Jogszabályfigyelő

 

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

 

Borászat

Július 1-jétől borkísérő okmányt, illetve pincekönyvet kell vezetniük a szőlőtermesztéssel, illetve a borgazdálkodással foglalkozó gazdálkodóknak. A borkísérő okmányt az állítja ki, aki a termékét szállítja vagy szállításra átadja. Nem kell borkísérő okmányt kiállítani a szőlőterületről 40 km-en, illetve a borvidéken belüli szőlőszállításkor. A közfogyasztásra kiszerelt csemegeszőlő ugyancsak borkísérő okmány nélkül szállítható.

A borkísérő okmány formanyomtatványa a vámhivataloknál szerezhető be, de a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) engedélyével számítógéppel is előállítható.

A szőlőtermelő, a szőlőfelvásárló, a szőlőbor-előállító, az önálló szőlőbor-palackozó, illetve a mustelőállító szőlő-, illetve szőlőborpincekönyvet köteles vezetni, amelyet az illetékes önkormányzat jegyzője, illetve a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatal hitelesít.

[21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendelet]

Magyar Élelmiszerkönyv

Július 1-jétől módosulnak a Magyar Élelmiszerkönyvnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponensei kioldódási vizsgálataira, a zöldborsó, a szilva, a csemegeszőlő, az étkezési paprika, az őszibarack és a nektarin, a spárga, valamint a baromfihús minőségi követelményeire vonatkozó előírásai.

[22/ 2000. (V. 18.) FVM rendelet]

Növényvédelem

2000. augusztus 16-án lép hatályba az európai uniós rendelkezésekkel harmonizáló, növényvédelemről szóló törvény. A törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, aki (amely):

• termőföld, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, a termőföld hasznosítására kötelezett, továbbá olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható,
• növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál,
• engedélyköteles terméket importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad,
• növényt, növényi terméket az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít vagy az ország területén – a leszállás nélküli légi forgalom kivételével – átszállít,
• növényvédelmi gépet, növényvédő szer kijuttatására szolgáló gépet forgalomba hoz, illetve üzemeltet.

A törvény szabályozza a növényvédelmi tevékenységet, a növényvédő szerek engedélyezését, a növényvédő szerek felhasználását, a növényvédelmi gépek és szóróberendezések használatát, a termésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek forgalomba hozatalát, kísérleti célú felhasználását. Kitér a természet és a környezet védelmére, az ember egészségének a védelmére, a dologi tulajdonban keletkezett károk rendezésére, illetve a növényvédelmi bírságra is.

Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki:

• megszegi a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét, zárlati károsítót terjeszt vagy elősegíti a terjedést, megszegi a zárlati intézkedést,
• növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember és az állat egészségét vagy a környezetet, illetve a tájkép szempontjából jelentős értékű növényállományokat veszélyezteti,
• a károsítók elleni védekezés elmulasztásával közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági termelés biztonságát, vagy a károsítók járványos terjedésének teret adva a térség, illetve a termőtáj termelési biztonságát veszélyezteti, továbbá elmulasztja a közegészségügy védelmét szolgáló növényvédelmi intézkedéseket, illetve beavatkozásokat,
• engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon előállít, forgalmaz, hirdet, illetve ajánl,
• engedélyköteles terméket az előírt képesítési feltételek nélkül, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélkül, jogszabályellenesen forgalmaz belföldön,
• olyan engedélyköteles terméket állít elő, amely nem felel meg a csomagoláson feltüntetett jelölésnek, vagy az előállító, forgalmazó nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelöli,
• nem tesz eleget az analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének,
• megszegi a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát,
• megszegi a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét,
• akadályozza a vegyszeres növényvédelmi munkavégzést,
• akadályozza a növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységét, figyelmen kívül hagyja a hatóságok intézkedését, akadályozza az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását,
• nem tesz eleget a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi előírásoknak, korlátozásoknak, vagy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési kötelezettségének,
• engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel juttat ki az árutermelő gazdaságba,
• nem tesz eleget az előírt bejelentési kötelezettségének.

(A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény)

Autópálya-matrica

2000. május 18-ától módosult az M1-es és M3-as autópályák használati díjairól szóló rendelet. A módosítás után, ha a gépjármű-tulajdonos éves matricát vásárolt, és a gépjárművet év közben értékesíti, kérheti a naptári éves matrica érvényesítését az újonnan vásárolt gépjárműre. Az átírást kérő gépjármű tulajdonosának vagy megbízottjának az autópályát kezelő társaság valamelyik ügyfélszolgálati irodájában be kell mutatnia az új gépjármű forgalmi engedélyét, vissza kell szolgáltatnia az eladott gépjárműhöz tartozó matrica igazolólapját, és ki kell fizetnie az átírási díjat. Az átírási díj az éves matrica árának 10 százaléka. Rendszámcsere esetén ugyanez az eljárás, azzal a különbséggel, hogy a rendszámcsere tényét igazolni kell.

[110/2000. (V. 18.) KHVM rendelet]

Jövedéki termékek

Május 18-ától módosult a jövedéki törvény végrehajtási rendelete. A módosítás a szőlőborászati üzemre, szőlőtermelőkre, szőlőbor kiszerelését végző borpalackozóra vonatkozó szabályokat érinti.

[22/2000. (V. 18.) PM rendelet]

Kártalanítás járványügyi intézkedés miatt

A járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás összege a következő:

– ló	829 400,- Ft
– szarvasmarha	371 800,- Ft
– sertés	129 800,- Ft
– juh	37 400,- Ft
– kecske	18 700,- Ft
– baromfi	2 750,- Ft
– méhcsalád	11 000,- Ft
– házinyúl	1 980,- Ft

[23/2000. (V. 24.) FVM rendelet]

Közúti járművek

Az M1 és N1 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik, a motorkerékpár pótkocsija és az O1 és O2 kategóriába tartozó pótkocsik kivételével, a gépkocsi és pótkocsija hátsó kerekének sárvédőjét a hátsó kerekeket hátul teljes szélességükben takaró – nem merev anyagból készült – kiegészítő sárvédővel kell felszerelni, amelynek annyira kell lenyúlnia, hogy a jármű terhelt állapotában a kiegészítő sárvédő alsó szélétől a hátsó kerék alsó oldalához húzott érintő az úttesttel legfeljebb 15°-os szöget zárjon be.

Az M1 és az N1 kategóriájú járművek, a személygépkocsi és a motorkerékpár pótkocsija kivételével a gépkocsin, a pótkocsin, a mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön minden kerék közelében fel kell tüntetni a kerék gumiabroncsára előírt nyomást. Az említett járműveken csak olyan gumiabroncsot szabad használni, amelyen az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járműveken a gumiabroncs átmérőjétől függetlenül az 1,6 mm-t; az egyéb járműveken a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsok esetében az 1,6 mm-t, a 0,75 méternél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 mm-t a teljes felületen eléri a futófelület mintázatának magassága.

Tachográffal kell felszerelni az autóbuszt, valamint az olyan N kategóriájú járművet, amelynek megengedett legnagyobb össztömege az általa vontatható pótkocsi megengedett legnagyobb össztömegével együtt meghaladja a 3500 kg-ot. Nincs ilyen kötelezettség az olyan járműnél, amelynek tervezési sebessége nem haladja meg a 30 km/órát.

A 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3 kategóriájú gépkocsikat, az N3 kategóriájú gépkocsikat és a veszélyes áru szállítására használt egyéb gépkocsikat sebességkorlátozóval kell felszerelni, kivéve azokat, amelyek felépítésükből adódóan nem képesek 85 km/óra (a veszélyes áruk szállítására használt, illetve az N3 kategóriájú, 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsi), illetve 100 km/óra (a 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, M3 kategóriájú autóbuszok) sebességnél gyorsabban haladni.

[12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet]

Vízi közlekedés

2001. január 1-jétől a hajózási tevékenységet szabályozó törvény, amely a belföldi vízi közlekedésre, a hajózási tevékenységet szolgáló parti létesítményekre, úszó létesítményekre, vízi utakra és kikötőkre vonatkozik.

(2000. évi XLII. törvény)

Hulladékgazdálkodás

Új, korszerű törvény született a hulladékgazdálkodásról. A törvény a hulladékgazdálkodás, -kezelés, -hasznosítás körében meghatározza a gyártók, a települési önkormányzatok, az ingatlantulajdonosok, a hulladékkezelési tevékenységet folytató vállalkozások kötelezettségeit, a velük szemben támasztott követelményeket. A törvényalkotó a törvény megalkotásakor elsősorban a környezetvédelmi előírásokat és az EU-jogszabályokat tartotta szem előtt.

A törvény hatálya minden hulladékra, a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre kiterjed.

A törvény

• az ásványi nyersanyagok kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt, azoktól fizikai módszerekkel leválasztott anyagokra,
• az állati hulladékra (beleértve az állati tetemeket, a trágyát), valamint más természetes, a mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra,
• a szennyvizekre, kivéve a folyékony hulladékot,
• a hatástalanított robbanóanyagokra

csak annyiban vonatkozik, amennyiben azokról más jogszabály másképp nem rendelkezik.

A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelőberendezések és -létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, csökkentse a környezet terhelését és igénybevételét, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint – ha ezek nem megoldhatók – a hulladék energiahordozóként való felhasználására.

A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell.

Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

A gyártó köteles a terméket és csomagolását úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, továbbá elősegíti a termék újrahasználatát, hulladékká válását követően pedig annak környezetkímélő kezelését, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását.

A gyártó köteles az azonos célra szolgáló nyers- és alapanyagok, félkész termékek, az azokból készült termékek, továbbá csomagolóeszközeik közül azokat előnyben részesíteni, amelyek gyártásának és felhasználásának anyag- és energiaigénye alacsonyabb, használata kevesebb hulladék keletkezésével jár, illetőleg az azokból készült termék, csomagolóeszköz tartósabb, többször használható, hulladékként kevésbé terheli a környezetet.

