A munkáltatók több állami forrásból juthatnak támogatáshoz, ezek közül előző lapszámunkban a kis- és középvállalkozások kamattámogatásainak lehetőségeit ismertettük, most a 40/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján igényelhető vidékfejlesztési támogatások feltételeit foglaljuk össze.
A vidékfejlesztési (területfejlesztési) támogatási célelőirányzat rendeltetése:
- a társadalmi és gazdasági térbeli – életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése;
- az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése;
- a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése;
- a határ menti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján.
A megyei területfejlesztési tanácsok pályázati rendszer keretében dönthetnek a rendelkezésre álló keret felhasználásáról.
A rendelkezésre álló keret
A vidékfejlesztési célfeladatokra 1999-ben felhasználható keret 5,8 milliárd forint. Az egyes megyei területfejlesztési tanácsok rendelkezésére álló összegből 20 százalékot, vagyis 1 milliárd 160 millió forintot a megyék lakónépessége alapján, 30 százalékot, vagyis 1 milliárd 740 millió forintot a megyei hozzáadott bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó értéke alapján, 50 százalékot, vagyis 2 milliárd 900 millió forintot a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek lakónépessége alapján osztanak fel.
A támogatás feltételei és formái
Belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi természetes személyek részesülhetnek támogatásban.
Azzal a pályázóval, akinek lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozása van – annak megfizetéséig -, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel – függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől – nem kötnek támogatási szerződést. Nem folyósítják tovább a támogatást annak a pályázónak, akinek a szerződéskötést követően keletkezik köztartozása, illetve ekkor indul ellene felszámolási eljárás, csődeljárásban pedig a csődegyezség megszületéséig felfüggesztik a folyósítást.
Támogatási formák:
- vissza nem térítendő támogatás,
- visszatérítendő támogatás,
- fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás.
A fenti formák együttesen is alkalmazhatók. Vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás együttes odaítélésekor a támogatás mértéke nem haladhatja meg a visszatérítendő támogatás felső határaként meghatározott támogatási arányt, a vissza nem térítendő támogatás mértéke pedig nem haladhatja meg az odaítélt teljes támogatás 50 százalékát.
Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott beruházásra csak egy címen és csak egyszer adható támogatás a célelőirányzatból, kivéve a központi célok rendszerében támogatható fejlesztéseket, amelyekhez a tanácsok saját keretük terhére is köthetnek szerződést. A pályázónak legalább 20 százalék saját forrással kell rendelkeznie a fejlesztés megvalósításához.
A célelőirányzatból nem támogathatók azok a beruházások, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból már kaptak támogatást (kivéve az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat saját forrás kiegészítésére megítélt támogatását). Nem adható támogatás a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz sem, kivéve a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokat, ahol a benyújtáskor még hátralévő összeghez igényelhető támogatás. A pályázat benyújtását egy évvel megelőzően felmerült műszaki tervezési munkákkal kapcsolatos számlák elismerhetők.
A beruházás megkezdése időpontjának
- építéssel járó beruházásnál az építési naplóba (ültetvénytelepítésnél a telepítési naplóba) való első bejegyzés napját,
- építéssel nem járó beruházásnál (pl. önálló gépvásárlás) az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,
- fejlesztési célú pénzeszközök átadásakor az első pénzátadás napját,
- ingatlanvásárlás, földterület vásárlásakor az adásvételi szerződés megkötésének dátumát
kell tekinteni.
A támogatási igény 5 ezrelékét az FVM 10032000-01220191- 59000002 számú Vidékfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai" elnevezésű fejezeti számlára be kell fizetni pályázati díjként. Amennyiben kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt utasítják el a pályázatot, a befizetett díjat 30 napon belül visszautalják.
| A vidékfejlesztési célelőirányzat 1999-es, a megyei területfejlesztési tanácsoknak biztosítot támogatási kerete | |
|---|---|
| Megyék | Millió forint |
| Baranya megye | 305,5 |
| Bács-Kiskun megye | 499,1 |
| Békés megye | 347,7 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 673,8 |
| Csongrád megye | 317,2 |
| Fejér megye | 175,6 |
| Győr-Moson-Sopron megye | 179,6 |
| Hajdú-Bihar megye | 434,4 |
| Heves megye | 205,8 |
| Jász-Nagykun-Szolnok megye | 391,6 |
| Komárom-Esztergom megye | 137,8 |
| Nógrád megye | 263,4 |
| Pest megye | 383,4 |
| Somogy megye | 247,0 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 598,0 |
| Tolna megye | 169,9 |
| Vas megye | 107,0 |
| Veszprém megye | 204,2 |
| Zala megye | 159,0 |
| Összesen | 5800,0 |
Támogatható beruházások
Főszabályként a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 19/1998. (II. 4.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztésekre nyújtható be pályázat a tanács, illetve a célelőirányzat központi kerete terhére, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiírt pályázati felhívás alapján.
- Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor támogathatók, ha a beruházás a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja; továbbá, ha a megyei fejlesztési program keretében, vállalkozási övezetben, illetve a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló, a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott településeken valósul meg.
- A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megtartását szolgáló beruházásokat a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani, illetve a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű foglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell. A támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel kell alátámasztani. A beruházások 10 éves időszakára legalább 12 százalékos belső megtérülési rátát kell biztosítani. Termelő infrastrukturális beruházásoknak a megkezdéstől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.
- Ültetvénytelepítések támogatásakor a beruházásnak az ültetvény termőre fordulásáig, legfeljebb 7 éven belül meg kell valósulnia.
A fentieken kívüli fejlesztések, beruházások, illetve programkészítések megvalósulási ideje maximum 24 hónap.
Biztosítékok
A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatásoknál a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, valamint ipari parkok, innovációs központok létrehozását szolgáló beruházásoknál 5 évre, a támogatások 150 százalékának megfelelő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
A támogatási összeg felső határa
Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen adható támogatások elérhető felső határa – a megyénként egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) figyelembevételével – az alábbiak szerint alakulhat:
- azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP nem éri el az országos átlag 75 százalékát az együttesen elérhető támogatások felső határa:
- az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100 százaléka,
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 75 százaléka;
- azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 75-100 százaléka között van:
- az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 80 százaléka,
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 70 százaléka;
- azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 100-125 százaléka között van:
- az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 70 százaléka,
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 60 százaléka;
- azokban a megyékben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlag 125 százalékát:
- az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 60 százaléka,
- vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 50 százaléka.
A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben – beleértve az önkormányzati szabályozás keretében meghatározott társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket is – az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az állami forrásokból adható támogatások elérhető felső határa a fejlesztési költségek 100 százaléka. Az együttes felső határt meghaladó támogatások késedelmi kamattal növelt összegét a támogatások arányában vissza kell fizetni.
Elismerhető költségek
A támogatás szempontjából elismerhető költségek:
- a számviteli törvény (1991. évi XVIII. tv.) 35. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, előállítási költségei, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetésük megváltoztatásának, átalakításának, továbbá az üzembe helyezéshez szükséges első beszerzésű készletek költségei, a tárgyi eszközök költségeinek 20 százalékáig;
- a támogatás csak akkor igényelhető az áfát is tartalmazó összköltségnek a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán nincs áfa-levonási joga;
- a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;
- szerződésben előirányzott pénzeszközátadásnál a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadott pénzeszköz;
- a tájjellegű egyedi termékek és a biotermékek előállításához kapcsolódó fejlesztési és dologi kiadások;
- az ültetvénytelepítésnél az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendeletben meghatározott költségek.
A támogatás igénybevétele
A támogatás a szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. Mértéke évente eltérő lehet, azonban egyik évben sem haladhatja meg az előírt felső határt. A támogatási szerződésben meghatározott összeget saját forrás (és más források) felhasználásával és teljesítményarányosan – számla ellenében, illetve fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetésekor vagy a kifizetést követően – utólagosan folyósítják.
A fentiektől eltérően
- kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósságszolgáltatás alapján, a rögzített kamatfizetési határidő szerint adható,
- programok és településrendezési tervek készítésekor a megítélt támogatás 20 százaléka a szerződés aláírásakor, 60 százaléka az elkészült program elfogadását, 20 százaléka az előzőek szerint folyósított 80 százalékkal való elszámolást követően vehető igénybe.
Elidegenítés
A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával idegeníthető el, apportálható vagy adható bérbe.
A vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás elidegenítésekor a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára – 5 munkanapon belül – vissza kell fizetni.
Szerződésszegés
Szerződésszegésnek minősül, és az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával, valamint a fel nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során a foglalkoztatási kötelezettség vagy a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75 százalékot meghaladó mértékben valósul meg.
Súlyos szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával, valamint az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha
- a beruházást nem helyezik üzembe, előzetes hozzájárulás nélkül idegenítik el vagy adják bérbe;
- az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg;
- a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75 százalék alatt teljesül; vagy
- a jogosult visszafizetési és egyéb kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti.
