Internetezni kell. Kell, mert ma ez a korszerű, mert ma ma van, mert mások is használják, mert célszerű használni, mert nem szabad lemaradni, mert hasznot hoz, mert, mert, mert.
Az internet elterjedése az egész világon robbanásszerű, nálunk is egyre gyarapodik a hálót használók és különösen a hálót elérők száma. Használat és elérés között, elérés és elérés, no meg használat és használat között is jelentős a különbség.
– A használatot három kategóriára lehet osztani, – mondta egy minapi tájékoztatón Kovács Péter, a világ egyik legnagyobb internetszolgáltatójának, az UUNet-nek a magyarországi kereskedelmi igazgatója.
- Hozzáférés/surfing
- Hozzászoktak/információáramlás
- Építenek rá/e-business
A levelezéstől az e-businessig
Az első stádiumban elsősorban az e-mail küldés és fogadás a jellemző, valamint egyes oldalak olvasása némi szörfözéssel, a másodikban az információ elérése, megszerzése a jellemző, a harmadikban pedig különböző üzleti megoldások rutinszerű használata válik jellemzővé. Ez már az a szint, ahol valóban a munkavégzést segítik, vagy egyre inkább a munkavégzés feltételeit teremtik meg a különböző e-commerce, e-business vagy a business-to-business megoldások, és ahol már komoly számítástechnikai, informatikai, távközlési háttérre van szükség.
– Nem az a célunk, hogy egyes cégeket meggyőzzünk arról, szükségük van az internetre, hanem az, hogy a hozzánk fordulóknak megmutassuk, miért és hogyan tudják úgy használni a hálót, hogy az növelje a hatékonyságot, és profitot termeljen a számukra – mondja Nyári Ildikó, a kanadai Worldsites magyarországi vezetője. Szerinte szinte minden vállalkozásnál meg lehet találni azt a piaci rést, ahová be lehet törni az internet segítségével, ahol ott lehet lenni, ahol javítani lehet a cég működését.
Az internet természetesen nem csodafegyver, de ahogy a világ globalizálódik és mind mobilabbá válik, úgy lesz egyre nélkülözhetetlenebb.
Az üzlet internetre terelődése elsősorban felülről lefelé halad, azaz a nagy cégeknek kell az élenjárni, ők tudják megteremteni a lehetőségeket, és ők tudják irányítani a folyamatokat. A General Electric – és több más multi is – lassanként minden beszerzését a hálóra irányítja, ott pályáztatja beszállítóit, ott adja fel megrendeléseit, és természetesen oda is várja az ajánlatokat, illetve ott tendereztet.
Mindezzel időt és pénzt spórol, azaz javítja hatékonyságát, de egyben óriási lehetőséget kínál fel partnereinek, akik ezáltal területi, földrajzi korlátok és határok nélkül lehetnek jelen a világpiacon, szállhatnak be olyan üzletekbe, amelyekről korában nem is álmodhattak. Mindennek persze komoly feltételei vannak. Minősítés nélkül nem lehet fellépni az adott oldalakra, pontosabban a különböző beszerzési felületekre és természetesen a megfelelő informatikai háttér nélkül sem. Mindez egyrészt óriási kihívást, másrészt hatalmas esélyt jelent.
Az informatika térhódítása, betörése szinte minden iparág területére teljesen politikamentesen jelenti a határok eltörlését, és azt is, hogy minden eddiginél nagyobb ma és még nagyobb lesz holnap az igény informatikai szakemberek és szolgáltatások iránt.
A jelenlét nem elég
Az interneten való jelenlét és egy honlap (homepage) elkészítése két külön dolog. Önmagában egy honlap még semmit sem jelent, ha aktuális információkat hordoz, ha figyelemfelkeltő, ha ügyfélszolgálati funkciókat old meg – az már jelentős előrelépés, különösen a szolgáltatószférában. Az internetes információszolgáltatás tehermentesítheti a cég egyes alkalmazottait, ezáltal lehetővé téve, hogy szóban (vagy írásban) csak speciális kérdésekre kelljen válaszolniuk. A távközlésben, a bankszektorban (és nyilván máshol is) megfigyelhető, hogy az ügyfélszolgálat a kulcskérdések közé lépett elő, hogy – maradva a távközlésben – minél hatékonyabb működésre kényszerül a piacon egy-egy cég, annál nagyobb létszámú ügyfélszolgálatot "kénytelen" működtetni.
