A munkahelyi érdekképviseletek szabad megalapítását hamarosan már nem csupán a Munka Törvénykönyve garantálja majd a dolgozóknak, de az Európai Szociális Charta erre vonatkozó cikke is, mivel a kormány többek között a Charta érdekképviseletek alakítására vonatkozó részének ratifikálását is javasolja a parlamentnek.
Az Európai Szociális Charta szerint minden dolgozónak és munkaadónak joga van gazdasági és szociális érdekei védelmében nemzeti vagy nemzetközi szervezetben az egyesülések, helyi, országos vagy nemzetközi szervezetek létrehozására, illetve a szervezetekhez való csatlakozásra.
A hazai jogi szabályozás kielégíti ezt a követelményt. A szervezetalakítási jogot az alkotmány, valamint az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Munka Törvénykönyve is tartalmazza. Az alkotmány, valamint az egyesülési törvény e jogot mindenkit megillető alapvető szabadságjogként fogalmazza meg.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak joga, hogy az egyesülési törvényben meghatározott feltételek szerint gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alapítsanak, az általuk választott szervezetbe belépjenek vagy attól távol maradjanak. A Munka Törvénykönyve a munkavállalók minden olyan szervezetét szakszervezetként ismeri el, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek érvényesítése, védelme. Ezek szerint nem az elnevezés, hanem a tevékenység alapján minősíthető egy szervezet szakszervezetnek.
Az alapítás körülményei
A szakszervezetet a dolgozók a munkahelyen is létrehozhatják. A munkahelyre a szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személyek is beléphetnek az erre vonatkozó szabályok szerint.
Az egyesülési törvény értelmében társadalmi szervezet alapítását – így szakszervezetét is – legalább tíz alapító tag mondhatja ki. Ôk alkothatnak alapszabályt, illetve választhatnak ügyintézőt és képviseleti szervet. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell a bírósági nyilvántartásba vételt, amely nem tagadható meg, amennyiben a szervezet megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek. A szakszervezet a nyilvántartásba vétellel nyeri el a jogi személyiségét.
A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzon, alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek vagy nem. A munkaadó nem követelheti meg, hogy a dolgozó kilépjen az adott szakszervezetből vagy átlépjen egy másikba. A szakszervezeti hovatartozás vagy szakszervezeti tevékenység miatt tilos a dolgozó munkaviszonyát megszüntetni vagy hátrányos helyzetbe hozni. Nem megengedett, hogy a munkaadók bármely jogosultságot vagy juttatást szakszervezeti tagsághoz vagy adott szakszervezettől történő távol maradáshoz kössenek.
Szabályozott viszony
A Büntető Törvénykönyv szerint aki mást egyesülési jogának gyakorlásában akár erőszakkal, akár fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján a felügyelők a szakszervezeti jogok érvényesülését is ellenőrzik. Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek, a munkaügyi bírság mértéke 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjed.
A Munka Törvénykönyve a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkahelyi béke fenntartása érdekében szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatait, ennek keretében garantálja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.
Az aktivista védelme
A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és munkakörülményekre vonatkozó jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, a munkaügyi kapcsolatokra és a munkaviszonyra vonatkozó kérdésekben tagjait a munkáltatóval szemben képviselje. A munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni. Kötelezettségük, hogy ennek keretében a szükséges információk megadásával érdek-képviseleti tevékenységüket elősegítsék. A szakszervezetek észrevételeire, javaslataira a munkáltatóknak 30 napon belül részletes álláspontot és indokokat kell közölniük.
A Munka Törvénykönyve részletesen meghatározza, hogy milyen esetekben kell tájékoztatást adni a szakszervezeteknek, illetve mikor kell konzultációt kezdeményezni. A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben kérhet tájékoztatást, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel, döntéssel kapcsolatos álláspontját, véleményét közölni, ezzel öszszefüggésben konzultációt kezdeményezni. A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását, illetve felléphet azok betartása érdekében. A szakszervezet a munkavállalókra vagy az érdekképviseletekre vonatkozó jogellenes munkáltatói intézkedés ellen kifogást nyújthat be. Amennyiben az intézkedés jogvita kezdeményezésére ad lehetőséget, nincs helye a kifogásnak. Ettől eltér, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással. Ekkor a szakszervezet jogosult a kifogás benyújtására. Amenynyiben a munkáltató a kifogással nem ért egyet, a felek egyeztetnek. Az egyeztetést meghatározott határidőn belül kell megkezdeni, és amennyiben az előírt időtartam alatt az nem vezet eredményre, a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt az ügyben. Az egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig a kifogásolt intézkedést nem lehet végrehajtani, illetve a végrehajtását fel kell függeszteni.
A munkáltató köteles segíteni a szakszervezeti felhívások közzétételét, illetve azt, hogy a szakszervezetnek megfelelő helyiség álljon rendelkezésére. A Munka Törvénykönyve meghatározza a szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezmény mértékét. A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése kell a választott szakszervezeti tisztségviselő, a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztáshoz, valamint a munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. A törvény további tájékoztatási kötelezettségeket ír elő a rendkívüli felmondásra és más esetekre. A teljes körű kifogásolási jog a reprezentatív szakszervezeteket illeti meg.