A gyártó köteles tájékoztatni a termék forgalmazóját és a fogyasztót a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, annak elhasználódása vagy hulladékká válása esetén kezelésének lehetőségeiről.

A terméken, illetve csomagolásán jól látható módon jelölni kell annak esetleges hulladékszegény, tartós vagy újra felhasználható voltát, anyagi összetételét, betétdíjas vagy letéti díjas forgalmazását.

A gyártó köteles a külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett visszafogadni a forgalmazótól, illetve visszaváltani a fogyasztótól az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében.

Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A hulladékkezelési tevékenység – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

A törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2000. évi XLIII. törvény)

Fuvarozás

Kihirdették a Magyarország és Nagy-Britannia, illetve Magyarország és Szlovákia között létrejött közúti személyszállítási és árufuvarozási szerződéseket.

[77/2000. (VI. 2.) Korm. rendelet]

Felszín alatti vizek

Szennyezettségi határértékeket és intézkedési szennyezettségi határértékeket határoztak meg a földtani közeget és a felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedésekhez.

[10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM- KHVM együttes rendelet]

Részvényátruházás

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntése szerint a nyomdai úton előállított névre szóló részvényt csak forgatmány útján lehet átruházni. A forgatmány azonban nem érvényességi kelléke a részvényátruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).

(1/2000. Polgári jogegységi határozat)

ENAR

Június 17-étől megváltozott az egyes állatfajok egyedeinek nyilvántartását szolgáló Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR). Az, aki juhokat tart a bejelentett és nyilvántartott telephelyén, legkésőbb 2002. január 1-jéig köteles azokat a saját költségén, az új előírás szerinti jelöléssel ellátni. A június 17. előtt megjelölt egyedeknél a vonalkód és országjel tekintetében el lehet térni új szabályoktól.

[29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet]

Villamos gyártmányok

Június 15-től új előírások és szabványok szerint kell elvégezni a sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmányok vizsgálatát.

[17/2000. (VI. 9.) GM rendelet]

Magyar Szabadalmi Hivatal

A kormány új rendeletet alkotott a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) feladatairól, hatásköréről, szervezetéről és működéséről. Az MSZH feladat- és hatáskörébe tartozik például az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén, illetve a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása is. Az MSZH-t a kormány irányítja. A rendelet 2000. június 23-án lépett hatályba.

[86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet]

Öntözés

Az illetékes adóhatóságtól október 15-éig támogatást lehet igénybe venni az öntözéses termelés költségeinek részbeni megtérítésére. A támogatás mértéke a június 16-át követően öntözésre felhasznált víz után 10 Ft/köbméter.

[30/2000. (VI. 16.) FVM rendelet]

Nemzetközi egyezmények

Az Országgyűlés a közelmúltban 36, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt hozott. Példálózva az egyezményekből:

• az ipari üzemekben biztosított heti pihenőnapról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1921. évi 3. ülésszakán elfogadott 14. számú Egyezmény,
• a kényszer- vagy kötelező munkáról szóló, a nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1930. évi 14. ülésszakán elfogadott 29. számú Egyezmény,
• a gyermekek és fiatalkorúak ipari munkára való alkalmasságát megállapító orvosi vizsgálatról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1946. évi 29. ülésszakán elfogadott 77. sz. Egyezmény,
• a gyermekek és a fiatalkorúak nem ipari munkára való alkalmasságát megállapító orvosi vizsgálatról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1946. évi 29. ülésszakán elfogadott 78. sz. Egyezmény,
• az iparban és a kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1947. évi 30. ülésszakán elfogadott 81. sz. Egyezmény,
• az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 87. sz. Egyezmény,
• a munkaerő-piaci szolgáltatás szervezetéről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 88. sz. Egyezmény,
• a munkabér védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 95. sz. Egyezmény,
• a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. sz. Egyezmény,
• a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1951. évi 34. ülésszakán elfogadott 99. sz. Egyezmény,
• a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1951. évi 34. ülésszakán elfogadott 100. sz. Egyezmény,
• az anyaság védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1952. évi 35. ülésszakán elfogadott 103. sz. Egyezmény,
• a kényszermunka felszámolásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1957. évi 40. ülésszakán elfogadott 105. sz. Egyezmény,
• a foglalkoztatásból és a foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. sz. Egyezmény,
• a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1971. évi 56. ülésszakán elfogadott 135. sz. Egyezmény.

Magyarország ezeket az egyezményeket már korábban magára nézve kötelezőnek ismerte el, megerősítette, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál a megerősítő okiratot letétbe helyezte, azonban törvényben csak most hirdette ki. Az egyezmények rendelkezéseit tehát már évek, évtizedek óta alkalmazni kell.

Az egyezmények a Magyar Közlöny 59. számában találhatók.