Útmutató külkereskedőknek
Napjaink gyorsan globalizálódó világgazdaságában a vállalkozások vezetőinek arra kell törekedniük, hogy – az üzleti lehetőségeik felismerésével, felmérésével – sikeresen megjelenhessenek a nemzetközi piacokon is. Az áruk, szolgáltatások, szellemi termékek országok közti cseréjére irányuló külkereskedelmi tevékenység a nemzetközi munkamegosztás általános formájává vált. Sajátosságai közé tartozik az állami szabályozás, a körültekintő vállalkozói döntések meghozatala. Számolni kell az országok közötti politikai és jogi eltérésekkel, a nemzetközi pénzügyi problémákkal, a kulturális különbségekkel és – nem utolsósorban – a jelentős kockázatokkal is.
A korszerű külkereskedelmi tudnivalókat összefoglaló kézikönyv hasznos útbaigazítást nyújt a vállalkozóknak. A szerzők sokoldalú ismeretanyagot tárnak olvasóik elé: bemutatják az ideális külkereskedő" tulajdonságait, a nemzetközi külkereskedelem állami szabályozásának eszközeit és a magyar külkereskedelmi szabályozás rendszerét. Olvashatunk a nemzetközi piac kereskedőtípusairól (ügylettípusok, árufajták, földrajzi elhelyezkedés, partnerkapcsolatok szerinti felosztásban), majd a magyar külkereskedelem vállalkozástípusairól és szerződéses kapcsolatairól. Részletes útmutatást találunk a kézikönyvben a külkereskedelmi szerződés elkészítéséhez a piackutatástól a szerződés végleges formába öntéséig, a záradékokig és a bírói illetékesség meghatározásáig.
A tizenhét fejezetből álló összeállításban a nemzetközi logisztika (szállítmányozás, közraktározás), árufuvarozás témái is szerepelnek, s a szerzők a kockázati kérdésekkel is foglalkoznak. Képet kapunk a biztosítható és a nem biztosítható kockázatokról, a fontosabb külkereskedelmi biztosítási módozatokról. Az áruszállítási költség- és kockázatviselés eladó és vevő közötti megosztását szabályozó INCOTERMS 1990 részletes előírásait szintén megismerjük, a felek kötelezettségeinek 10-10 pontba foglalásával.
A kézikönyv utolsó fejezetei a külkereskedelmi szerződés realizálásának menetét és a különleges külkereskedelmi ügyleteket mutatják be. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban érvényesülő sokféle érdek, a nemzeti és nemzetközi kereskedelempolitikai szabályozások, a világpiac hullámzásai, a spekuláció számos különleges ügyletfajtát alakított ki. A betűrendes fogalomtár a külkereskedelmi kifejezések tömör magyarázatát tartalmazza.
Dr. Constantinovits Milán-dr. Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – külpiaci kockázat
AULA Kiadó Bp., 1999. 394 oldal. Ára: 2800 Ft
Vállalati jövőkép
A folytonos változások korában élünk; aligha van olyan vállalat, amely ma ugyanúgy működne, mint az elmúlt évtizedben. Az eltérés a közelgő 21. században még inkább növekszik, az új század előrevetített képében sok változás fedezhető fel. A vállalatoknak számolniuk kell az információs technológiával, a fokozottabb versennyel, a fogyasztók, a társadalom differenciáltabb igényeivel. A régi, termékközpontú vállalat fogyasztóközpontúvá válik, árközpontúból értékközpontú lesz, teljes körű minőségszabályozást vezet be, globalizálódik stb.
Természetesen a nyereség továbbra is létfontosságú marad, a helyi regionális tényezőkre ezután is figyelni kell; mindent teljesen megváltoztatni nem szükséges és nem is lehet. Az amerikai szerzők a Pennsylvaniai Egyetemen, a Wharton School SEI Menedzsmenttudományok Központjában a menedzsment jövőjére irányuló kutatások alapján mutatják be könyvükben a 21. század vállalatait.
A változások mozgatórugói: a számítógépek elterjedése, a piaci hatások, a módosult társadalmi elvárások és fogyasztói igények. A számítógépes információfeldolgozás megváltoztathatja a vállalat felépítését, termékeit, piacait, folyamatait, gyors döntéshozatalt tesz lehetővé. Megnő a globális piacon szereplő vállalatok száma, s ezek nagyobb nyereséget érnek el, mint a hazai piacon maradó társaik, gyorsabban is növekednek. A 21. század sikeres vállalkozásainak az üzleti és társadalmi érdekeket egyaránt kell szolgálniuk, az etikus magatartás fontos követelmény. A fogyasztókkal való bánásmód megváltoztatásához a szervezés és irányítás módját, az alkalmazottak képzését, értékelését és jutalmazását is meg kell változtatni.
Példák sorozatát találjuk a könyvben, amelyek szemléltetik, hogy a világméretű cégek (American Express, Ford, General Electric, General Motors, Hewlett-Packard, Motorola, Toyota stb.) hogyan reagálnak a változásokra, és hogyan oldják meg a felmerülő nehézségeket. Az információtechnológia nagymértékű alkalmazása fontos stratégiai és menedzselési problémákat vet fel: meg kell vizsgálni a vállalatnál, hogy az információrendszer átfogja-e az egész szervezetet, s alkalmazzák-e a vásárlók megismerésére és a tényekre alapozott döntések meghozatalakor.
Az innovációval a fejlesztésen kívül a termelésnek, a marketingnek és az értékesítésnek is foglalkoznia kell. A jó információtechnológia megteremti a vállalat mozgékonyságát. A szerzők foglalkoznak a globális vállalattá való alakulás feltételeivel, a más vállalatokkal kialakítandó együttműködés előzetes felmérésével, az etikus vállalati viselkedés szempontjaival, valamint az integrált szervezeti felépítés kialakításával is.
Jerry Yoram Wind-Jeremy Main: Változástervezés. Vállalatok felkészítése a 21. századra.
Geomédia Kiadó Rt., Budapest, 2000. 348 oldal. Ára: 4400 Ft
