A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) rendszeresen dolgoz ki ajánlásokat tagjai számára. Egyik legutóbbi "A munkahelyteremtés ösztönzésének általános feltételei a kis- és közepes vállalkozásokban" témát öleli fel. Az ILO a nyáron tárgyalja újra a tervezetet, addig mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezeteknek alkalmuk nyílik, hogy a tervezettel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat megtegyék.
Az Ajánlás a tagországok részére útmutatót kíván nyújtani a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó munkahely-teremtési politika kialakításához és megvalósításához.
Definíció, cél és hatály
Az Ajánlás felszólítja a tagokat: határozzák meg a kis- és középvállalkozások fogalmát úgy, hogy az megfeleljen az adott nemzetek gazdasági és szociális feltételeinek, de ne akadályozza a tagokat abban, hogy adatgyűjtési és elemzési célokhoz közösen megállapodott definíciókat is kialakíthassanak. Az Ajánlás olyan intézkedések elfogadását várja a tagoktól, amelyek – összhangban a nemzeti gyakorlattal – a kis- és középvállalkozások alapvető szerepét felismerik és támogatják a következők tekintetében:
- a teljes, produktív és szabadon választott foglalkoztatás támogatása,
- fenntartható gazdasági növekedés és a változásokra való rugalmas reagálás képessége,
- a hátrányos helyzetű és kirekesztődött csoportoknak a társadalomban való nagyobb fokú részvétele,
- nagyobb belföldi megtakarítások és befektetések,
- képzés és az emberi erőforrások fejlesztése,
- kiegyensúlyozott regionális és helyi fejlődés,
- olyan áruk és szolgáltatások kínálatának bővítése, amelyek jobban megfelelnek a helyi piaci igényeknek,
- jobb munkafeltételek megteremtése,
- az innováció, a vállalkozás, a technológiai fejlődés és kutatás ösztönzése,
- a belföldi és nemzetközi piacokon való megjelenés megkönnyítése.
Az Ajánlás nem mulasztja el felhívni a figyelmet arra, hogy rendelkezéseinek hatálya terjedjen ki a gazdaság valamennyi ágazatára és valamennyi vállalkozási típusra.
Politikai és jogi keret
Az Ajánlás előirányozza, hogy a kis- és középvállalkozások növekedését és fejlődését elősegítő üzleti környezet létrehozása céljából a tagok
- fogadjanak el és kövessenek megfelelő adó-, pénzügyi és foglalkoztatási irányelveket a stabil gazdasági környezet megteremtése érdekében – különös tekintettel az inflációra, a kamatlábakra és árfolyamokra, az adózásra, valamint a foglalkoztatási és szociális stabilitásra,
- alkalmazzanak megfelelő jogi szabályokat, különösen a tulajdonjogok, a telepítés, a szerződések végrehajtása, valamint a megfelelő szociális és munkaügyi jogalkotás tekintetében.
Egészítsék ki továbbá ezen intézkedéseket olyan irányelvekkel, amelyek a produktív és fenntartható foglalkoztatást megfelelő szociális körülmények mellett megalapozni képes, hatékony és versenyképes kis- és középvállalkozások támogatására vonatkoznak. Az ilyen intézkedések tartalma célszerűen a következő lenne:
1. Olyan feltételek megteremtése, amelyek
- valamennyi méretű és típusú vállalkozás számára egyenlően garantálják a hitelfelvétel lehetőségét, importot, a méltányos adózást, a munkaügyi törvények egyenlő alkalmazását.
2. Elősegítik a kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését gátló tényezők megszüntetését.
3. Konkrét intézkedések, amelyek a nem hivatalos szektor támogatását és korszerűsítését célozzák, annak érdekében, hogy a szervezett gazdaság részévé váljanak.
Az Ajánlás előirányozza a tagok számára, hogy – ahol lehet – az irányelvek kialakítására is tekintettel
- gyűjtsenek országos adatot a kis- és középvállalkozási szektorról, beleértve a foglalkoztatás mennyiségi és minőségi szempontjait, de biztosítva, hogy az ne eredményezzen túlzott adminisztrációs terheket az érintetteknek,
- végezzenek átfogó vizsgálatot a meglévő irányelveknek és szabályozásoknak a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel a munkahely-teremtési programok strukturális átalakításának hatására,
- vizsgálják meg a munkaügyi és szociális törvényalkotást a reprezentatív munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, valamint az érintett munkaadók és munkavállalók reprezentatív szervezeteivel konzultálva, annak meghatározására, hogy:
- az ilyen törvényalkotás megfelel-e a kis- és középvállalkozások speciális igényeinek, miközben munkavállalóiknak megfelelő védelmet és munkafeltételeket biztosít,
- szükségesek-e a szociális védelem tekintetében kiegészítő intézkedések, egyebek mellett önkéntes konstrukciók, együttműködési kezdeményezések,
Az Ajánlás szerint az irányelvek kidolgozása során figyelembe kell venni az adópolitikára, pénzügyekre, kereskedelemre, iparra, foglalkoztatásra, munkaügyre, szociális védelemre, a nemek egyenlőségére, valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó irányelveket is. Ezen túl a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel konzultálva létre kell hozni olyan szervezeteket, amelyek lehetővé teszik az irányelvek felülvizsgálatát, illetve aktualizálását.
Szintén a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel együtt kellene intézkedéseket hozni a vállalkozási kultúra fejlesztése érdekében.
Hatékony infrastruktúra
A kis- és középvállalkozásoknak növekedési, munkahely-teremtési lehetőségeik bővítése és versenyképességük erősítése érdekében mérlegelniük kell egy sor közvetlen és közvetett támogatást, amelyek magukban foglalják:
- a vezetői és szakmai képességek javítását,
- tanácsadási és kutatási szolgáltatásokat,
- tőkepiacokhoz, hitelhez és kölcsönbiztosítékokhoz való hozzáférést,
- minőségvizsgálatot és mérést,
- piackutatási és marketingtámogatást,
- segítségnyújtást terméktervezésben, fejlesztésben és bemutatásban,
- üzletindítási és fejlesztési támogatást, beleértve az üzleti tervezést is,
- információs szolgáltatásokat, beleértve a kormánypolitikával kapcsolatos tanácsadást,
- a munkaügyi törvénykezés megértésével és alkalmazásával, ideértve a munkavállalók jogaira vonatkozó intézkedéseket, továbbá az emberi erőforrások fejlesztésével és a nemek egyenlőségével kapcsolatos támogatást,
- exporttámogatást, valamint belföldi és nemzetközi kereskedelmi lehetőségeket,
- energiához, távközléshez és fizikai infrastruktúrához, úgymint vízhez, elektromos áramhoz, telephelyhez, szállításhoz és utakhoz való hozzáférést, amelyet közvetlenül vagy magánszektorbeli közvetítőkön keresztül biztosítanak,
- jogi, számviteli és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat,
- üzleti inkubátorokat,
- számítógépes rendszerek alkalmazását, információstechnológia-szolgáltatásokat,
- környezeti gazdálkodási szolgáltatásokat.
Ezeket a szolgáltatásokat az Ajánlás szerint úgy kell nyújtani, hogy megalapozzák hatékony felhasználásukat olyan eszközökön keresztül, mint:
- a konkrét szolgáltatások adaptálása az adott gazdasági, társadalmi és kulturális feltételekhez,
- a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói szervezetek bevonása e szolgáltatások meghatározásába,
- az állami és magánszektor bevonása ilyen szolgáltatások nyújtásába, például munkaadói és munkavállalói szervezeteken, félállami szervezeteken, magántanácsadókon és magukon a kis- és középvállalkozásokon keresztül.
Az Ajánlás hangsúlyozza, hogy a tagok könnyítsék meg a kis- és középvállalkozásoknak pénzügyi fedezethez és hitelhez való hozzájutását, megfelelő feltételek mellett. Ezzel kapcsolatban
- a különösen sebezhető vállalkozói csoportok kivételével, kereskedelmi feltételek mellett, hitelt és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat kell nyújtani,
- kiegészítő intézkedéseket kell tenni az adminisztrációs eljárások egyszerűsítése, a tranzakció költségeinek csökkentése, valamint a nem megfelelő hitelbiztosítékkal kapcsolatos problémák legyőzése érdekében,
- a kis- és középvállalkozásokat ösztönözni kell, hogy kölcsönös garancia társaságokba szerveződjenek.
Az Ajánlás feladatává teszi a tagoknak, hogy olyan irányelveket alkossanak, amelyek javítják a foglalkoztatás feltételeit a kis- és középvállalkozásokban.
Továbbá ajánlja a tagoknak, hogy
- könnyítsék meg olyan szervezetek kifejlődését, amelyek hatékonyan támogathatják a kis- és középvállalkozások versenyképességének növekedését, s ebben a tekintetben mérlegeljék a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel való konzultációt,
- megfelelő intézkedéseket kell tenni a nagy- és kisvállalkozások közötti együttműködés előmozdítására,
- intézkedéseket kell tenni a kis- és középvállalatok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a tapasztalatok cseréjére, a forrás- és kockázatmegosztás ösztönzésére. Ebben a tekintetben a kis- és középvállalkozások bátoríthatók konzorciumok, vállalkozási hálózatok, szolgáltatási szövetkezetek, valamint hasonló struktúrájú egységek kialakítására, figyelembe véve a munkaadói és munkavállalói szervezetek szerepének fontosságát,
- a lakosság kiemelt kategóriái körében – úgymint a nők, a hosszú távon munkanélküliek, a szerkezetátalakítás vagy korlátozó és megkülönböztető gyakorlatok által érintett egyének, a rokkantak, a leszerelt katonák, a fiatalok (beleértve a pályakezdőket), a kellő gyakorlattal rendelkező idősebb munkavállalók, az etnikai kisebbségek körében – konkrét intézkedéseket szükséges kidolgozni a vállalkozóvá válni akaró személyek számára,
- speciális intézkedéseket kell kidolgozni a célból, hogy a munkahelyteremtést célzó kormánypolitika jobb megértésre találjon a kis- és középvállalkozások közötti kommunikációban.
Érdekképviseletek szerepe
Az Ajánlás a következőkben rögzíti a munkaadói és munkavállalói szervezetek lehetséges feladatait a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez való hozzájárulás terén:
- a kis- és középvállalkozások, illetve munkavállalók aggodalmainak továbbítása a kormány számára, azon politikai és jogi keretekkel kapcsolatban, amelyek között működnek,
- a nagyobb vállalkozásokkal való kapcsolatok előmozdítása, közvetlen támogatási szolgáltatások nyújtásával, olyan területeken, mint például a képzés, a tanácsadás, a hitelhez jutás megkönnyítése, marketing,
- együttműködés kialakítása a kis- és középvállalkozások számára támogatást nyújtó országos, regionális és helyi, orientált intézményekkel a képzés, tanácsadás, üzlet beindítása, valamint a minőségjavítás és
-ellenőrzés területén, - részvétel olyan tanácsokban, munkacsoportokban és más testületekben, országos, regionális és helyi szinten, melyeket fontos gazdasági és szociális kérdésekkel való foglalkozás céljából hoztak létre, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokat érintő témakörökre,
- a gazdaságilag hatékony és társadalmilag haladó vállalati átalakítás elősegítése (például az átképzés és az önálló foglalkoztatás támogatása),
- bekapcsolódás a tapasztalatcserék támogatásába, a kis- és középvállalkozások közötti kereskedelmi kapcsolatok kialakításába,
- részvétel a kis- és középvállalkozásokat érintő szociális és munkaerő-piaci folyamatok elemzésében, szükség szerinti kiigazító akciók elősegítése,
- a minőség és a termelékenység emelését célzó tevékenységekbe való bekapcsolódás, valamint az etikai normák betartásának és a nemek egyenlősége megvalósulásának elősegítése,
- tanulmányok készítése a kis- és középvállalkozásokról, statisztikai adatok és a szektorra vonatkozó más információk gyűjtése, a kis- és középvállalkozások támogatásának legjobb gyakorlatával kapcsolatos tanulságok megosztása a nemzeti és nemzetközi munkaadói és munkavállalói szervezetekkel,
- szolgáltatások nyújtása és tanácsadás a munkavállalók jogaival kapcsolatban, munkaügyi törvényhozás és a kis- és középvállalkozásokban dolgozó munkavállalók szociális védelme.
A kis- és középvállalkozásokat és munkavállalóikat – az Ajánlás szerint – ösztönözni kell arra (a szervezkedés szabadságának teljes tiszteletben tartása mellett), hogy megfelelő képviselőik legyenek. Ezzel kapcsolatban a munkaadói és munkavállalói szervezeteket felszólítják arra, hogy mérlegeljék tagságuk bázisának kibővítését úgy, hogy az magában foglalja a kis- és középvállalkozásokat is.
Nemzetközi együttműködés
Az Ajánlás fontosnak tartja, hogy a nemzetközi együttműködés fejlődjék, különösen
- az információcsere (adatok, irányelvek, programok a kis- és középvállalkozások témakörében),
- kapcsolatok létrehozása területén, olyan nemzeti és nemzetközi testületek és intézmények között, melyek részt vesznek a kis- és középvállalkozások fejlesztésében,
- nemzetközi találkozók megszervezésében,
- a kis- és középvállalkozások támogatása olyan témakörökben, mint a foglalkoztatási lehetőségek, piaci információ, törvények és szabályozások, technológia és termékszabványok.
Hazai lehetőségek
Eddig a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Ajánlásának tervezete, s most tekintsük át – csupán legfőbb vonalaiban –, mit is mutatnak a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésének hazai lehetőségei.
Kétségtelen, hogy Magyarországon nem lehet kifogás tárgya a kis- és középvállalkozások támogatására kidolgozott irányelvek száma és tartalma. A témában sok-sok tanulmány, kormányhatározat született, ám korántsem mondható rózsásnak a helyzet a végrehajtás, az elvek megvalósítása területén.
A nagyvállalati esélyek Magyarországon nagyságrenddel jobbak, mint a kisebbeké. S e helyzeten csak akkor lehet változtatni, ha az állam a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb fejlesztési, növekedési, foglalkoztatási feltételeket teremt. Jelenleg a kisvállalkozók nemigen kapnak hitelt, a kis- és középvállalkozásokban a műszaki és vezetői ismeretek hiányosak, a tájékozottság csekély, az előbbiekből is következően a piacokhoz, valamint az új technológiákhoz való hozzájutás korlátozott, s végül, de nem utolsósorban a bejegyzési, engedélyeztetési, beszámolási és egyéb adminisztrációs eljárások és kötelezettségek bonyolultak.
Kétségtelenül történnek erőfeszítések a bajok megszüntetésére (például az úgynevezett "egyablakos rendszer" bevezetése a vállalkozói engedélyek kiadásakor), de jócskán lesznek még tennivalók, ha elfogadjuk az ILO más szervezeteivel együtt az ismertetett Ajánlást.
Különös hangsúllyal szerepel a tervezetben a munkaadói és munkavállalói szervezetek feladatainak sora a kis- és középvállalkozások munkahely-teremtési feltételeinek megvalósításában. Az Ajánlás nem téveszti szem elől, hogy e szervezeteknek a teljes folyamatban kell részt venniük, a szabályok kialakításától kezdve az egyéb feltételek meghatározásán keresztül a végrehajtás ellenőrzéséig. E tevékenységen belül kiemelt szerepet kap a munkavállalók védelmének és a kiemelt társadalmi csoportok foglalkoztatásának kérdésköre. Talán ez az a terület, ahol Magyarország helyzete – legalábbis a szabályozás tekintetében – leginkább elfogadható. Paradox módon a rendszerváltozás előtti szabályozás (s nem kevésbé az akkori helyzet) lényegében jól illeszkedett az Ajánlásban foglalt ez irányú kívánalmakhoz, mára azonban, elsősorban a munkanélküliség miatt, e téren is akad majd tennivaló.
