A készpénzforgalom csökkentése érdekében bevezetett intézkedések 1997. június 30-án léptek életbe. Az átutalástól viszont az ismeretlen cégek esetében – érthető módon – mindeddig ódzkodtak a gyártók és a kereskedők is. Néhány bank ezért az új szabályokra reagálva speciális kártyakonstrukciókat alakított ki. A kulcskérdés jelenleg az, hogy mennyire sikerül majd a plasztiklapokat elfogadó kereskedők körét bővíteni.
Tavaly nyártól az egymillió forint feletti számlákat a cégek csak adózási szankciók mellett rendezhetik készpénzzel. A kereskedők többségénél azonban továbbra is hiába próbálnának a vállalkozások átutalással fizetni. Az eladók ugyanis a bankszámlába nem tekinthetnek be, így azt, hogy a vevő végül rendesen fizet vagy sem, kénytelenek lennének a jó szerencsére bízni. A hazai fizetési morál ismeretében mindenki fél attól, hogy kényszerhitelezővé válhat. A plasztiklapoknál azonban a kártyát kibocsátó banktól (a kártyaelfogadás szabályainak betartása esetén) mindenképpen megkapják az általuk leszállított áru vagy nyújtott szolgáltatás ellenértékét. Ezért egyre több olyan (például számítástechnika) bolton is megjelentek a különböző kártyalogók, amelyek régebben klasszikusan csak készpénzért voltak hajlandók árusítani. A kártyaelfogadói kör azonban ma még így is csekély.
Magas jutalék
A nagykereskedők nehezen szánják rá magukat arra, hogy a pénzintézetekkel kártyaelfogadási szerződést kössenek. A banki jutalék ugyanis nagyon nagy. A pénzintézetek az úgynevezett befogadói megállapodásban a vásárlások összértékének 1-3,5 százalékára tartanak igényt. Az egyszázalékos alsó határt egyébként csak a teljesség kedvéért írtuk le, mivel a bankok ennyivel csupán a benzinkutaknál érik be, ahol az árrés ennél magasabb díjat nem bír el.
Hasonló persze a helyzet a nagykereskedőknél is, de ott a pénzintézetek eddig nem voltak hajlandóak igazi engedményt tenni. 1997 őszén azonban a Metro-lánccal megszületett az első kártyaelfogadási megállapodás, amelyet még tavaly több is követett. A két, erre a területre betört bank (a Budapest Bank és a K&H, amely csak a Metróban használható kártyát bocsátott ki) azonban mindenki előtt titkolja, hogy például a Metrótól mekkora jutalékra tart igényt. A megállapodások döcögős haladását mutatja, hogy például a Média Markt üzletláncnál a BB kínálhatja részletfizetési konstrukcióját, de a boltokban plasztiklapokkal (beleértve a bank speciálisan kiskereskedők számára kialakított Bonitas elnevezésű kártyáját is) továbbra sem lehet fizetni.
Kombinált kártya
A Bonitas egyik gyengéje: a plasztiklapot annak birtokosai jelenleg csak igen kevés új helyen használhatják. A kártya jó viszont mindenütt, ahol az Eurocard/Mastercard embléma látható. A Bonitas-konstrukciót egyébként kitalálói nem kizárólag a készpénzforgalom korlátozását célzó jogszabály-módosításra alapozták. A plasztiklap – a BB régebben befektetésikártyának nevezett és jól bevált megoldásához hasonlóan – a bankkártya, az átutalási számla és egy befektetési alap kombinációját testesíti meg. A kártya mögött nyílt végű befektetési alap áll, amelynek kezelője az ide gyűlt pénzt biztonságosan, állampapírokba és bankbetétbe fekteti. A kártyaszámlán lebonyolított napi tranzakciók egyenlegét a bank átutalja az ügyfélnek a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt.-nél vezetett számlájára. A BÉB Rt. pedig az így befolyt pénzből befektetési jegyeket vásárol.
Az ügyfeleknek persze – akiknél a kikötés csak annyi, hogy ne természetes (magán) személyek legyenek –, felesleges pontosan követni ezt a kissé bonyolult szisztémát. Számukra a lényeg: a Bonitas-számlán levő pénz után jóval magasabb hozamot realizálnak, mint általában a vállalkozói számlákon. A pénzintézetnél a hozamot évente egyszer, február utolsó munkanapján írják jóvá.
A cégek a plasztiklapokhoz különböző limiteket kapcsolhatnak, így egyes munkatársak akár százmillió forintos számlákat is rendezhetnek a Bonitas segítségével, míg másoknak – a vállalkozás döntésétől függően – erre legfeljebb például százezer forintig van lehetőségük. A kártyaszámlához kapcsolódó óvadék összege százezer, több kártya kiváltása esetén viszont plasztiklaponként 50 ezer forint. A Bonitas a csekély forgalmú kisvállalkozásoknak a vállalkozói számla kiváltásaként – az óvadék magasan megállapított összegén kívül a drága banki átutalás miatt – nem ajánlható. Az utalások ugyanis (például negyedévi áfa-fizetés) ennél a konstrukciónál sokba, 1,2 ezrelékbe, de minimum 1200 forintba kerülnek tranzakciónként. A kártyával való vásárlás sem díjtalan, belföldön 50 forintba, külföldön pedig 50 forint plusz 2,5 százalékba kerül. Készpénz a BB-automatákból 50 forintért, más ATM-ekből pedig 250 forintért vehető fel. A kártya díja ehhez képest csekély: évente kétezer forint.
Bankpontok
Speciálisan kisvállalkozóknak, csekélyebb forgalmú társaságoknak alakította ki az OTP a Kereskedelmi BankPont elnevezésű kártyáját. Ez a műanyag lapocska – mint neve is jelzi – kizárólag a kibocsátó bank berendezéseinél és belföldön használható. Díja ennek megfelelően alacsony. A BankPont azonban alkalmas arra, hogy az ügyfél a bankfiók felkeresése nélkül vehessen fel vagy fizessen be pénzt.
A Kereskedelmi BankPont kártyához azonban kapcsolódik egy kiemelkedően jó szolgáltatás is. A kártyakonstrukció továbbfejlesztésének eredményeképpen ennek a plasztiklapnak a tulajdonosai is igénybe vehetik ugyanis az OTP – egyébként a lakossági ügyfeleknek kidolgozott és bevezetett – Telebank-rendszerét. A Telebank igénybevétele az üzleti kártyánál is teljesen a lakossági számláknál alkalmazott módszer szerint történhet. Az ügyfél külön szerződést köt a bankkal, részben magának a Telebanknak a használatáról, részben pedig azokról a számlákról, amelyekre a telefonos rendszer segítségével később utalhat. A pénzintézet Telebank-szolgáltatása lehetővé teszi a kártyaszámla-egyenleg utáni tájékozódást és a kártya letiltását is. Az ügyfelek pedig az előre megadott bankszámlákra telefonon keresztül is utaltathatnak. Az automatikus gépi megoldást (tone üzemmódú készülékről gombok leütésével végrehajtott műveletek) kiegészíti egy élőhangos szolgáltatás, ahol az ügyfelek banki dolgozókkal beszélhetik meg pénzügyeiket.
Megbecsült ügyfelek
A bankok vállalati ügyfeleiknek kivétel nélkül ajánlanak üzleti plasztiklapokat. Az általában kínált business-cardok – csekély számú kivételtől eltekintve – azonban még ma is elsősorban a menedzserek és a külkereskedők szállodai, éttermi vagy benzinszámláinak kiegyenlítésére, esetleg kisebb mennyiségű beszerzésekre (például irodaszerek stb.) szolgálnak. Aligha véletlen, hogy az üzleti kártyák száma ma Magyarországon becslések szerint nem haladja meg a tizenötezret.
A vállalkozóknak, kisebb társaságoknak ugyanis a legegyszerűbb üzleti kártya kiváltása is gondot okozhat, hiszen ilyen plasztiklapot a bankoknál általában csak az az ügyfél kaphat, akinek a pénzintézetnél már van folyószámlája. Sok pénzintézet pedig forgalmi vagy egyéb előírással igyekszik megszűrni ügyfeleit. A Creditanstaltnál például – ahol különleges elektronikus, illetve telefonszolgáltatással csábítják a magánügyfeleket – a cégek csak 50 millió forintot meghaladó éves forgalom esetén nyithatnak számlát. A Raiffeisen Unicbank évi 300-400 millió, a BNP-Dresdner évi 150 millió, az Inter-Európa Bank pedig a CA-hoz hasonlóan csak 50 millió forintos forgalmat felmutató cégek számláját hajlandó vezetni. A CIB viszont, amely nemrégiben még szintén magas (100 millió forintos) forgalmat várt el vállalkozói ügyfeleitől, ma már eltekint ettől a kikötéstől. A bank ráadásul kifejezetten kis- és középvállalkozók részére létrehozott viszonylag olcsó elektronikus rendszert, amelyhez üzleti kártya is kapcsolódik.
