Könyvek

Önveszélyes zsenik

Legtöbbször megmagyarázhatatlan jelenségekre keresi a könyv szerzőpárosa a választ az üzlet és a politika területén kalandozva. Arra, miért követnek el az átlagosnál magasabb intelligenciával rendelkező személyek óriási tévedéseket, hatalmas ostobaságokat. Feinberg és Tarrant szilárd meggyőződése, hogy a kiemelkedő teljesítményre képes személyek e téren fokozott veszélynek vannak kitéve, eleve veszélyeztetettnek számítanak. Hiszen bármely pillanatban logikai rövidzárlat állhat be náluk, ami ragyogó elméjük bukását okozza.

Mint a két szerző megállapítja, az önpusztító intelligencia szindróma négy alappilléren nyugszik: az önhittségen, az arrogancián, az önimádaton és a kudarc öntudatlan vágyán. Ezek, mint rámutatnak, általában nem együttesen jellemzik az önsorsrontó kiemelkedő egyéneket, a jellemző inkább az, hogy ezek egyike dominál, s részlegesen legalább még egy szerepet játszik a dolgok kedvezőtlen kimenetelében. Számtalan valós esettel illusztrálják ezek változatainak, „alfajainak" felbukkanását elnökök, szenátorok, politikusok, üzletemberek, művészek példáját említve. Kitérnek a kollektív ostobaság témakörére is, amikor okos emberek csoportja követ el égbekiáltó ostobaságokat. Az önromboló intelligencia imént említett elemei, alappillérei alkotóközösségek, munkacsoportok körében ugyanis éppúgy képesek hatni, mint az egyén esetében.

A bajok azonban – egyének és csoportok szempontjából egyaránt – elkerülhetőek. Hogy miként, arra a szerzőpáros a kötet második felében különféle módszereket ajánl, olyanokat, amelyek csökkentik az önmegsemmisítés veszélyét. A kiemelkedő intelligenciájúaknak egyfajta lelki-szellemi edzést javasolnak, ami a fizikai edzés hatásaihoz hasonló kedvező eredményekhez segíti a rendszeres alkalmazót. A célhoz programokon át vezet az út. Fontos szerep jut a különféle teszteknek is. Van, amelyik a veszélyeztetettség mértékét térképezi fel, s olyan is, amelyik az önismeret vagy az érettség fokát vizsgálja. Esetek, példák sokasága a kötet e részében is a téma sokszínűségének, mélységeinek megértését szolgálja, egy cél érdekében. „Hogy intelligenciánk megfelelő állapotban legyen, azt tegye, amit várunk tőle, s ne mesterkedjen azon, hogy különféle csapdákat állít nekünk. Akkor nem olyan veszélyes, ha az ember okos."

Mortimer Feinberg – John J. Tarrant:
Miért csinálnak okos emberek égbekiáltó ostobaságokat? Bagolyvár Könyvkiadó,
1998. 256 oldal, 1450 Ft

Munkajogviszonyt szabályozó iratok

Különböző formában és tartalommal kell elkészíteni a munkaszerződéseket, ha azok határozatlan vagy határozott időtartamra, idő- vagy teljesítménybér alkalmazására, munkakör- vagy bérváltoztatásra szólnak. A munkaszerződés-módosítások tartalmuk szerint szintén sokfélék lehetnek. Tanulmányi szerződés iskolai és nem iskolai rendszerű képzésre egyaránt köthető.

A kollektív szerződések összeállításához tisztában kell lenni a Munka Törvénykönyve személyi és időbeli hatályára, a kollektív szerződés módosítására, a bértárgyalásra, a kollektív szerződés felmondására vonatkozó szabályaival. Irányadók a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény idevonatkozó előírásai, valamint a kollektív kapcsolatokra és munkaviszonyra érvényes jogszabályi rendelkezések.

Az Iratmintatár első köteteként megjelent munkajogi iratminta-gyűjtemény az előbbiekben felsorolt jogviszonyoknak a rögzítésére, rendezésére, szabályozására szolgáló iratoknak a mintáit tartalmazza a szükséges magyarázatokkal és a jogszabályokra való hivatkozásokkal. A szerző először az individuális, majd a kollektív munkajog keretében használatban lévő iratmintákkal foglalkozik úgy, hogy a munkajogi iratminták szövegének bemutatása után ismerteti az irányadó törvényes rendelkezések szövegét és a munkajogi gyakorlatból vett példákat is. Szerencsésnek mondható az iratminták szerkesztése. Minden egyes minta bemutatásához szorosan kapcsolódik a szükséges magyarázat, valamint az alapul vett törvényes rendelkezésre való hivatkozás – nem kell azt máshol külön keresgetni.

A továbbiakban egy sok részletre kiterjedő kollektív szerződés teljes felépítését mutatja be a szerző. Kifejti, hogy a munkáltató és a szakszervezet között létrejött kollektív szerződésnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény kereti közt szabályoznia kell a munkajogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, valamint a felek kapcsolattartásának rendjét. Ezek után részletesen szemlélteti az eljárási szabályokat, a munkajogviszony tartalmát, a kártérítési felelősséget. Utal arra, hogy a részletszabályok mellékletekben is rögzíthetők.

Ebből a vázlatos ismertetésből is kitűnik, hogy a munkaadók számára nagy segítséget jelenthet ez a – kézikönyvként is használható – iratminták gyűjteménye. Biztos alapul szolgál számukra a különböző munkaszerződések, munkajogi megállapodások, felmondások, határozatok, valamint a kollektív szerződések szakszerű, minden szempontból szabályos elkészítéséhez.

Dr. Tatár Irén: Munkajogi iratminták és magyarázatok.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1998. 176 oldal. Ára: 3200 Ft + áfa