Az internet az információközlésnek és szerzésnek egyaránt hatékony eszköze, megfelelő használat esetén. A megfelelő használatot ma már egyre több szoftver és hardver segíti elő, persze ezek használata sem egyszerű. A kis-, közép- és nagyvállalati rendszerek és hálózatok megteremtése mellett lehetőség van az egyszerű modemes interneteléréstől kezdve az ISDN vagy a bérelt vonalak bevetésén keresztül egészen a virtuális magánhálózatok kiépítésig számos informatikai és távközlési eszköz hadrendbe állítására.
A Worldsites és a hozzá hasonló cégek is éppen abban adhatnak tanácsot, hogy az adott cégnek – szükségletei és lehetőségei ismeretében – mit érdemes beszereznie, alkalmaznia.
Az internettel szembeni tartózkodás oka a félelem a magas költségektől, a gyors elavulás problematikája, illetve az, hogy mi lesz a biztonsággal.
A költségeket racionális megoldásokkal lehet csökkenteni, miközben azzal is számolni kell, hogy milyen veszteséget jelent az, ha távol tartjuk magunkat a hálótól. Nagyon egyszerűen: olcsóbb-e a levelezés, mint az e-mail, olcsóbb-e folyóiratokat beszerezni, mint ezek ingyenes verzióját letölteni, érdemes-e lemondani a csak az interneten elérhető információkról? Lehet, hogy igen, de valószínűbb, hogy nem.
Az egyszerű otthoni felhasználástól egészen a nagyvállalati döntések meghozataláig ugyanazokat a kérdéseket kell feltenni, csak persze a válaszokban szereplő összegek lesznek másmilyenek. Ha a boltban még nem is kapható, van már az interneten kommunikáló hűtőgép, ami akár meg is rendelheti a kiválasztott és hálón is elérhető kereskedőtől a párizsit, ha az éppen elfogyott, lehet mozijegyet foglalni, vannak virtuális áruházak, ahonnan számos terméket kattintgatásokkal be lehet szerezni – és amelynek üzemeltetője jelentősen csökkentheti költségeit. Ha az internetes vásárlások fizetési kérdései még mindig nem is teljesen megoldottak – különösen a kiskereskedelemben -, a virtuális vásárlás iránti igény növekszik.
A Carnation Consulting Magyarország tavalyi felmérése szerint az elektronikus kereskedelem összforgalma a tavalyi évben Magyarországon 84 millió forint körül alakult, és a tavalyi év második félévében beindult növekedés hatására az elektronikus kereskedelem forgalma 2002-ben már elérheti 1,7 milliárd forintot. Az internetes tanácsadó cég szerint egyelőre az elektronikus kereskedelem terjedésének legfőbb gátja az, hogy nincs vagy csak alig van lehetőség bankkártyás fizetésre, hogy bizalmatlanok vásárlók, valamint az, hogy viszonylag alacsony az otthoni internetfelhasználók száma.
Áru a hálón
Az egyik legnagyobb hazai internetes áruház jelenleg – talán nem véletlenül – a Compaq által üzemeltett CompaqDepo, ahol a cég számítógépeit, illetve részegységeit lehet beszerezni. Nyilván nem véletlen, hogy a virtuális vásárlás a leggyorsabban a könyvek, cd-k, szoftverek, hardverek piacán hódít, 44 és feles barna cipőt nyilván még jó ideig a boltban fogunk venni, a virtuális valóság ugyanis ma még nem pótolja a felpróbálást. A vásárlói szokások állandóságától és változásaitól is függetlenül a cipő még sokáig fel fogja törni a lábunkat, és nem egy internetes könyvkereskedés megy majd csődbe a piac átalakulása alatt – de nem feltétlenül az internet miatt.
