A munkanélküliség számítása

Egyes szakértők időről időre egymillió feletti munkanélküliről beszélnek, miközben a magukat regisztráltató munkanélküliek száma már évek óta 500 ezer alatti. A KSH reprezentatív felmérése még kevesebb munkanélkülit mutat ki: 1996 végén már 400 ezernél is kevesebbet. Múlt év végén pedig 310 ezres munkanélküliséget jelentett a hivatal.

Érdekes, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatos valamennyi vélekedés, adat sajátságos megközelítésből igaz. Akik milliós munkanélküliségről beszélnek, ebbe a társadalmi státusba értik bele a gazdaságilag inaktívak jelentős részét. Munkanélkülinek tartják tehát nem csupán a regisztráltakat vagy azokat, akiket a KSH nevez meg munkanélküliként, hanem azokat is, akik ugyan szívesen dolgoznának, de kiszorultak a munkaerőpiacról és a gazdaságilag inaktívak közé kerültek.

Egymillió

Ha mérleget készítünk, megállapítható, hogy hazánk az ILO-irányelvek szerinti 15-74 éves keresőkorú, csaknem 8 milliós népességéből 3,6 millió a kereső, 450 ezer a regisztrált munkanélküli és 3,8 millió a gazdaságilag inaktív. A számítási gyakorlat szerint a keresőket, illetve a regisztrált munkanélkülieket tekintik gazdaságilag aktívnak és a keresőkorúak fennmaradó részét a gazdaságilag inaktívaknak. Kedvezőbb a gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya, amennyiben az Európai Unió gyakorlata szerint 15-64 éves keresőkort számítanak. Ennek alapján a keresőkorú állampolgárok száma 7,1 millió, és 4 millió gazdaságilag aktívval, illetve 3,1 millió gazdaságilag inaktívval lehet számolni.

A gazdaságilag inaktívak között szerepelnek a tanulók, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási ellátásban levők, a háztartásbeliek s feltehetően nagy számban azok, akik valójában szívesen dolgoznának, de a munkaügyi központok segítségével sem kapnának munkát. Ezért nem regisztráltatják magukat, és nem szerepelnek a regisztrált munkanélküliek között. A gazdaságilag inaktívak azok is, akik azért tartják feleslegesnek regisztrációjukat, illetve együttműködésüket a munkaügyi központokkal, mert alkalmi kisegítő tevékenységből vagy a feketegazdaságból jutnak jövedelemhez. A többmilliónyi gazdaságilag inaktívból a becslések szerint 500 ezer vagy akár egymillió is lehet azok száma, akik kedvezőbb elhelyezkedési vagy kereseti feltételek esetén a legális gazdaságban keresnének munkát. A regisztrált munkanélküliekkel együtt ez már valóban az 1 milliót meghaladó népesség.

Jelentős a különbség a regisztrált munkanélküliek száma, illetve a KSH által meghatározott munkanélküliség között. Ennek oka az eltérő számítási mód. Regisztrációra általában azok a munkanélküliek jelentkeznek, akik számítanak valamilyen ellátásra, így a munkanélküliek járadékára, a jövedelempótló támogatásra, vagy részt kívánnak venni támogatott képzésben, illetve valamilyen elhelyezkedést segítő programban. Ösztönzést adhatnak a regisztrációra a munkaügyi központokban nyilvántartott és kiközvetített álláshelyek, az ebből adódó nagyobb elhelyezkedési lehetőség.

Félmillió

Ugyanakkor a regisztráció együttműködési kötelezettséggel is jár, rendszeresen fel kell keresni a munkaügyi kirendeltséget, a felajánlott munkahelyeket. Ezt sokan, akik már kimerítették az ellátási idejüket, nem vállalják, és inkább a feketegazdaságban keresnek munkát. A regisztrált munkanélküliek száma így jelenleg 440 ezernél is kevesebb.

A KSH a múlt év végén 310 ezres munkanélküliséget számított a reprezentatív felmérés alapján. A két szám közötti különbség főként arra vezethető vissza, hogy eltérők a regisztrációban, illetve a KSH-felmérésben a munkanélküliség jellemzői. A KSH felmérése azt az állampolgárt, aki a megkérdezését megelőző, a negyedévet reprezentáló, úgynevezett vonatkozási héten akárcsak egy órát dolgozott, már nem tekinti munkanélkülinek. A regisztrációnál ilyen megkötés nincs. A minimálbér feléért végzett, akár rendszeres munka sem zárja ki, hogy munkanélküliként regisztrálják az illetőt.

A KSH a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően negyedévenként 25 ezer háztartást keres fel az egész lakosságot reprezentáló mintaként. A felmérésben azt tekintik munkanélkülinek, aki a negyedév adott hetében egyáltalán nem dolgozott, de négy hete aktívan keresett munkát, illetve bizonyos időn belül az adott munkahelyet elfoglalná. A felmérés a foglalkoztatottak közé sorolja azokat, akik a vonatkozási héten legalább egy órát dolgoztak. A gazdaságilag aktívaknak a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket tekinti együttesen. A gazdaságilag inaktívak mindazok, akik nem sorolhatók az előző két csoportba, nem keresnek aktívan munkát, vagy a munkalehetőséget nem tudnák rövid idő alatt betölteni. A nemzetközi összehasonlításra a KSH által meghatározott munkanélküliségi szám használható.

Háromszázezer

A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség arányát fejezi ki. A gazdaságilag aktív népességben az előbbiek alapján a foglalkoztatottak és a munkanélküliek szerepelnek. A regisztrált munkanélküliek 1997-es 470 ezres számával és az előző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességgel kalkulálva 10,5 százalékos munkanélküliségi ráta határozható meg. Ugyanakkor a KSH 1997-es negyedik negyedéves 310 ezres munkanélkülisége 7,7 százalékos rátának felel meg. A nemzetközi összehasonlításra az ILO-ajánlásnak megfelelően a KSH adata használható fel. A 7,7 százalék csaknem 3 százalékkal alacsonyabb, mint az európai uniós országok 10,6 százalékos munkanélküliségi átlaga.

A regisztrált munkanélküliek alapján számított munkanélküliségi rátáról lapzártáig a legutóbbi eredmény áprilisra vonatkozik. Ezek szerint a márciusi 10,3 százalékos ráta 9,8 százalékra csökkent. Legutóbb 1992 májusában volt tíz százalék alatt ez a mutató.

Április végén 438 100 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok. Idén folyamatos a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése. Ennek mértéke februárban 10 100 volt, márciusban 12 100, áprilisban pedig 21 500. Az 1997-es áprilisi mértékhez képest idén áprilisban 44 200-zal volt kevesebb a regisztrált munkanélküliek száma.

Áprilisban valamennyi megyében megfigyelhető volt ez a csökkenés. A legnagyobb mértékben, 2548-cal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2359-cel Hajdú-Bihar és 2048-cal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma.

Az sem mellékes, hogy a munkaügyi központok milyen állásajánlattal rendelkeznek. Áprilisban a regisztrált munkanélkülieknek felajánlható állások száma 8,4 százalékkal haladta meg a márciusi és 18,4 százalékkal az 1997. áprilisi mértéket. A hónap során összesen rendelkezésre álló 93 400 álláshely közül 46,3 százalék volt a munkáltatók által bejelentett új álláshelyek száma. Az álláshelyek 48,3 százaléka szűnt meg a hónap során, többnyire az állások elfoglalásával, így április végén 48 400 munkahely maradt még betöltetlen.