A társas vállalkozások tagjai a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat is kötelesek fizetni. Nem mindegy azonban, hogy a vállalkozás tagja személyesen közreműködik-e a társaságban vagy sem, teljes körű biztosított vagy csak kiegészítő tevékenységet folytat, áll-e valahol munkaviszonyban a vállalkozás mellett, hiszen ezek a körülmények jelentősen befolyásolhatják a fizetendő járulékok mértékét.
Társas vállalkozás
Kezdjük a fogalmakkal: Az 1996. évi LXXXX. törvény szerint társas vállalkozásnak minősül:
- a közkereseti társaság,
- a gazdasági munkaközösség,
- a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség,
- a betéti társaság,
- a korlátolt felelősségű társaság,
- az ügyvédi iroda,
- a gépjárművezető-képző munkaközösség,
- az oktatói munkaközösség,
- a közhasznú társaság,
- a szabadalmi ügyvivői társaság.
Társas vállalkozónak pedig a törvény azt tekinti, aki a felsorolt társas vállalkozások valamelyikének a tagja, és a társaság tevékenységében – nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében – ténylegesen és személyesen közreműködik.
Biztosítottak
A társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősülő személyek közül azok a teljes körű biztosítottak, akik nem tekintendők kiegészítő tevékenységet folytatóknak. 1998. január 1-jétől csak a saját jogán nyugdíjas társas vállalkozó folytathat kiegészítő tevékenységet. Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény alapján öregségi, elő-, korengedményes, szolgálati, illetve bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az, aki a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjat, rendszeres rokkantsági segélyt, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot kap. A társas vállalkozóknál tehát különbséget kell tenni a teljeskörűen biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató tagok között.
E megkülönböztetés mellett szükségesnek látszik még tisztázni, hogy a társas vállalkozás tagja mikortól tekinthető társas vállalkozónak s így biztosítottnak. Az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja a tagsági jogviszony keletkezése napjától társas vállalkozónak minősül (egyéb biztosítási feltétel nincs), ezzel szemben a gazdasági társaságoknál, a közhasznú társaságnál és a szabadalmi ügyvivői társaságnál nem elég a tagi viszony, hanem a személyes közreműködés is szükséges ehhez. Amennyiben a természetes személy csak törzsbetétet szolgáltat vagy tőkét fektet a vállalkozásba, személyesen közreműködnie tehát nem kell, társadalombiztosítási szempontból nem minősül társas vállalkozónak, ennélfogva e jogcímen nem lehet biztosított (s természetesen járulékot sem kell fizetnie). A gazdasági társaságoknál az a fő kérdés, hogy a tag bizonyos munkatevékenységet milyen jogviszony keretében végez. Amenynyiben munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik személyes közreműködése, más jogcímen már nem tekinthető biztosítottnak. (Nem lehet tehát két jogcímen is biztosítottnak tekinteni a társas vállalkozót.)
Biztosítási kötelezettség
Járulékot a biztosítási kötelezettség kezdő napjától kell fizetni. Ez tarthat a személyes közreműködés kezdetétől annak abbahagyásáig, vagy pedig a tagsági jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig. A személyes közreműködési kötelezettséget ezért nem árt megfelelően rendezni. A gazdasági társaságok tagjainak személyes közreműködését szabályozhatja a társasági szerződés, a taggyűlési határozat vagy egyéb irat, illetve utalhat rá egyéb adat, körülmény (például ha a társaság tagja a munkájáért díjat kap, ha a cég iratain szerepel az aláírása, vagy ha nem részesül ugyan munkadíjban, de saját gépkocsija használatáért költségtérítést vesz fel). A társadalombiztosítási, ellenőrzési gyakorlat személyesen közreműködőnek tekinti az ügyvezetőt, üzletvezetőt azon az alapon, hogy intézi a cég ügyeit, átveszi a postát. A biztosítási kötelezettség a személyes közreműködés – okirattal igazolt – abbahagyásáig, illetőleg a tagsági jogviszony (pl. a gépjárművezető-képző munkaközösségi tagsági jogviszony) megszűnéséig tart. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, már csak azért sem, mert a teljeskörűen biztosított társas vállalkozási tagnál a biztosítási kötelezettség kezdő napjától (ez okirat hiányában az a nap, amelytől a társaság a Gt. szerint a tevékenységét megkezdheti) – főszabályként – a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után járulékot kell fizetni, még akkor is, ha a tag ténylegesen nem vett fel jövedelmet.