Szolgáltatni a szörfözőknek
Az internetes vásárlásnál gyorsabban terjednek a hálón a szolgáltatások, direkt hírszolgálatok működnek, kiiktatva a nyomdai átfutás miatti késedelmet, testközelbe hozva – a tv-nél is jobban – az egész világot. Az információ mellett a tőzsdei kereskedelem is egyre inkább a Netre kerül, on-line brókercégek kínálják szolgáltatásait, esetenként lényegesen olcsóbban, gyorsabban a hagyományosaknál, és a bankok is egyre több on-line lehetőséget kínálnak. Miért kellene bemenni – a költségesen megszerezhető, kiépíthető, üzemeltethető – fiókba egy-egy átutalás miatt? Miért kellene mindezt telefonon intézni, 16, 24 jegyű kódokat lediktálva? Sőt, ha már ott az internet és a mobiltelefon, valamint a hordozható számítógép, miért ne lehetne mindezeket a lehetőségeket a lakáson vagy az irodán kívül bárhol máshol is igénybe venni?
Természetesen nem kell a fix vezeték végén lógni, az adatátviteli sebesség növekedésével egyre nő a mobilinternetezők tábora, és a felmérések szerint néhány éven belül már meg is haladja majd számuk a hagyományos vezetékesekét. (Mellesleg ez már csak azért is logikus fejleménynek látszik, mert a mobiltelefonok száma is rövid időn belül meghaladja majd a vezetékes vonalak számát. A Westel várakozásai szerint például ez az állapot Magyarországon 2002 elején köszönt be.)
Mindezt több minden jelzi, például az is, hogy a ma divatos kisméretű hátizsákok szinte kizárólag úgy készülnek, hogy legyen bennük megfelelő tárolórekesz a mobiltelefonnak, a laptopnak, a palm topnak és a többi eszköznek. Az újabb és újabb mobiltechnológiák felgyorsítják az adatátvitelt, az egyszerű böngészés egy laptop és egy mobilkártya segítségével már ma is gyorsabb (57,6 k-s) lehet, mint pár éve volt a vezetékes internetezés egy akkori csúcsteljesítményű 28,8-as modemmel. A mobiltelefóniában hamarosan megjelenő új technikák – mint a GPRS vagy a UMTS -, ha a szolgáltatók is úgy akarják, már valóban gyors és ráadásul nem is túl drága mobilinternetezést tehetnek majd lehetővé, míg a mai napok slágere, a WAP a "kicsit" költséges, kicsit kezdetleges, de mobil(telefonos) internetelérést szolgálja.
A jövőre nincs válasz
Egy átlagos nadrágszabóság persze ma még aligha tervezi, hogy a közeljövőben az interneten keresztül tartja a kapcsolatot vevőivel, de nem kizárt, hogy ez is bekövetkezik. Idővel alanyunk a Neten át kaphat (szerezhet) megrendelést akár távoli országokból, nagy tételben, a Neten ismerheti meg a legújabb divatirányzatokat a hozzájuk tartozó szabásmintával, és hogy ez mennyire nem a távoli jövő, azt az jelzi, hogy a hírek szerint már most is van olyan varrógép, amely alkalmas a legújabb szabásminták letöltésére.
Hogy az internet az elkövetkező években hová fejlődik, azt ma még csak találgatni lehet, bár előrejelzések kétségkívül vannak bőven. Ma Magyarországon az internetpenetráció (azaz elterjedtség) még elég alacsony, de gyorsan nő – véli Nyári Ildikó. Kovács Péter szerint a folyamat a magyarországi vállalkozásoknál általában az első és második stádium között tart – de egyre szaporodnak az e-business beindulására utaló jelek, kereskedelmi platformokat hoznak létre olyan nagy és sok partnert a hálóra vonzó cégek, mint a Matáv, az OTP és az Andersen Consulting, illetve az önállóan próbálkozó Deloitte and Touche. Szintén gyorsíthatja az internet elterjedését a közelgő távközlési piacnyitás, valamint bizalmi szempontokból az is, hogy a tőzsde minden követ megmozgat, hogy technológiai cégeket vigyen – az immár úgyszintén virtuális – parkettre.
Az internet, az új gazdaság csodafegyvere megállíthatatlanul robog, kimaradni alighanem ugyanaz, mint lemaradni – hacsak valaki nem tudja már azt is, hogy mi jön az internet után.