A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, amelyet a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig számítanak fel.
| Fogalmak |
|---|
| visszatérítendő támogatás: a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett kamatmentes forráskiegészítés; kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig; munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenységnél – a beruházás előkészítő dokumentációja szerint – létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez; munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával; foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját az átlagos foglalkoztatotti létszám adja, ami nem foglalja magában a munkaviszonyban álló, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyedre/gyesre jogosult munkavállalókat; termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés; közhasznú munkavégzéssel összefüggő fejlesztés: a közhasznú munkavégzéshez szükséges technológiai, valamint egyéb gép- és járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál, és közmunkavégzés keretében készülő beruházás; saját forrás: a pályázó rendelkezésére álló pénzeszközök, a megkötött szerződés szerinti hitel, az önkormányzati jóváhagyott költségvetési előirányzatok, a tervezett lakossági befizetések és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elkülönített keretéből a saját forrás kiegészítésére megítélt támogatás; térségi gazdasági integráció: az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységének intézményesített és tartós összehangolása, amely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott, koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására s a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására; integrációs társaság: az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók nonprofit működési feltételekkel a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére; programfinanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézményeknél a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó |
A pályázati rendszer
A területfejlesztési tanácsok pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére támogatást adhatnak:
- munkahelyteremtő beruházásokhoz, beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását, manipulálását, állattartó telepek, halászati termékek feldolgozását szolgáló beruházások megvalósítását;
- a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez, köztük a beszállítói státus elérését szolgáló beruházásokhoz, az ültetvénytelepítéshez (beleértve a bioenergia-termelést szolgáló erdőtelepítést is). Az agrárgazdaság eszközbeszerzéséhez (beleértve az agrárintegrációt elősegítő kistermelők önszerveződésén alapuló, legalább 10 mezőgazdasági termelő szövetkezésében megvalósuló értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztéseket, beruházásokat) és a bioenergetikai termékek feldolgozását szolgáló fejlesztésekhez;
- a vállalkozások megalakulását és fejlődését szolgáló anyagi szolgáltatások kiépítéséhez, az innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok, ipari területek, logisztikai központok megvalósításához;
- a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, elsősorban térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- (beleértve az ivóvíz-, a felszíni vízelvezető rendszerek és műtárgyaik építését, illetve halastavak létesítését is) és szennyvízrendszerek kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések, valamint az integrált vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, az állattartó telepekhez és a falusi turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális létesítmények kiépítéséhez;
- a kistérségi fejlesztési, a helyi társadalom önszerveződését és gazdasági együttműködését elősegítő programok, integrációs társaságok és szövetkezetek létrehozásához szükséges üzleti tervek kidolgozásához;
- a speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő programokhoz, a foglalkoztatást segítő közmunkaprogramokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez;
- a munkahelyteremtéssel járó humáninfrastruktúra-fejlesztésekhez;
- tájjellegű egyedi termék és biotermék előállításához kapcsolódó fejlesztési és dologi kiadásokhoz;
- a falusi turizmus és a gyógyturizmus fejlesztéséhez;
- településrendezési tervek készítéséhez;
- az integrált felsőoktatási intézmények képző-, továbbképző, kutató- és innovációs szellemi központként történő támogatásához, valamint e központok térségi fejlesztést segítő szolgáltatófeladatainak ellátásához.
Kamattámogatás a fenti célok mindegyikéhez adható, mértéke a felvett hitel kamatának legfeljebb 50 százaléka, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Amennyiben egyéb állami forrásból is támogatják a beruházást, a kamattámogatás legfeljebb 30 százalék lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat +5 százalékot.
Támogatási összeg
A jogszabály melléklete meghatározza a támogatási összeg felső határát (lásd táblázatunkban), ettől azonban eltérést is enged:
- A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségeken belül a kedvezőtlen adottságú agrártérségekben mint halmozottan hátrányos adottságú térségekben a termelési szerkezet átalakítását, a foglalkoztatás bővítését, a jövedelem növelését szolgáló fejlesztéseknél, beruházásoknál a támogatás mértéke 10 százalékponttal meghaladhatja a felső határt.
- Az agrárintegrációt elősegítő támogatási célon belül a kistermelők önszerveződésén alapuló értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztések, beruházások támogatása 10 százalékponttal haladhatja meg a felső határt.
- A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10 százalékponttal haladhatja meg a felső határt.
- Azokon a településeken, ahol a népességen belül – a helyi önkormányzat nyilatkozata szerint – jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi közösség tagjai, a munkahelyteremtő és életkörülményeket javító termelő infrastrukturális fejlesztések 10 százalékponttal magasabb támogatást kaphatnak.
A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkavállalónként – beleértve a munkahely megtartásra és a humán infrastruktúrafejlesztéssel létrehozott munkahelyekhez nyújtott támogatásokat is – nem haladhatja meg az 1 000 000 forintot.
A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell visszafizetni. Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyenkor a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának megváltoztatását, illetve munkahelyteremtő beruházásnál a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni.
