538 talált cikk a bérpótlék kifejezésre

Kérdés: Szociális intézményben dolgozunk. A 30 év után járó 3 havi jubileumi jutalom csak a garantált bérminimum alapján számfejthető, vagy a szociális ágazati pótlék és a munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés összege is beleszámít a jubileumi jutalom összegébe? Van olyan kifizetőhely, ahol beleszámolják a pótlékot és az illetménykiegészítést, de munkáltatónk csak a garantált bérminimumot veszi figyelembe a számfejtésnél.

Kérdés: A szociális szolgáltatóközpont közalkalmazottjaival kapcsolatban kérdezzük:
1. Egyikük nyugdíj mellett dolgozik, és 2026. XI. 24-én lenne esedékes részére a 25 éves jubileumi jutalom. Ebből az intézményből ment nyugdíjba is 2023 februárjában. Öregségi nyugdíj mellett dolgozik, és most szerzi meg a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt. Kifizethető részére a jubileumi jutalom?
2. Ketten szociális munkatárs és esetmenedzser munkakörben dolgoznak a gyermekjóléti központban, idén mennek el 40 év szolgálati idővel nyugdíjba, nyugdíj után folytatni szeretnék a munkát. Ebben az esetben nem kell megszüntetni a jogviszonyt? Csak a közalkalmazottaknak be kell adniuk a nyugdíj megállapítása iránti igényüket a nyugdíjfolyósító felé, valamint az igazolást, hogy szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgoznak?
3. Ezen intézmény közalkalmazottjainak a jubileumi jutalom megállapításához milyen bérelemeket kell figyelembe venni?
4. Nyugdíjba menő közalkalmazott 2027. VI. 5-én éri el a jubileumi jutalomhoz szükséges 40 év szolgálati időt. A Kjt 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére ki kell fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, mivel a 35 év szolgálati ideje megvan. De mivel ő folytatni szeretné nyugdíj mellett a munkát, ezért a jubileumi jutalom kifizetése mikor lesz esedékes?

Kérdés: Művelődési házban általánostól eltérő munkarendben dolgozó (kedd–szombat munkanap, vasárnap–hétfő pihenőnap), teljes munkaidős, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók munkaidejével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.
1. Áthelyezett munkanap esetén az általános munkarendben foglalkoztatottak szombaton dolgoznak le olyan napot, ami egy-egy ünnepnap miatt pihenőnapnak minősül. A művelődési ház alkalmazásában állók szombaton eleve dolgoznak. Az ő esetükben hogyan működik például a december 24-i nap „ledolgozása”? Mikor kellene ezt teljesíteniük?
2. A művelődési ház szombaton 9–15 óra között van nyitva. Ha nincs rendezvény, akkor a munkavállalók is ebben az időintervallumban dolgoznak, azaz 6 órát. Ebben az esetben lesz olyan nap, amikor 10 órát kellene dolgozniuk? A heti/havi óraszám meg kell, hogy egyezzen az általános munkarendben dolgozók óraszámával?
3. Sok esetben a rendezvények miatt akár késő este/éjszaka is dolgoznak a munkavállalók. Az így keletkezett túlóra akár szabadidő formájában is biztosítható?
4. Megfelelő, ha a munkavállalók az általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva? Vagy az ő esetükben célszerű lenne a más munkaidő-beosztás szerinti foglalkoztatás?

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Általános szabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 napon 18.00-tól 06.00 óráig és 2 napon 06.00-tól 18.00 óráig végez munkát, és 14 napon át a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-tól 14.00 óráig tartó munkaidejű munkanapok alatt, heti 2 pihenőnap kiadásával. A műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? Például 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie? Történt-e változás a szabályozásban 2022 óta?

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozóknak jár-e a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján a 15%-os bérpótlék, ha a kisgyermeknevelők beosztása hetente változik? A kisgyermeknevelők (csoportonként két fő) 7 órától 15 óráig és 9 órától 17 óráig dolgoznak. Nem váltják egymást, hanem a műszak egy részében együtt dolgoznak. A bölcsődei nap üzemelési ideje 7 órától 17 óráig tart.

Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?

Kérdés: A bölcsődében dolgozóknak jár-e műszakpótlék a 14–18 óra közötti időszakban, ha hetente váltakozva dolgoznak 6.30–14.30, illetve 9–15 óra közötti időszakban?

Kérdés: Munkaidőkeretben dolgozónak 4 napon belül 12 óra rendkívüli munkavégzése van a pihenőnapján. Nem kap utána másik pihenőnapot. Ugyanennek a hónapnak a végén keretzárás is van. Megkapja a dolgozó a 12 órára az alapbért +100% pótlékot. Mi lesz a keretzáráskor emiatt keletkezett +12 órájával?

Kérdés: Általános munkarendben, nevelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek 8–16 óráig tart a munkaideje, adódik olyan helyzet, hogy gyermekfelügyelőt kell helyettesítenie. Amennyiben hétköznap 8–20 óráig van beosztva a nevelő, azt úgy oldjuk meg, hogy a 8 órát meghaladóan ledolgozott +4 órát a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék helyett lecsúsztatja a dolgozó. Viszont abban az esetben, ha 20-tól 8 óráig dolgozik, aznap nem megy be dolgozni a másik munkakörében, mert éjszakára lesz beosztva. Azt a napot hogyan kell kezelni? Az éjszakai munkavégzést követően sem megy be dolgozni, ilyenkor erre a napra pihenőidőt kell biztosítani, ami csak 8 óra, akkor így szintén csak a +4 órát kell lecsúsztatnia? Az éjszakai pótlék is jár erre az időre? Ha pedig hétvégén van a fentiekben meghatározott munkaidő valamelyikére beosztva a nevelő, mi a helyes eljárás? Kifizetjük túlórában, és nem kell foglalkozni a 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidővel, vagy pedig biztosítani kell részére egy másik pihenőnapot? Végül, ha a dolgozó, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, lehetséges-e, hogy 8 órában vegye ki a szabadságot azokra a napokra, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége?