Tavaly az előző évhez viszonyítva Magyarországon mintegy 20 százalékkal nőtt a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma. Az év második felében a munkaügyi központok 10712 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki és 1831 érvényességét meghosszabbították. December 31-én a hivatalos adatok szerint 20 382 külföldi állampolgárnak volt érvényes munkavállalási engedélye. A magyar munkaerőpiac szempontjából e számok elenyészőek. Becslések szerint azonban a feketemunkát vállalók száma ennek többszöröse. A feketegazdaság elleni harc koordinálásával megbízott Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság (GKB) szerint viszont az illegális munkavállalók számának enyhe csökkenése tapasztalható – legalábbis a munkaügyi ellenőrzések adatai ezt mutatják.
Az ügyintézés néha bonyodalmas
Nem egy magyar cég keres külföldieket munkára, vagy azért, mert olcsó munkaerőt keres, vagy azért, mert különlegesen képzett munkatársra van szüksége. Az ügyintézés nem egyszerű, de nem is túl bonyolult. Az engedélyezési folyamat 1-2 héten belül lezajlik, ám bonyolultabb eseteknél előfordul, hogy egy hónapig is eltart. A tapasztalatok szerint mindenhol igyekeznek a lehető leghamarabb kiadni az engedélyeket, a sürgős eseteket is megfelelően bírálják el.
Sokan vannak a kínai kérelmezők. A világ legnépesebb országából érkezők rendszerint kihasználják a cégalapítás viszonylagos egyszerűségéből adódó előnyöket: társas vállalkozást alapítva, ügyvezető igazgatóként csak akkor kell munkavállalási engedélyt kérniük, ha az ügyvezetői munkakörtől eltérő feladatokat akarnak ellátni. Így például ha elárusítóként akarnak dolgozni. Ilyen engedélyt a kínaiak alig mernek kérni, ugyanis nagyon kevés az esély arra, hogy ezt meg is kapják. Ugyanis a törvény szerint külföldi által nem tölthető be olyan munkakör, amit magyar munkanélküli betölthetne – feltéve ha van rá jelentkező. De amíg ez kiderül, eltelik 60 nap, sőt több is. Ugyanis a munkahely betöltésére vonatkozó kérelmet a külföldi jövendőbeli munkaadójának 60 nappal korábban be kell adnia. Ez idő alatt az illetékes munkaügyi központ magyar dolgozót keres a munkahelyre. Ha nem talál, akkor az állás a külföldié. Egyébiránt e szabályozás miatt rengeteg baj van, hiszen egy-egy munkakörre gyakran találnak magyar állampolgárokat, ám azok néhány nap múlva visszavonják jelentkezésüket – így minden kezdődhet elölről.
A külföldiek arra is panaszkodnak, hogy a már kiadott engedély meghosszabbítása nem automatikus, hanem az egész procedúrát az egyéves periódus után új okmányokkal, új kérelemmel újból kell indítani.
Folyamatos turista
A feketemunkások táborát nemcsak a munkaadók járulékbefizetés-elmulasztási hajlama gyarapítja, hanem egyes esetekben a munkavállalási engedély megszerzésével járó költségek is. A külföldi munkavállalás kiadással jár nemcsak nálunk, hanem a munkavállaló országában is. A Romániából érkezett idénymunkások például rendszerint nem jelentkeznek be Magyarországon, mert amíg megkapnák az engedélyt, az elültetendő palántáknak már rég a fejlődés előrehaladott szakaszában kellene lenniük. Ráadásul egy vagyonba kerül a román hatóságoktól megkérni a munkavállalói vízumot. A munkavállaló így inkább turistaként látogat el a magyar gazda zsíros földjére, kevés pénzért.
Egyes vállalatok a munkaügyi központok által megkövetelt munka-egészségügyi orvosi igazoláson túl komoly vizsgálatokat, például negatív szifilisz- vagy akár AIDS-tesztet is megkövetelnek, ami a külföldieknek sok pénzbe kerül. Az ázsiaiaktól időnként még lepravizsgálatot is kérnek, ami például Budapesten, a Mária utcai bőrklinikán súlyos ezresekbe kerül.
Így tehát sok tényezője van annak, hogy egy-egy külföldi, főleg a nem magasan kvalifikáltak és a szomszédos országból érkezők közül, inkább feketemunkát vállal, turistavízummal, és havonta hazautazik. A romániaiak gyakrabban utaznak vonattal, mert a gépkocsival a határon átkelőktől a román hatóságok úgynevezett "zöld kártyát" kérnek, amit általában nagyon rövid időre adnak ki, tehát gyakran meg kell hosszabbítani vagy újítani, ami viszont több százezer lejbe kerül. Marad a vonatozás, a munkahelyen pedig a bujkálás.
Szakácsok előnyben
Könnyebb a helyzetük a szakácsoknak, hiszen a könnyített munkavállalói engedélyezési eljárási szabályok érvényesek rájuk: a 7/1991. (X. 17.) MüM rendelet 3. paragrafusának (g) bekezdése szerint "a nemzeti ételek készítését és eladását folytató vendéglátóüzletben a nemzeti ételek elkészítésére foglalkoztatni kívánt külföldiek" munkavállalási engedélyének feltételei kevésbé szigorúak. A szakács aztán a főzés mellett eladhat egy-két illatos füstölőpálcikát, néhány doboz konfettit vagy egy pár kínai papucsot – hogy a vendég jobban érezze magát.
| Egy kis statisztika |
| Az 1997. december 31-én érvényben levő munkavállalási engedélyek száma 45 százalékkal magasabb, mint június 30-án volt, és 8,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Az OMMK felmérése szerint a növekedés elsősorban a román és az orosz munkavállalók esetében tapasztalható. A külföldiek munkavállalásának területi megoszlását tekintve továbbra is a főváros áll az első helyen 6172 kiadott engedéllyel, a második pedig Pest megye 1548 engedéllyel. Budapesten tavaly a Magyarországon dolgozó külföldiek 56,6 százaléka számára adtak ki munkavállalási engedélyt, Pest megyében 2825 (13,9 százalék), Komárom-Esztergom megyében 1131 (5,5 százalék), Csongrád megyében 977 (4,8 százalék), Győr-Moson-Sopron megyében pedig 634 (3,1 százalék). A többi megyében az év végén érvényes engedélyek száma nem érte el az 500-at. Az állampolgárság szempontjából a világ 97 országából érkeztek munkavállalók, a legtöbben Romániából. Összességében 20 ország képviselői alkotják a teljes külföldi munkavállalói létszám 96 százalékát. Közöttük találjuk a szomszédos országok mellett csaknem valamennyi nyugat-európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada állampolgárait is. A 15 EU-tagországból érkezett munkavállalók száma az 1997. december 31-én érvényes engedélyek alapján 2162 fő volt, az engedélyek 10,6 százalékát birtokolták. A tapasztalatok szerint a szomszédos országokból érkezők között sokan vannak, akik letelepedési szándékkal vállalnak munkát, és magyarországi tartózkodásukat más módon is próbálják "erősíteni": házat vásárolnak, gyermekeiket itt iskoláztatják. Fizikai munkakört tölt be a külföldi munkavállalók 64, szellemit 36 százaléka. Az átlagosnál magasabb a fizikaimunka-vállalók száma a románok, a lengyelek, a szlovákok, valamint a szovjet utódállamokból érkezett állampolgárok között. A fizikai foglalkozásúakat tekintve a szakképzettek aránya 74 százalék; a szellemiek 63 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A legtöbben a sport, a kulturális és egyéb szolgáltatások területén tevékenykednek, számuk 7080 fő. Ez után következik a feldolgozóipar (3284), az építőipar (3255), valamint a kereskedelem és a vendéglátás (2584 fő). Ezer fő feletti a külföldi munkavállalók száma a mezőgazdaságban, a bányászatban és az oktatásban. Tavaly év végére 15 százalékkal nőtt a sport, a kulturális és egyéb szolgáltatásokban dolgozók száma, 1 százalékkal pedig az oktatásban dolgozóké. A többi területen csökkenés tapasztalható. Az elutasított kérelmek aránya 6,9 százalék volt. A kiadott engedélyeket meghosszabbítására, vagy az új iránti kérelmeket a kérvényezők 8,6 százaléka maga vonta vissza. |