A pályázat tartalma
A területfejlesztési tanácsok a helyi tömegtájékoztatás útján teszik közzé a pályázati felhívásokat minden év február 28-áig. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-éig lehet pályázni.
A pályázati felhívásban határozzák meg azt a szervezetet, ahová be kell nyújtani a pályázatokat.
A pályázatoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:
- a pályázó azonosító adatait;
- a pályázatban szereplő program, projekt
- célját, megnevezését, a megvalósítás helyét,
- az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét (kiadását),
- a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
- a számlavezető vagy hitelintézet által igazolt saját forrás összegét, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre,
- az igényelt támogatás összegét,
- a megvalósítás és a finanszírozás időbeli ütemezését;
- a pályázó arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy
- a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűek, valódiak és hitelesek; valamint hogy az adott tárgyban pályázatot mikor és hol nyújtott be korábban,
- a pályázati felhívásban előírt biztosítékok megvannak, mekkora a valós értékük,
- hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,
- a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,
- arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene felszámolási eljárás indult;
- a pályázathoz csatolni kell:
- a helyi önkormányzatoknál a testületi határozatot a saját forrás biztosításáról,
- a pályázati díj megfizetéséről szóló készpénzfizetési szelvényt vagy átutalási megbízás terhelési értesítőjét,
- a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat,
- a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó, egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket,
- térségi gazdasági integrációs programoknál szervezeti formától függően az integrációs szervezet alapító okiratát, társasági szerződését és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, a pályázók utolsó éves mérlegbeszámolója letéti példányának másolatát, a vagyoni helyzetet bemutató dokumentumokat, a gazdasági együttműködés jellegét, területét és formáját rögzítő integrációs megállapodást, az üzleti tervet.
Elbírálás, támogatási szerződés
A pályázatokat a területfejlesztési tanácsok bírálják el, a döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A támogatási döntéseket a megyei önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben hozzák nyilvánosságra. A sikeres pályázóval a tanács szerződést köt. A támogatást a Magyar Államkincstár folyósítja.
A területfejlesztés központi előirányzata
A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.
A központi pályázati rendszerből támogathatók például:
- a belvizes területek nem szántóföldi hasznosítását szolgáló fejlesztési programok kidolgozása, illetve az azok megvalósítását szolgáló fejlesztések, beruházások;
- a jelentős, legalább 100 munkahelyet teremtő fejlesztések.
A pályázatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter teszi közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. A benyújtása folyamatos, az adott évi támogatásra augusztus 31-éig lehet pályázni.
A pályázatokat az FVM megbízásának megfelelően a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani. A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt 7 tagú szakértői bizottság végzi. A szakértői bizottság javaslata alapján a támogatásokról a miniszter dönt. A döntéseket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszik közzé. A döntést követően a támogatási szerződések előkészítését a Magyar Államkincstár végzi, a támogatási szerződést a miniszter vagy megbízottja írja alá. A szerződések végrehajtásának ellenőrzésében a Magyar Államkincstár, valamint a miniszter felkérésére az érintett területfejlsztési tanács vesz részt.
| Támogatható célok, támogatási formák és a támogatás felső határa | ||
|---|---|---|
| Támogatható célok | A támogatás formája | A támogatás felső határa (%) |
| 1. Munkahelyteremtő beruházásokhoz | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 |
| visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 50 | |
| 2. A meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 20 |
| visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 | |
| 3. A vállalkozások megalakulását és fejlődését szolgáló anyagi szolgáltatások kiépítéséhez, az innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok, ipari területek, logisztikai központok megvalósításához | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 |
| visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 50 | |
| 4. A gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 20 |
| visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 | |
| 5. A kistérség-fejlesztési, a helyi társadalom önszerveződését és gazdasági együttműködését elősegítő programok és integrációs társaságok, szervezetek létrehozásához szükséges üzleti tervek kidolgozásához | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 70 |
| 6. Speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő programokhoz, a foglalkoztatást segítő közmunkaprogramokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 40 |
| 7. A munkahelyteremtéssel járó humáninfrastruktúra-fejlesztésekhez | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 |
| visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 50 | |
| 8. Tájjellegű egyedi termék és biotermék előállításához kapcsolódó fejlesztési és dologi kiadásokhoz | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 20 |
| 9. Falusi turizmus és gyógyturizmus fejlesztéséhez | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 20 |
| visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 | |
| 10. Településrendezési tervek támogatása | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 |
| 11. A kormányhatározatokban rögzített vagy egyéb kiemelt területfejlesztési feladatok, kormányzati, regionális és válságkezelő programok támogatása | vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 30 |
| visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek százalékában | 50 | |
