×

A külföldi cégek és a társadalombiztosítás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 6. számában (1998. június 15.)
 

Külföldi személy alkalmazása

A külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldi személy (azaz aki a devizatörvény szerint devizakülföldinek minősül), valamint az a külföldi természetes személy, aki külföldi részvétellel működő gazdasági társaság Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalója/tagja, és nem tartozik szociálpolitikai egyezmény hatálya alá, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. §-a szerint nem biztosított.

Szociálpolitikai egyezmények

A magyar állam több nemzetközi szociálpolitikai egyezményt kötött, s az ezek hatálya alá tartozó személyekre a társadalombiztosítási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ámde az adott egyezmény szabályainak figyelembevételével. Az érintett állampolgárok a másik államban ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint saját hazájukban (például egy ukrán-magyar korlátolt felelősségű társaság ukrán alkalmazottját vagy tagját ugyanúgy biztosítottnak kell tekinteni, mint a magyar alkalmazottat vagy tagot). Ilyen egyezményt Bulgáriával [1962. évi 2. tvr., 6/1962. (IV. 30.) MüM rendelet], Csehszlovákiával [1959. évi 41. tvr., 9/1960. (X. 16.) MüM rendelet], Jugoszláviával [1959. évi 20. tvr., 11/1959. (IX. 13.) MüM rendelet], Lengyelországgal [1959. évi 38. tvr., 4/1969. (IV. 22.) MüM rendelet], Romániával [1962. évi 5. tvr., 8/1962. (VII. 7.) MüM rendelet], a volt Szovjetunióval [1963. évi 16. tvr., 7/1964. (VII. 30.) MüM rendelet] és Svájccal (1998. évi VII. törvény) kötöttünk. Folyamatban van Németországgal is a megállapodás, azonban lapzártánkig ezt az egyezményt még nem hirdették ki.

Járulékmentesség

Amennyiben tehát a külföldi vagy a külföldi részvétellel alapított cég olyan külföldi személyt foglalkoztat Magyarországon, akire a fentiek alapján nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, nem köteles utána társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetni, illetve a dolgozó béréből nem vonhat le egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat. Ezekre a külföldiekre még akkor sem terjed ki a biztosítás, ha választott tisztségviselők (például felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tagok).

Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra

A külföldi állampolgár a tartózkodás helye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárral megállapodást köthet a saját, valamint a Magyarországon vele tartózkodó házastársa és gyermeke egészségügyi ellátásának biztosítására. A megállapodás alapján fizetendő havi járulék rá nézve a minimálbér 75 százaléka, a családtagjai után pedig a minimálbér 30 százaléka. A megállapodás megkötésekor az ezt megelőző hónap első napján érvényes minimálbért veszik figyelembe. Amennyiben a minimálbér összege emelkedik, a megállapodásban meghatározott öszszeg a változást követő hónap első napjától automatikusan módosul. (A havi minimálbér 1998 februárjától 19 500 forint.)

Az egészségügyi ellátás – a sürgősségi ellátás kivételével – akkor jár, ha a külföldi személy a szolgáltatás igénybevétele előtt legalább 6 hónapon át fizetett járulékot. A megállapodásban azonban ettől a szigorú szabálytól el lehet térni. Az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától korlátozás nélkül jár, ha a szerződő fél a megállapodás megkötésekor előre befizeti a hathavi járulékot. A jogosultságot a megállapodást kötő egészségbiztosítási pénztár által kiadott igazolással, illetőleg annak érvényesítésével kell igazolni.

Csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődően, az első hónapra esedékes járulék egyidejű megfizetése mellett köthető meg a szerződés az illetékes egészségbiztosítási pénztárral. Ezt követően a járulékot – az általános szabálytól eltérően – havonta előre, a tárgyhónapot megelőző hónap 10-éig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi ellátásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.

Megállapodás nyugellátásra

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló nagykorú személy (tehát a külföldi is) a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárral nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére is köthet megállapodást. Ilyenkor 31 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie, kivéve ha az illető magánnyugdíjpénztár tagja, mert ebben az esetben a 31 százalékos járulék csökken a pénztárhoz fizetett tagdíj összegével.

A járulék alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem (ám ez nem lehet több a járulékfizetési felső határnál, azaz napi 4290 forintnál), legalább azonban a megállapodás megkötését megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege.

A szolgálati idő szerzésére, valamint az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást a jogosult javára a fizetési kötelezettség átvállalása esetén más személy, illetve szerv is megkötheti. A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendő járulék alapját vagy összegét, továbbá a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

Belföldi személy alkalmazása

Amennyiben a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú vagy külföldi részvételű cég magyar állampolgárt alkalmaz, el kell bírálnia, hogy a munkát végző személy biztosított-e vagy sem. A biztosítottnak minősülő személy után 1998-ban 39 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Amennyiben a külföldi cégnek fióktelepe (képviselete) van Magyarországon és itt magyar biztosítottat foglalkoztat, a járulékfizetési kötelezettség az előbb elmondottak szerint alakul.

A biztosított által fizetendő járulékok

A biztosított által fizetendő járulékok (amelyet – a foglalkoztatói társadalombiztosítási járuléktól megkülönböztetendő – egyéni járuléknak is nevezhetünk) alapja 1998. január 1-jétől megegyezik a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjával. Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetőleg a tagdíj fizetésének azonban – szemben társadalombiztosítási járulékkal – felső határa van: az állami költségvetésről szóló törvény szerint 1998-ban maximum napi 4290 forint fizethető.

Az a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesítő személy, aki saját jogán nyugdíjas, nem fizet egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Egészségügyi szolgáltatásra és baleseti ellátásra azonban továbbra is jogosult, mivel a foglalkoztatója fizeti utána a 39 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Egészségügyi hozzájárulás

Biztosításra kötelezett személy foglalkoztatásakor a külföldi vagy külföldi részvétellel működő cég 1998. február 1-jétől havi 2100 (napi 70) forintos egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni (kivéve ha szakképző iskolai tanulóról van szó). A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén akkor is kell hozzájárulást fizetni, ha az ebből származó jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, így tehát társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem áll fenn.

A foglalkoztató által fizetendő járulékok alapja, mértéke
A járulék alapja az adóköteles jövedelem, tehát
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni,
  • a kis összegű kifizetésből származó jövedelem,
  • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet számára levont (befizetett) tagdíj,
  • a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke.

A fentiektől eltérően nem számít a járulékalapba:

  • a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás összege, továbbá az a szociális ellátás (például gyermekgondozási segély), amelyet nem a foglalkoztató fizet,
  • a foglalkoztató által a tag javára önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett havi tagdíjnak az a része, amely nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát.

A biztosítottak 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot kötelesek fizetni. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség attól függ, hogy valaki magánnyugdíjpénztárnak tagja-e vagy sem.

A fizetendő nyugdíjjárulék, illetőleg a nyugdíjjárulék és a tagdíj mértéke a következő:

Év Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjjárulék
(nem pénztártag)
Nyugdíjjárulék és tagdíj
(pénztártag esetén)
1998. 3% 7% 1% + 6%*
1999. 3% 8% 1% + 7%*
2000. 3% 9% 1% + 8%*
* A tagdíj mértéke a biztosított vagy a foglalkoztató által a havi tagdíjalap 10 százalékos mértékéig kiegészíthető (természetesen a járulékfizetési felső határ figyelembevételével).

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem