541 talált cikk a bérpótlék kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.

Kérdés: Egy cégnél négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak, alapvetően 5/2-es munkarendben folyik a termelés is. Az elektronikus munkaidő-nyilvántartó rendszerben a túlóra rögzítésére kétféle módon van lehetőség. Az egyik módszerrel az ún. azonnal fizetős túlóra állítható be, ami a hónap végével kifizetésre is kerül, a másikkal pedig a munkaidő részeként az a típus, amit a keret folyamán „lepihentetnek”, ún. fizetett pihenőidővel kompenzálnak, vagy ha erre nincs mód, a keret végén túlóraként fizetik ki. Például beosztanak két szombatra 8-8 órás munkavégzést, és hét közben két napra további 4-4 órát. A keret végéig egyszer 8 órás fizetett pihenőidőt adnak ki. Ez „kiüt” egy darab 8 órás szombati műszakot, marad egy szombati 8 óra és két hétközi 4 óra. (A fizetett pihenőidő nem azt jelenti, hogy az elrendelt többletmunkára és erre a kompenzáló időre is történik kifizetés, tehát egyszeres marad a díjazás, de a program ezen a jelenlét jogcímen gyűjti fel ezt az időt). A keret zárásakor mint kereten felüli órákat úgy számolják el, hogy a 8 órás szombatra 100%-os, a hétközi összesen 8 órára pedig 50%-os túlórapótlékot fizetnek. Helyes ez a gyakorlat? A bizonytalanságot az okozza, hogy az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján csak 50% a kereten felüli munkavégzésre fizetendő bérpótlék. Vagy mivel a fenti példa alapján a keret átlagában nincs meg a heti két pihenőnap, ez indokolja a 100%-os pótlék fizetését?

Kérdés: Művelődési házunk és könyvtárunk alakuláson megy át, eddig önkormányzati fenntartás alatt állt, de 2026. 07. 01-jétől önálló költségvetéssel rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi jogi személlyé, új intézménnyé vált. A könyvtár dolgozói eddig a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban voltak, de 2026. 07. 01-től Mt. szerinti munkavállalók. Ehhez meg kell előbb szüntetnem a kinevezésüket 2026. 06. 30-ával, közös megegyezéssel, és utána új munkaszerződést kapnak július 1-től? Ilyen esetben is ki kellene fizetni a fennmaradó szabadságot, vagy átvihetik magukkal a teljesen új jogviszonyba? Kell-e nekik fizetni végkielégítést, vagy van-e egyéb teendőnk az új intézménnyel kapcsolatban? Továbbá az egyik könyvtári dolgozónk szeptember végén 40 évvel el szeretne menni nyugdíjba, ezt követően maradhat-e az Mt. szerint nyugdíj mellett foglalkoztatva az új intézményben?

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott köznevelési dolgozó gépjárművezetőként dolgozik (két műszakban, 5/2-ben). Rendes munkaideje pénteken 6:00-tól 14:00-ig tart. Utána gyerekeket visz versenyre. Péntek este érkeznek a szállásra, majd szombaton elviszi a gyerekeket a versenyre, majd visszahozza a szállásra. Vasárnap a szállásról a versenyre mennek, majd hazajönnek. Ebben az esetben a gépjárművezetőt milyen juttatások illetik meg? Az egész útra rendkívüli munkaidőt kell a részére kifizetni (péntek 14:00-től vasárnap hazaérkezésig)? Vagy csak akkorra illeti meg a túlóra, amikor a gépjárművet ténylegesen vezeti? Ha ez az eset áll fenn, akkor milyen juttatás jár részére arra az időre, amikor nem vezet?

Kérdés: A 2020. évi XXXII. törvény és a 39/2020. Korm. rendelet, valamint a 39/2020. EMMI rendelet alapján a kulturális területen foglalkoztatottak addigi közalkalmazotti jogállása az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A Kjt. jogállása alatt a kulturális intézmények vezetőire vonatkozó szabályozás alapján magasabb vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatható volt. A vezetői megbízás határozott idő letelte után, ha továbbiakban nem lett újra vezetőnek kinevezve, határozatlan időben való továbbfoglalkoztatása az eredeti munkakörében biztosított volt. Ebben az esetben a Kjt. szerinti vezetői megbízásra járó pótlékra nem volt jogosult, csökkent az illetménye. Az Mt. szerint a megállapított vezetői munkabér nem tartalmaz pótlékokat, így külön vezetői pótlékot sem. Hogyan lehet megállapítani a most határozott időre megbízott vezető bérét, ha a vezetői megbízást követően csak a munkakörére járó bérre jogosult? Van-e lehetőség a csökkentésre, vagy a vezetői bérre jogosult a határozatlan időre is, vagy a bérét úgy kell megállapítani, hogy elkülönüljön a vezetői pótlék része a továbbiakban is, és így nehézség nélkül vissza lehet állítani a munkabért a határozott időre szóló vezetői munkakörére megfelelően?

Kérdés: Bölcsődében a bölcsődei dajkának a jubileumi jutalom számításánál figyelembe kell-e venni a kiegészítő bölcsődei pótlékot? A 15/1998. NM rendelet 3. §-ának (5e) pontja úgy fogalmaz, hogy a bölcsődei pótlékot kell beleszámítani. Ez kiegészítő bölcsődei pótlékot is jelenti-e, vagy azt egyáltalán nem? A szociális szférában esetmenedzser tekintetében jubileumi jutalom számításánál sem a szociális ágazati pótlékot, sem a kiegészítő szociális pótlékot nem kell figyelembe venni?

Kérdés: A bölcsőde mint intézmény 6:30-tól 17:50-ig tart nyitva (benne 20 perc munkaközi szünettel). Így a dolgozók napi munkaideje meghaladja a napi 8 órát, ez a feltétel teljesül a jogszabály alapján. 5 kisgyermeknevelő és 1 dajka dolgozik, heti váltásban, így a kezdő időpontok hetente térnek el a következők szerint (a vezető osztja be a dolgozók között, ki mikor megy): 1. időpont: 6:30–14:50, 2. időpont: 7:30–15:50, 3. időpont: 8:30–16:50, 4. időpont: 9:30–17:50. A beosztás szerinti napi munkaidejük ugyan rendszeresen változik, tehát ez a feltétel is teljesül. Az Mt. 141. § (2) bekezdése alapján rendszeresnek kell tekinteni a változást, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadában változik. Ami jelen esetben teljesül is, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez a feltétel véleményem szerint nem teljesül, hiszen a legkorábbi kezdés 6:30, a legkésőbbi pedig 9:30, így nem telik el csak 3 óra. Ezek alapján, ugye, jól gondolom, hogy nem jár a bérpótlék a dolgozóknak?

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?