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok:
- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátóüzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén,
- az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás és az ÁNTSZ, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, illetve hoznak forgalomba, vagy terményt, takarmányt, élő állatot értékesítenek,
- a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátóüzlet esetén,
- a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben üzemanyagot, veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek,
- az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési- vagy rendeltetésmódosításiengedély-köteles,
- a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik,
- a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek.
A módosítás szerint az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatásának a feltételeit a jegyző ellenőrzi. A rendelet melléklete a megváltozott TEÁOR jelzőszámokat tartalmazza. A módosítás 2000. október 21-én lép hatályba.
[160/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról.]
