Találati lista:
1. cikk / 217 Munkáltatói felmondás és a kölcsönzött munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Egy kölcsönzött munkavállaló munkaviszonya 2024. november 27-én kezdődött. A munkavállaló 2025. május 1. óta keresőképtelen, a táppénzre való jogosultsága 2025. szeptember 2-án megszűnt. A munkavállalót a kölcsönbeadó felmondással szeretné elküldeni, amelynek során az alábbi dilemma merült fel. A felmondás „hatálybalépésének” napja a felmondás közlésének napja [Mt. 24. § (1) bek.]. A felmondási idő kezdetének napja a betegsége miatti keresőképtelenség megszűnését követő naptári nap, míg a munkaviszony megszűnésének napja a felmondási idő utolsó napja. Az átvétel megtagadása vagy szándékos megakadályozása a felmondás közöltnek tekintését nem érinti. A munkavállaló táppénzjogosultságának megszűnéséből viszont nem következik feltétlenül, hogy keresőképes lett. Ezért attól, hogy táppénzre való jogosultsága megszűnik, és nem kerül ellátás folyósítása részére, az igazolásokat a munkavállalónak továbbra is le kell adnia a kölcsönbeadó részére. Ebből adódik a kérdés, hogy a 15 napos felmondási idő (munkaerő-kölcsönzés miatt) akkor indul, amikor a táppénzes szelvényen a dolgozó „keresőképes” státuszt kap? Az Mt.-kommentárban azt olvastam, hogy a jogalkotó célja az volt, hogy ne lehessen visszaélni a helyzettel, a felmondási idő késleltetése csak korlátozott ideig lehetséges. Ha a munkavállaló kitölti a betegszabadság idejét (egész évben fennálló munkaviszony esetén évi 15 munkanap), az ezt követő 1 évig – feltéve, ha ezen idő alatt a munkavállaló táppénzen van – a felmondási idő még nem indul meg. Abban az esetben, ha a munkavállaló ennél is hosszabb ideig van betegállományban, a felmondási ideje már elindul, és a munkaviszonya megszűnhet. Ha a munkavállalónak kiküldjük a munkáltatói felmondást, melyik napon veszi kezdetét a felmondási idő, és melyik napon szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya?
2. cikk / 217 Óvónő jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12. 08-án megszületett a gyermeke, 2022. 12. 08. – 2023. 05. 24-ig 168 nap szülési szabadságon volt, majd 2023. 05. 25. – 2024. 12. 08-ig GYED-en, és 2024. 12. 09. – 2025. 12. 08-ig GYES-en. Az óvónő telefonon jelezte az intézmény felé, hogy a GYES után nem tud visszajönni dolgozni a családi körülményeiben bekövetkezett változások miatt. Ebben az esetben ezt írásban kell jeleznie a munkáltató felé? 2025. 12. 08-án vagy 2025. 12. 09-én kell megszüntetni a jogviszonyát? Közös megegyezéssel megfelelő? Időarányosan 1 évre járó szabadságot számolunk (46+2 munkanap), amit szabadságmegváltásként ki kell fizetnünk az utolsó napon?
3. cikk / 217 Munkaviszony tartama és a táppénzfolyósítás
Kérdés: Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre került. A munkáltató a munkaszerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat is. Írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás. Ebben az esetben a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, miután a gyermek betölti a harmadik életévét? A munkavállaló hivatkozhat arra, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
4. cikk / 217 Bérkorrekció keresőképtelenséget követően
Kérdés: A gyárszintű béremelés időszakában az adott munkavállaló már 5. hónapja táppénz miatt van távol, és még hosszú, bizonytalan ideig nem is fog tudni munkába állni. Részére is köteles a munkáltató a bért megemelni a többi munkavállalóval együtt, vagy elég akkor rendeznie a bérét, amikor a keresőképessége megállapításra kerül?
5. cikk / 217 Keresőképtelenség és az azonnali hatályú megszüntetés
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője próbaidejét tölti, közben időnként táppénzre megy. A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésének akadálya-e, ha táppénzen van?
6. cikk / 217 Öregségi nyugdíjjogosultság és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Köztisztviselőnk 2025. szeptember 20-án tölti be a 65. életévét. Elmondása szerint már „bőven” rendelkezik húsz év szolgálati idővel, de erről nincs hivatalos határozata. Már hónapokkal ezelőtt benyújtotta a kormányhivatalhoz a szolgálati idő igazolása iránti kérelmet, de választ még nem kapott. Több év külföldön eltöltött jogviszonya is van, amelynek igazolását szintén kezdeményezte a kormányhivatalnál. A köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, jelenleg táppénzes állományban van, munkát végezni már nem fog. Mi módon járjon el a munkáltató: várjunk, amíg a köztisztviselő részére megérkezik a határozat a szolgálati időről, és ezután a törvény erejénél fogva szüntessük meg a jogviszonyát? Mit csináljunk abban az esetben, ha ez a határozat 2025. szeptember 20-ig nem érkezik meg? Kérje ki hivatalból a munkáltató a köztisztviselő szolgálati idejének igazolását a kormányhivataltól? Mivel a köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, ezért, ha addig nem érkezik határozat, szüntessék meg a felek közös megegyezéssel a közszolgálati jogviszonyt?
7. cikk / 217 Gyermek otthongondozási díjára jogosultság – a szabadság és táppénzfolyósítás alatt
Kérdés: Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka kiveheti-e nyolcórás munkaszerződés alapján a felhalmozott szabadságát, ha mellette gyermek otthongondozási díjat (GYOD) folyósítanak a számára? Le kell-e ilyenkor mondani a GYOD-ot, vagy mivel szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem szükséges? Ugyanez a kérdésem lenne a táppénzzel kapcsolatosan is.
8. cikk / 217 Keresőképtelenség szabadság alatt
Kérdés: Megtagadhatja a munkáltató a táppénzes papír elszámolását, ha a munkavállaló szabadság alatt lesz beteg, vagy a gyermeke lesz beteg, és gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A munkáltató arra hivatkozik, hogy keresőképtelen az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. A munkáltató meglátása szerint szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem beszélhetünk arról, hogy a munkavállaló a munkáját nem tudja ellátni.
9. cikk / 217 Munkaidő-elszámolás hosszabb teljes munkaidő esetén
Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
10. cikk / 217 Keresőképtelenség és munkanap-áthelyezés
Kérdés: Munkavállalónk általános munkarendben dolgozik. A 2025. május 2-i munkanap május 17-re került áthelyezésre. Dolgozónk április 28-tól május 6-ig keresőképtelen volt. Ha betegszabadságra jogosult a munkavállaló május 2-án, kellett-e munkát végeznie május 17-én? Illetve, ha táppénzre volt jogosult május 2-án, ebben az esetben mi a helyes eljárás?