Tb-járulékok
A teljeskörűen biztosított tagnál társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésével kell számolni, míg a kiegészítő tevékenységű tag után mindössze a 10 százalékos baleseti járulékot kell fizetni.
A társas vállalkozás a nem kiegészítő tevékenységű tagja után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, amelynek mértéke 1997. január 1-jétől 39 százalék (ez 1999-ben 38, majd 2000-ben 37 százalékra csökken). A társadalombiztosítási járulék alapja a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező adóköteles jövedelem, legalább azonban havi átlagban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (19 500 forint). A járulék alapja tehát a személyes közreműködésért járó jövedelem (az osztalék nem számít be a járulékalapba).
Járulékalapot képező jövedelem – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – az összevont adóalapba tartozó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni (ideértve a kis összegű kifizetésekből származó jövedelmet is), továbbá az szja-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke.
Egyéni járulékok
A társas vállalkozó 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Az a társas vállalkozó, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 7 százalékos nyugdíjjárulékot is fizet (ez 1999-ben 8, 2000. január 1-jétől pedig 9 százalékra emelkedik). Amenynyiben a társas vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tag, akkor 1 százalékos nyugdíjjárulék és 6 százalékos tagdíj terheli (ez utóbbi 1999-ben 7, 2000. január 1-jétől pedig 8 százalékra emelkedik). A tagdíjat a társas vállalkozó vagy a társas vállalkozás 10 százalékig kiegészítheti. Ezeket a járulékokat – ideértve a tagdíjat is – nevezzük a továbbiakban összefoglalóan egyéni járuléknak.
Az egyéni járulék alapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező adóköteles jövedelem, legalább azonban havi átlagban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Egyéni járulék azonban legfeljebb a felső határig fizethető, amely 1998-ban napi 4290 forint, egy naptári évre számítva pedig 1 565 850 forint). Az egyéni járulék alapja tehát annyiban tér el a társadalombiztosításijárulék-alaptól, hogy nemcsak alsó, hanem felső határa is van. Amennyiben a tag a jelzett időre a felső határt meghaladó díjat kap, a határon felüli rész után nem kell egyéni járulékot fizetnie.
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a járulékok és a tagdíj alapjánál nem lehet figyelembe venni a minimálbér öszszegét. Ilyenkor ezek a ténylegesen felvett, járulékalapot képező jövedelem után fizetendők.
Amennyiben a társas vállalkozó legalább heti 36 órát dolgozik munkaviszonyban, akkor a társas vállalkozásából származó jövedelme után nem köteles megfizetni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot.
Ha a társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaságban tagként végez személyes közreműködést, akkor a minimálbér után csak az egyik gazdasági társaságnál kell járulékot fizetnie (ő választja ki, hogy melyiknél). A tag valamennyi érintett gazdasági társaságát írásban köteles értesíteni a választásáról január 31-éig. A többi gazdasági társaságnál ilyenkor a járulékok (a tagdíj) alapja csak a ténylegesen felvett, járulékalapul szolgáló jövedelem lehet (ha van ilyen). Amennyiben a társas vállalkozónak év közben keletkezik több jogviszonya, vagy a kiválasztott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, ám továbbra is több helyen van társas vállalkozói jogviszonya, újra választania kell, s ismét csak értesíteni köteles a többi társas vállalkozást, mégpedig a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül. Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.
Kiegészítő tevékenységet folytató tag
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társaság tevékenységében társas vállalkozóként személyesen közreműködő tagja után 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. Ennek alapja a tag részére a személyes közreműködésért kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező adóköteles jövedelem. (A járulékalapot képező jövedelem meghatározására lásd a tb-járuléknál írtakat.) Ebben az esetben sem kell az osztalék után járulékot fizetni. Ennek a járuléknak sincs alsó, illetve felső határa, így a társas vállalkozásnak csak akkor keletkezik balesetijárulék-fizetési kötelezettsége, ha a személyes közreműködésre tekintettel járulékalapot képező adóköteles jövedelmet fizetett a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak.
