Magyarországon jelenleg három szervezet foglalkozik végrehajtással: a bíróság, az adóhatóság (állami és önkormányzati) és az egészségbiztosító. Cikkünkben a legfiatalabb és a legnagyobb kintlevőséggel küszködő társasággal, az egészségbiztosító mellett működő végrehajtó szervezettel foglalkozunk.
A tb-adósokkal szemben eljáró, csőd- és felszámolási ügyekkel is foglalkozó 600 fős egészségbiztosítási végrehajtó apparátus az elmúlt két esztendőben 72 milliárd forintot hajtott be az Egészség-, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. Vasvári Csaba, a két biztosítási ág kintlévőségeinek behajtásával foglalkozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár Behajtási-Végrehajtási főosztályvezetője elmondta: bár a 800 ezer nyilvántartott folyószámla csaknem felén folyamatosan fellelhető valamilyen kisebb-nagyobb tartozás, végrehajtásra csak végső esetben kerül sor.
Bírósági minta
Az egészségbiztosítónál dolgozó végrehajtók munkája gyakorlatilag a bírósági végrehajtásról szóló szabályokon alapszik, némely tekintetben ugyanakkor – pl. késedelmi kamat számítása, ellenőrzések – az adózás rendjéről szóló törvény szerint járnak el. Eszközeik, lehetőségeik így gyakorlatilag bírósági és APEH-os kollégáikéval azonosak: inkasszót nyújthatnak be, foglalhatnak és árverezhetnek.
Az azonnali beszedési megbízással az elmúlt esztendőben mintegy 30 ezerszer élt az OEP. Az inkasszó az adós bármelyik bankszámlájára benyújtható, s a pénzintézet köteles annak eleget tenni, amennyiben van pénz az adós számláján. A munkaviszonyban levő, illetve a nyugdíjas adósokra ugyanakkor szigorú szabályok vonatkoznak: munkabérükből, nyugdíjukból általában 33, de legfeljebb 50 százalék vehető le. Ezt a hányadot viszont a munkáltató ugyancsak köteles a tb-nek vagy a nyugdíjfolyósítónak átutalni. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a munkából származó egyéb, rendszeresen vagy időszakosan kapott díjazásra, juttatásra is.
Ha az adós bankszámláján nem lenne elég pénz, munkabéréből vagy nyugdíjából sem lehet a követelést kielégíteni, s ez utóbbi lehetőség sem vezet eredményre, jön egy újabb, az ingófoglalás, melyet mintegy 6300 alkalommal gyakoroltak csak az elmúlt évben. Ingóságnak számít ilyen esetekben gyakorlatilag minden, az úgynevezett mentes vagyontárgyak kivételével, mint amilyenek például egy családban a gyerekek tanszerei vagy egy tanyasi orvos esetében az autó. Az ingóságok lefoglalása még nem jár együtt a holmi elvitelével. Ez csak akkor következik be, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az adós nem tudja, illetve nem akarja tartozását törleszteni. Amennyiben a részletfizetésre lehetőséget kap az adós, a fizetés időtartama alatt a lefoglalt vagyontárgyak az adós birtokában és használatában maradnak. Ellenkező esetben, csakúgy, mint a legsúlyosabb végrehajtói cselekménynél", az ingatlanfoglalásnál, szigorú szabályok szerint megtartott árverésen próbálják meg értékesíteni a lefoglalt vagyontárgyakat. Ha az árverés sikertelen, kereskedelmi vagy bizományosi úton próbálják meg értékesíteni a lefoglalt ingóságokat, ingatlanokat.
Tízmillió felett
Ha valaki nem tud fizetni, ugyanakkor azt sem szeretné, hogy bármiféle végrehajtási cselekmény szenvedő alanya legyen, még mindig van lehetősége részletfizetést kérni. Tőketartozását ugyan biztosan nem engedik el, indokolt esetben azonban nem kizárt a késedelmi pótlék vagy a mulasztási bírság mérséklése. Tízmillió forintot meghaladó ügyekben azonban ettől az évtől nem a megyei pénztáraké, hanem az OEP-é a döntés joga. Az elmúlt két esztendőben legalább 800 tízmillió forintnál nagyobb tartozás sorsáról kellett határozni.
Ugyancsak változás, hogy amíg eddig az OEP és az adós megállapodást írt alá a részletfizetésről, ezután a biztosító határozatot állít ki arról, hogy helyt ad az adós kérelmének, és lehetővé teszi a részletfizetést. Vasvári Csaba szerint itt nem csupán szóhasználat-változásról van szó. A megállapodásnál a felek egyeztették a tartozás összegét, ezért a későbbiekben nem volt vita arról, valóban annyit kell-e megfizetnie az adósnak. A megállapodás emellett, mivel megegyezésen alapult, kevésbé volt a hatóság intézkedése, mint a határozati forma.
Anyagi ösztönzés
A végrehajtókat egyébként anyagilag is ösztönzik a hatékony munkára: a megyei egészségbiztosítási pénztárak (mep) a beszedett pénz 2 százalékát személyi jutalmazásukra, illetve eszközbeszerzésre fordítják. A különjuttatással a végrehajtók megközelíthetetlenségét kívánják elősegíteni.
A 600 fős összlétszám, amelyen belül gyakorlatilag 400-an vannak végrehajtói munkakörben, mindeddig elegendő volt. Eddig 36 milliárdnál többet nem kellett behajtani. Idén a parlament által előírt beszedési kötelezettség 52 milliárd forint. A végrehajtók most új módszerekkel próbálkoznak. Például azzal, hogy pályázat útján megkísérlik értékesíteni a felszámolás alatti cégeknél levő követeléseiket. Ez már csak azért is fontos lenne – mutatott rá Vasvári Csaba -, mert a tb-alapok tavaly év végén 230 milliárd forintot kitevő kintlevőségéből 63 milliárd forinttal a felszámolás alatt álló cégek tartoztak.
