A gazdasági átalakulás a végéhez közeledik Magyarországon, a gazdaság élénkülésével remény van arra, hogy a foglalkoztatás színvonala is növekedjen. A munkaerő keresletének bővülése azonban önmagában nem hoz gyógyírt a munkanélküliek problémáira.
Amíg a 90-es évek elején a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis magánszervezetek hozták létre a legtöbb új munkahelyet, addig egy-két éve már a külföldiek zöldmezős beruházásai, valamint a külföldi és a vegyes tulajdonú cégek fejlesztései váltak a kereslet élénkülésének legfőbb bázisává. Az általuk kínált állások betöltésének feltétele általában megfelelő szakképesítés – a legtöbb esetben diploma – és idegen nyelv ismerete. A nyelvtudás fejlesztése mindezek mellett az ország európai uniós csatlakozása miatt is lényeges követelmény.
A képzésnek tehát jelentős szerepe van a foglalkoztatás színvonalának javításában. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze ad lehetőséget a kormányzat számára, hogy egyrészt a munkájukat elvesztetteknek, másrészt a képzetleneknek oktatási támogatást nyújtson. 1995-ben 71 ezren, 1996-ban 72 ezren, 1997-ben pedig 80 ezren vettek részt foglalkoztatást elősegítő képzésben.
Nemzetközi programok
A szakképzés fejlesztésének fontosságát felismerve az Európai Unió 1995-ben létrehozta a Leonardo da Vinci Programot, amely a szakmai képzésben részt vevő intézmények, gazdasági szervezetek és szociális partnerek közvetlen együttműködését segíti. A programnak Magyarország is teljes jogú tagja, képviseletét az 1995 novemberében megalakult Magyar Leonardo Iroda látja el. A szakképzés folyamatos korszerűsítését a Világbank is támogatja: 1998 és 2000 között új szakképzési programokra 36 millió dollár hitelt nyújt Magyarországnak.
Előnyös, ha a magyar szakemberek külföldön is kamatoztathatják ismereteiket. A külföldi munkavállalást azonban sok jogszabály szorítja keretek közé. Könnyít a pályázó helyzetén, ha a szakképesítéseket a fogadó országban is elismerik kormányközi egyezmények alapján.
Magyarországnak Ausztriával már van ilyen megállapodása, amely 19 szakképesítés kölcsönös elfogadásáról szól. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Ausztriával további szakképesítések elismeréséről jelenleg is folynak szakértői szintű egyeztetések. Hasonló egyezmény aláírását a kormányzat más európai országokkal is kezdeményezte.
Személyzeti tanácsadók
Az úgynevezett fejvadászattal, munkaerő-közvetítéssel, személyzeti tanácsadással foglalkozó cégeknél majdnem egyöntetűen úgy látják, hogy Magyarországon jelenleg nincs klasszikus értelemben vett hiányszakma, de a legtöbb cég főként kvalifikált – elsősorban diplomás – szakemberek keresésével és közvetítésével foglalkozik, azaz értékelésük is erről a rétegről tekinthető megalapozottnak.
Rácz Péter, a Hill International Tanácsadó Kft. munkatársa az informatikát emelte ki azon területek közül, ahol az átlagosnál nehezebb megtalálni a megrendelő számára a megfelelő szakembert. – Az utóbbi időben több jelentős nemzetközi cég telepítette fejlesztési központját Magyarországra. Ezek keresnek informatikai specialistákat. A számítástechnikai szakemberek iránt külföldről is élénken érdeklődnek. Keresik a programozókat, rendszerfejlesztőket, információrendszer-tanácsadókat nyugat-európai, egyesült államokbeli, de ázsiai – főként indiai – munkára is. A külföldi munkák általában projekt jellegűek, határozott időre – a leggyakrabban egy-két évre – szólnak. "Hiányszakmának" tekinthető a minőségbiztosítási menedzser és a kontroller is. Szakember-túlkínálat nemigen van, bár a marketinges és a pénzügyes állásokra mostanában már az átlagosnál többen jelentkeznek.
Hadi László, a JOB Személyzeti Tanácsadó Kft. munkatársa a marketinget azon szakmák közé sorolja, ahol túlkínálat van szakemberekből. A marketing és az emberierőforrás-gazdálkodás tipikusan olyan szakterületek, amelyekről sokan gondolják, hogy értenek hozzá. A felvételi beszélgetéseken aztán kiderül, hogy ez tévedés – állítja Hadi László. A megrendelő cégeknek ugyanis nem mindegy, hogy az adott állásra az ipari marketingben vagy a rendezvényszervezésben jártas szakember jelentkezik-e. Sokszor az is gondot okoz, hogy a pályakezdő aspiráns fejében a valóságostól jócskán eltérő kép él ezekről a területekről. Azt gondolják, hogy ide bőven elég, ha van bennük képzelőerő, ha elég kreatívak. Nem tudják – hiszen nem tapasztalták -, hogy a mindennapos adminisztratív tevékenység mennyi energiát emészt fel. A tanácsadóknak tehát nem csupán a szakmai képzettséget kell jól felmérniük, hanem a személyiségjegyekből is olvasniuk kell – hangsúlyozza a JOB munkatársa.
A bérek szerepe
Rácz Péter szerint a műszaki végzettségűek mostanában sokszor kényszerülnek pályamódosításra. Egy mérnök nem tanult szakmáját gyakorolja, ha üzletet vezet. A Graftonnál úgy látják, hogy a jelentkezőket elsősorban a felajánlott kereset orientálja. (A Grafton az állásajánlattal együtt közli az elérhető fizetést is.) Ennek alapján főként a jól fizető marketinges, pénzügyes és értékesítői állásokra van túljelentkezés. Sokszor nincs egyensúlyban a kereslet és a kínálat a jelentkezők hiánya miatt sem. – Egy többéves tapasztalattal rendelkező gépészmérnök, aki még egy vagy két idegen nyelven is beszél, nem valószínű, hogy szívesen megy olyan helyre dolgozni, ahol nettó 50-60 ezer forintot ígérnek – említ jellemző példát a Grafton tanácsadója.
Az ágazatok közül elsősorban a távközlés, az informatika és a kereskedelem szív fel sok embert. A személyzeti tanácsadók tapasztalatai szerint azonban újabban már a termelővállalatok – főként a gyógyszergyárak – is egyre több szakembert keresnek.
Szembetűnő a multinacionális és a vegyes vállalatok fölénye a személyzeti tanácsadók megrendelői között. Ezt egyrészt az anyavállalattól magukkal hozott gyakorlat magyarázza, másrészt pedig az, hogy a szolgáltatás a kisebb cégek számára drága.
